A télderék jelen időszakát a magyarság katolikus kalendáriumai még véletlenül sem véletlenül nevezték Boldogasszony havának! Jelentős ünnepet foglalt ugyanis magában: Jézus Krisztus édesanyjának, a Szent Szűznek és nevelőapjának, Szent Józsefnek az eljegyzését. Dátumilag január 23-án.
Az esemény történetét az apokrif Jakab ősevangélium őrizte meg, az ünnep pedig Szent József tiszteletével párhuzamosan alakult és lett népszerű. Nem kevés érdeme volt e dolgok alakulásában I. Lipót német—római császárnak és magyar királynak, kinek a későn született fiúgyermeke Szent József iránti hálából az ő nevét kapta. Még apja életében, 1690-ben Mária eljegyzése napján koronázták császárrá. A Habsburg Birodalomban Lipót császár kérésére XI. Ince pápa emelte ünneppé a napot.
A Habsburgok hatására Magyarország területén először 1714-ben Somlóvásárhelyen ünnepelték meg Mária menyegzőjét. A nagyobb közösségek közül főleg a Jászságban volt jelen és élő e kultusz. Mária és József jegyváltásának emlékére ezen a napon ülték meg a kánai menyegzőt is. Az ünnepen az összegyűltek imádkoztak, énekeltek, kalácsot ettek, bort ittak, olykor táncra is kerekedtek. Az ünnep tiszteletére szentelt kápolnák mellett hajdani nagy országunk egyes templomaiban, köztük az erdélyi/partiumi Máriaradnán, emlékoltárt is állítottak annak idején. Szakrális igazodópontot, mely előtt a házasságra készülő fiatal párok előszeretettel ajánlották magukat Mária és József oltalmába.
„Add meg, Uram, nekünk, hogy Téged szeretve egymást szeressük, és a Te szent törvényeid szerint élhessünk. Ámen.”
Külső hivatkozások: Rózsadombi imádságoskönyv. 92—94. oldal, Budapest, 2019; Mária Rádió
Fotóink a máriaradnai ferences templomban készültek. 2013. augusztus 10-én.
Fényképezte: Martinek Imre
