- Lázár Jenő felvétele

Bácsfeketehegyen, a Kultúrotthonban mutatták be Bogdán József plébános úr, pap költő Bíborbogár című, válogatott gyermekverseket tartalmazó kötetét, amely a tavalyi évben látott napvilágot. A szerző az összeállítás előszavában ír arról, miért tartja fontosnak, hogy a gyermekekhez szóljon: ''A gyermeki világ tiszta, egyszerű és megbocsátó. A gyermekek nem tartanak örök haragot, mint a felnőttek. Ez a gyermeki lelkület ragadott magával valahányszor tollat fogtam, és a gyermekek életéről, örömeiről vagy éppen a szemükben megcsillanó könnycseppekről írtam.”
Németh Ferenc, a Forum Könyvkiadó Intézet igazgatója szerint Bogdán József gyermekköltészete többrétegű. Verseiben benne foglaltatik a vallási ihletés és a gyermekek iránti szeretet, ami a papi hivatásból adódik, de felsejlik saját gyermekkorának élményvilága is. Vannak játékos és derűlátó sorai is, de a versekben fel-feltör a korán anya nélkül maradt, a család melegét hiányoló gyermek fájó életérzése, melankóliája.
A Bíborbogár című kötet egy ciklusa a szerző Kosztolányi-élménye nyomán keletkezett, mivel Kosztolányi iránt végtelen tiszteletet érzett, egy másik ciklusa pedig a bogarakat, lepkéket és darazsakat énekeli meg. A Valaki félt helyettem fejezetcím alatt a születés csodájáról, a családról szóló költeményeket találhatjuk, a Tiszta szó pedig szentekről (Szent Margit, Szent Erzsébet, Nepomuki Szent János, Teréz anya) és kedves falvakról regél.
- Mint minden könyvnek, ennek is többféle olvasata van. Meggyőződésem szerint felnőtt és gyermek egyaránt élvezettel veszi majd a kezébe - fejezte be a méltatást Németh Ferenc, hozzáfűzve, hogy a kötet megjelenését Kishegyes község támogatta, hálás köszönet érte Pál Károly úrnak.
Bordás Győző szerkesztő, a Magyar Szó Lapkiadó Kft. megbízott igazgatója arról beszélt, hogy Bogdán Józsefnél is igen nehéz határvonalat húzni a között, mi a felnőtteknek íródott és mi a gyermekvers.
- A vajdasági magyar irodalomban volt már erre példa. Pap József és Domonkos István ránk, szerkesztőkre bízta, döntsük el, mi kerüljön bele a gyermekeknek és mi a felnőtteknek szánt kötetbe. Ezzel szemben Fehér Ferenc nagyon precízen meghatározta: ez csak gyermekvers lehet, ez nem. Ha gyermekvers, akkor legyen benne több rím és játékosság, mint gondolatiság. Azt hiszem, Bogdán József verseiben mindkettőből van bőven - állapította meg Bordás Győző.
- Egyre inkább úgy érzem, nem tudok igazi gyermekverset írni. Azt hiszem, Weöres Sándor a Bóbitával megadott egy mércét, amit megközelíteni sem lehet. Azok az igazi gyermekversek - mondta Bogdán József, majd így folytatta: - Nekem valóban nem volt szép gyermekkorom. Édesanyám négyéves koromban meghalt, a testvéreimmel együtt nevelőszülőkhöz kerültünk, akik nem szeretetből, hanem pénzért fogadtak be bennünket. Amikor a támogatás folyósítása megszűnt, az utcára kerültünk, Nagybecskereken bóklásztam, éhesen, szomjasan. Bizonyára volt valami szándéka ezzel is a Jóistennek. Látom, manapság is sok gyermek éhezik, árván marad, vagy elválnak a szülei. Észre kell venni a kis gyermekekben a szívfájdalmat, a szenvedést. Van egy ilyen gyermekvilág is, amit ugyancsak meg kell örökíteni, ezekről a gyerekekről is írni kell.
Jézus azt mondta, a mennyek országa köztetek van, és én mindig arra gondolok, ott van, ahol a gyermekek tiszta, mosolygós arcát látom. Meg ott is, ahol az emberek szeretik egymást. Hiszem, hogy ma este köztünk van a mennyek országa.
Az atya arról is beszélt, miért választotta éppen a bogarakat témájául.
- Sokan nem veszik észre, hogy Isten minden kis teremtményében önmaga szépségét, harmóniáját mintázta meg. A bogarakról azért írtam, mert még senki sem írt róluk, pedig már a nevük is maga a költészet: szitakötő, busalepke, zengőlégy, dögbogárka. Isten ékszerei ezek az apró, esendő lények, csakúgy, mint a gyermekek is.
Az est moderátora Tóth Lívia, a Hét Nap újságírója volt, közreműködött Kónya Sándor csókai versénekes és Hajvert Ákos versmondó.