A döntés meghatározó hatással van a végzős diákok jövőbeli karrierjére. Nemcsak saját érdeklődésüket és képességeiket kell figyelembe venniük, a munkaerőpiaci szempontokra is érdemes tekintettel lenni. Felmerül azonban a kérdés, hogy a diákok és szüleik milyen információkat kapnak, és kik segítik őket ebben a folyamatban.

Felkészítés a pályaválasztásra

— A pályaorientáció kiemelt figyelmet kap a nyolcadik osztályban, célja, hogy bemutassuk a diákoknak a további lehetőségeiket — emelte ki lapunknak Ostojić Melitta, a szabadkai Đuro Salaj Általános Iskola testnevelő tanára, aki az idén egy végzős osztály osztályfőnöke. Mint mondta, műhelymunkák során pszichológiai kérdőívek segítségével mérik fel a tanulók érdeklődését, képességeit, és ezzel is segítik a pályaválasztásukat. Emellett részt vesznek a szabadkai középiskolák nyílt napjain, ellátogatnak minden középfokú intézménybe, attól függetlenül, ki hol szeretne továbbtanulni. Így a diákoknak lehetőségük nyílik arra, hogy minden középiskolát megismerjenek. — A szabadkai középiskolákba a nyitott napokon kívül egy-egy külön időpontban is elmegyünk. A Bosa Milićević Közgazdasági Középiskolába rendszeresen ellátogatunk, ahol például a vendéglátói szakon a szakács szakmába nyerhetnek bepillantást a gyerekek, ami nagyon látványos és érdekes még azok számára is, akik korábban nem is gondoltak arra, hogy ezt válasszák. De nem csupán a középiskolákat keressük fel, voltunk már az építészeti karon is, ahol a hallgatók meséltek az egyetemi életről. Emellett rendszeresen részt veszünk a Vállalkozz okosan! versenyen, ahol a gyermekek a menedzsment alapjaiba kaphatnak betekintést. Ez is beleillik a pályaorientáció témakörébe. A második félévben pedig elmegyünk majd egy IT-cégbe is itt Szabadkán, és a diákok látni fogják azt, hogy informatikusként miként lehet boldogulni.

Az osztályfőnök továbbá arról is beszélt, hogy a végzősöknek olyan műhelymunkákat is tartanak, amelyeken a diákok a szülőkkel együtt vesznek részt, hogy az ott elhangzottak alapján otthon is téma legyen a pályaválasztás.

Mindezt Bognár Beáta, a szabadkai Majsai Úti Általános Iskola igazgatója is megerősítette, aki elmondta, a nyolcadikos tanulókkal az osztályfőnöki órákon egész évben beszélnek erről a témáról, valamint az iskola pedagógusa és pszichológusa külön is foglalkozik a végzősökkel.

— Év közben több középiskolából is jönnek hozzánk diákok és a tanáraik, akik bemutatják a középiskolájukat, hogy ott milyen szakokra van lehetőség beiratkozni. A legtöbb középiskolából és gimnáziumból kapunk meghívást, melyeknek mi eleget is teszünk. Ezek az iskolalátogatások nagymértékben segítik a tanulókat abban, hogy el tudják dönteni, melyik középiskolát válasszák.

Gimnáziumba vagy szakközépiskolába?

A gimnáziumok esetében nem érheti nagy meglepetés a diákokat. Például a zombori Veljko Petrović Gimnázium már 150 éve van jelen a vajdasági magyar nyelvű középoktatásban, újdonság viszont, hogy az iskolának saját ösztöndíjprogramja is van, melyet minden diák megkaphat, ha a magyar nyelvű általános szakra iratkozik — mutatott rá Szenn Andor. Az intézmény segédigazgatója azt is elmondta, hogy a kis létszámú osztályaikban a diákok a magántanulók kiváltságával élve részesülhetnek olyan oktatásban, amely biztos alapot nyújthat számukra a továbbtanuláshoz. Hozzátette, ennek köszönhető, hogy végzős tanulóik egytől egyig bejutnak az általuk választott felsőoktatási intézményekbe.

A szabadkai Kosztolányi Dezső Tehetséggondozó Gimnáziumban angol, német, sport, valamint színház- és audiovizuális művészeti szakra jelentkezhetnek a diákok. Ez az intézmény is kiváló alapot ad az egyetemhez — emelte ki az iskola nyílt napján Nagy Tibor. Az intézmény igazgatója hangsúlyozta, az ott érettségiző diákok 93 százaléka bejut arra az egyetemre, amelyet elsőként jelöl meg, 95 százaléka pedig be is fejezi felsőfokú tanulmányait. A gimnáziumban minden évben felvételi felkészítőket is szerveznek a leendő diákok számára.

A szakközépiskolákban sem fognak sok váratlan helyzettel szembesülni a megnyíló szakok kapcsán a diákok és a szüleik. Általában két fontos szempontot vesznek figyelembe. Az egyik, hogy a diákoknak tanulmányaik végeztével legyen munkalehetőségük. Emellett szintén kiemelt cél, hogy a középiskola befejezése után továbbtanulhassanak.

A beiratkozási terv elkészítése állandó folyamat — hangsúlyozta Zombori Imre, a szabadkai Bosa Milićević Közgazdasági Középiskola igazgatója. Mint mondta, az iskolának állandó kapcsolata van a munkaadókkal, mivel a diákok gyakorlati oktatásra járnak, és azokkal az állami intézményekkel is, amelyek a foglalkoztatottsággal kapcsolatos ügyeket intézik.

— Állandóan vizsgáljuk, hogy a munkaerőpiacon mire van szükség, de azt is szem előtt tartjuk, hogy a szülők, illetve a gyerekek mit kívánnak, mert ez is fontos szempont, ezek a gyerekek ugyanis néhány év múlva kikerülnek a munkaerőpiacra. Ami a konkrét eljárást illeti, mi az iskolaév elejétől elkezdjük tervezni a lehetséges szakokat, és általában novemberben érkezik meg a minisztériumtól az útmutató, hogy lehet-e bővíteni a szakok számát, vagy korlátozni kell.

Az igazgató elmondta, magyar tannyelven a következő iskolaévben is megnyitják a közgazdasági és a turisztikai technikus szakokat, mindkét osztályba 30-30 diákot vehetnek fel, a hároméves szak pedig osztott lesz, így 15-15, szakácsnak és pincérnek tanuló diák iratkozhat majd be.

Megfelelő információval a megfelelő helyre

A tartományi titkársághoz eljuttatott iratkozási terveket a Magyar Nemzeti Tanács is véleményezi. Varjú Potrebić Tatjana, az MNT Végrehajtó Bizottságának oktatásért felelős tagja elmondta, az MNT minden egyes tervezett szakot jóváhagy annak érdekében, hogy minél nagyobb legyen a kínálat. Az előző iskolaévben például a szükségesnél szinte kétszer több hely volt. Az MNT továbbá egyéb módon is segíti a végzős diákok pályaválasztását: életre hívta a Suliexpo rendezvényt, melyet minden év szeptemberében tartanak meg, és állja a szervezés, valamint a diákok utaztatásának minden költségét is. Az MNT ezzel a hazai középiskolákba való iratkozást próbálja népszerűsíteni.

— Itt a középiskolák, a gimnáziumok, a kollégiumok, a diákotthonok kínálják a szakokat, elbeszélgetnek az odalátogató diákokkal, szülőkkel és osztályfőnökökkel. A Suliexpót az idén is már a tanév kezdetekor megszervezzük, pontosan azért, hogy a gyermekeknek utána még kilenc-tíz hónap álljon rendelkezésükre, hogy mindennek utánajárhassanak, és hogy biztosan tudjanak dönteni. Ebben az iskolaévben a szeptemberben megtartott rendezvényen 20 középiskola és 1 diákotthon szerepelt — 5 gimnázium, 14 szakiskola és 1 művészeti iskola. Összesen 863-an jelentkeztek be a rendezvényre, 788 nyolcadik osztályos tanuló és 75 kísérő pedagógus/osztályfőnök. A részt vevő 8. osztályos tanulók 42 település 43 általános iskolájából érkeztek. Rajtuk kívül sok szülő is ellátogatott a rendezvényre.

Varjú Potrebić Tatjana

A tartományi oktatási titkárság az iskolákkal, önkormányzatokkal és az oktatási minisztériummal együttműködve, a nemzeti tanácsokkal konzultálva részt vesz a középiskolai beiratkozási terv összeállításában, melynek során figyelnek arra, hogy minél szélesebb körű kínálatot nyújtsanak a nyolcadikosok számára — emelte ki Szakállas Zsolt, a Tartományi Kormány alelnöke, tartományi oktatási, jogalkotási, közigazgatási és nemzeti kisebbségi-nemzeti közösségi titkár. Mint mondta, igyekeznek a különböző igényeket kielégíteni, hogy a szakterületek széles skálájáról választhassanak a továbbtanulók magyar nyelven is, akár három-, akár négyéves szakon szeretnék folytatni a tanulmányaikat.

— A tartomány területén magyar nyelvű oktatás jelenleg 12 önkormányzatban valósul meg, azaz 34 középiskolában: 7 gimnáziumban, 25 szakiskolában és 2 művészeti iskolában. A magyar ajkú diákok 13 területre vonatkozóan összesen 71 szak közül választhatnak. Igyekszünk a diáklétszámot figyelembe véve új szakokat is megnyitni, tekintettel a korszerű igényekre, például: informatikai és művészeti szakok, duális képzés.

Az illetékes szerint az elmúlt évek fejlesztéseit tekintetbe véve, a vajdasági magyar középiskolai oktatás sok esetben eléri a magyarországi középiskolai oktatás szintjét — a felszereltség és a pedagógiai munka minősége tekintetében egyaránt. Hozzátette, az elmúlt években bővült a kollégiumok hálózata, ami a tervek szerint folytatódni fog, hiszen igény van rá. Ez szintén megkönnyíti az itthon maradó középiskolások helyzetét.

Szakállas Zsolt

Szakirányok és minden, ami mögötte van  

Az oktatási minisztérium hivatalos és nyilvános pályázata a jövő tanévre felkínált szakokra vonatkozóan — a korábbi évekhez hasonlóan — májusban fog megjelenni — összegezte lapunknak Vicsek Annamária. Az oktatási államtitkár elmondása szerint ezt egy hosszadalmas és összetett folyamat előzi meg, melyben nemcsak a minisztérium dönt, hanem a tartományi oktatási titkárságnak, a kisebbségi nemzeti tanácsoknak — esetünkben a Magyar Nemzeti Tanácsnak —, az önkormányzatoknak, illetve a középiskoláknak is fontos szerep jut.

— Ebben az előkészítő fázisban a munkaerőpiac szükségleteit is mérlegelik, hiszen fontos, hogy a fiatalok olyan végzettségekkel fejezzék be megfelelő számban a középfokú oktatást, amelyekkel majd el is tudnak helyezkedni, vagy ha szeretnének, tovább tudnak tanulni. Egyes szakok vonatkozásában a középiskolák és az önkormányzatok a korábbi jó gyakorlatokat követve a gazdasági kamarával és a munkaügyi hivatallal, cégekkel, vállalkozásokkal is egyeztetnek, hogy a lehető legjobban felmérjék a munkapiaci szükségleteket. Mindemellett az is fontos, hogy a nyolcadik osztályt befejező diákok a záróvizsga után olyan szakokat is találjanak, lehetőleg a lakóhelyükön vagy annak közelében, amelyek érdeklik is őket, amelyeken szívesen tanulnának. Ennek érdekében a középiskolák gyakran egyeztetnek a vonzáskörzetükben lévő általános iskolák nyolcadikosaival vagy osztályfőnökeikkel is. Nem utolsó szempont azonban az sem, hogy milyen szakkáderi állománya van az iskolának, hiszen nem indíthat olyan szakot, amelyre nincs tanára, emellett az igazgatók arra is odafigyelnek, hogy a meglévő tanárok egy esetleges szakváltás vagy újítás miatt ne maradjanak munka nélkül. A szakirányok között várhatóan megtalálható lesz mindegyik, amely tavaly vagy tavalyelőtt volt. A gimnáziumok — az általános szakokon kívül — a bizonyos tantárgyak iránt különösen érdeklődő, valamint a tehetséges diákok számára természet-, illetve társadalomtudományi, nyelvi, művészeti, sport- és informatikai tehetséggondozó szakokat is indítanak. A szakközépiskolák esetében várhatóak az egészségügyi, elektrotechnikai, élelmiszeripari, kereskedelmi, közgazdasági, közlekedési, mezőgazdasági, vegyészeti, vendéglátóipari szakok. A tavalyi év vége felé közeledve az iskolákban már megszületett a tanári kar javaslata az indítandó szakok vonatkozásában, ezt az igazgatók már le is adták az illetékes iskolaigazgatóságoknak. A magyar tannyelvű középiskolák esetében szükség szerint már megtörtént egy egyeztetés a Magyar Nemzeti Tanáccsal is, de új szakok indítása vagy a tavalyihoz képest nagy változások nem igazán várhatóak, hiszen ha egy iskola egy új szakot szeretne indítani, egy másikat fel kell áldoznia, vagyis csak egy korábbi meglévő szak helyett indítható új. Miután az iskolaigazgatóságok egyesítik az iskolák tervét, lesz majd egy nagyon komoly egyeztetési kör a tartományi oktatási titkárság és a minisztérium között — valójában ebben a fázisban van olykor szükség erősebb politikai erő bevetésére a minisztériumban. Az elmúlt években kialakult kiváló gyakorlatnak hála a minisztérium mindig több szakot, több választási lehetőséget kínál a leendő középiskolásoknak, mint amennyire szükség van — általában 1200 körül mozog a végzős nyolcadikosok száma, de eddig mindig sikerült legalább 2000 helyet biztosítani a vajdasági magyar tannyelvű középiskolákban, ez olykor 5-600 hellyel is több, mint amennyire valójában szükség van, hogy a magyar tannyelvű középfokú oktatást választó diákok a lehető leggazdagabb szakkínálatból válogathassanak.

Vicsek Annamária

Előkészületek a záróvizsgára

A jóváhagyott szakokra vonatkozó pályázat májusban várható megjelenéséig számos feladat vár a nyolcadikos diákokra — mutatott rá az államtitkár. A www.mojasrednjaskola.gov.rs portált már minden nyolcadikos ismeri, hiszen december végéig ott tudták kiválasztani, hogy az öt felkínált tantárgy közül melyikből szeretnének majd záróvizsgát tenni, a kötelező anyanyelv és matematika mellett. Január folyamán történik majd a rendszerben a kiválasztott vizsgatárgy ellenőrzése, az esetleges hibák javítása, és február 1-jén lesz véglegesen megjelentetve a portálon a diákok döntése. A próbazáróvizsga március 22-23-án lesz, és ennek eredményei az idén sem lesznek nyilvánosak, hanem a diákok az iskolában a tanárukkal nézhetik majd meg, mely feladatokat oldották meg jól, melyeket hibásan, és ennek alapján tudják meg, hogy esetleg mi az, amit még gyakorolniuk, tanulniuk kell az „igazi” záróvizsgára, illetve az eredményük vonatkozásában április 12-éig még módosíthatják döntésüket a harmadik választott tantárggyal kapcsolatban.

— A záróvizsgákon szereplő tantárgyakat tanító tanárok felkészítő órákat tartanak a nyolcadikosoknak — ezt a tanárnak kötelező megtartania, de a diáknak nem kötelező részt vennie, viszont mindenképp ajánlatos, hiszen a felkészítő órákon gyakorolhatják a záróvizsga módját, és a tananyagot is átismételhetik, megerősíthetik. Az oktatás minőség-ellenőrzési intézete minden évben három feladatgyűjteményt ad ki nyomtatásban: magyar nyelv, matematika, valamint a biológia, fizika, kémia, történelem és földrajz feladatai, ez utóbbiak közül a diákok egyet választanak. A nyomtatott gyűjtemény mellett az említett intézet evezbaonica.zvkov.gov.rs honlapján magyarul is több száz feladat található, így az említett tantárgyak tesztjeit online is gyakorolhatják a tanulók. A program javítja is a megoldott tesztet, sőt, a megoldás pdf formátumban el is menthető. Középiskolásaink szülőföldön való maradása a közösségünk megmaradásának egyik fontos eleme, ezért a köztársasági minisztériumi, a tartományi oktatási és a nemzeti tanácsi szinten is számos dolog történik, ami ezt célozza — részletezte Vicsek Annamária. Mint mondta, a gyakorlatban, különösen a határmenti településeken és a többségében magyarlakta tömbben is sajnos gyakran előfordul, hogy magyarországi középiskolát választanak, ami a család túl korai szétszakadásával járhat, és a már középiskolában külföldön szocializálódott fiatalok csak nagyon ritkán térnek vissza a szülőföldre, ami súlyos csapásként érinti közösségünket és a családokat egyaránt. — Fontos közös feladatunk a titkársággal és a Magyar Nemzeti Tanáccsal, illetve nekem államtitkárként a minisztériumban, hogy a vajdasági magyar tannyelvű iskolák olyan beruházásokat, támogatásokat, fejlesztéseket kapjanak, illetve az ott dolgozó pedagógusok olyan szakmai továbbképzéseket, amelyek eredményeként a magyar tannyelvű oktatás legalább olyan minőségű lehet, vagy akár még jobb is, mint a hazai szerb iskolákban, illetve a magyarországi középiskolákban is.

Hozzátette, mindezt megerősíti az a rendszer, amelyet utazási támogatásként, kollégiumi ellátásként, ösztöndíjként, ingyenes tankönyvként vagy egyéb segítségként kaphatnak a családok, ha vajdasági magyar oktatási intézményt választanak. Ebben közösen vesz részt a vajdasági magyar politikum önkormányzati, tartományi, köztársasági és nemzeti tanácsi szinten egyaránt.