home 2024. március 29., Auguszta napja
Online előfizetés
Hol lakik a Zene?
Szerda Zsófia
2022.06.21.
LXXVII. évf. 24. szám
Hol lakik a Zene?

Az ember lelkében, a hangszerekben, de például a budapesti Magyar Zene Házában is, mely az idén januárban nyitotta meg kapuit, s azóta látogatható állandó kiállítása, valamint a Hangdómnak elnevezett kupola, de be lehet kukkantani a koncerttermekbe, irodákba, kiállítótermekbe is. Az épület tömve is van mindennap, a turisták mellett rengeteg magyar is kíváncsi rá, mit rejt a magyar zenének a háza.

Egészen véletlenül, de kétszer is végigjártam ezt a csodálatos épületet. Már a helyszín is csábító, hiszen a Városliget szívében csücsül, és már kívülről is sokat sejtető. Elegáns, rajta és benne fekete és arany színek dominálnak, de a dizájnja nagyon is mai, friss és fiatalos. Mintha valamelyik északi országba tervezték volna. Bejárata olyan, mintha egy aranyfa lombkoronája alatt álldogálnánk, és már ahogy közeledünk, különféle gongokat, sípokat, tehát zenét hallunk, közvetlenül az épület mellett ugyanis van egy interaktív zenés játszótér a legkisebbeknek. Itt olyan eszközök találhatóak, amelyekből mechanikus működtetéssel különféle hangok, dallamok, ritmusok csalhatóak elő. Zenélő párnák, oszlopharangok vagy sípok, melyeket lábbal kell megszólaltatni. Nem csak a fiatalok élvezik, játékos kedvű felnőttek is ütögetnek, tapsikolnak, ugrabugrálnak a játszótér tárgyai között, zenélnek, hiszen mindenki zenész a maga módján, vagy nem?

Hogy hogyan is kezdődött mindez? A honlapon erről is olvashatunk: „2013-ban született meg a döntés, hogy a Liget Budapest Projekt keretén belül épüljön fel a Magyar Zene Háza. Ugyanekkor kezdte meg működését a zenei, színházi, múzeumi szakemberekből álló szakmai munkacsoport, amely oroszlánrészt vállalt az új intézmény alapkoncepciójának kidolgozásában. A szakmai team rendszeresen ülésezett, és meglátogattak már működő, külföldi zenei múzeumokat, emlékházakat, hogy aztán a látottak alapján felvázolják: miben lehetne hasonló és miben különböző a jövőbeli magyar zeneház. (A vizsgált példák között volt többek között a bécsi Haus der Musik, a párizsi Cité de la Musique, a barcelonai Museu de la Música, és számos zenei emlékház is.)” 

A játék után irány a Ház. Ajándékbolt, étterem, kávézó, óriási, levegős tér, nincs belézsúfolva sok minden, enged lélegezni. Egyik sarkában a csigalépcső, mi lefelé vesszük az irányt, itt található ugyanis a Magyar Zene Háza állandó kiállítása, valamint a Hangdóm is, a két leglátványosabb, legizgalmasabb projektum, mely jelenleg látható itt. Sok múzeumban jártam már, láttam vetítést, hallgattam fülhallgatóban egy-egy festmény történetét, de ilyen kiállításon még nem voltam, mint ez. A zenetörténet fontosabb állomásait követjük nyomon. A természet hangjaitól indulunk, s a népzenéken, vallási zenéken, nagy klasszikusokon, operetteken át érkezünk meg a mai modern elektronikus zenéhez. Nem történelemórán veszünk részt, és nincs is túl sok szöveges információ belénk diktálva, aminek külön örültem, hiszen az emberi agy egy bizonyos mennyiségű adat után egyszerűen képtelen az újabbak befogadására, s én is utálom azokat a kiállításokat, amelyeken túl sok a rizsa, túl sok a történelmi háttér, ahol minden túlságosan meg van magyarázva. Az alapdolgok, érdekességek szerintem ilyenkor bőven elegendőek, akit érdekel, otthon majd utánaolvas a témának, alkotónak, irányzatnak. Nos, mindenesetre itt egy tökéletes arányú szöveges infó hangzik el, minden más zene. Fejünkre itt is fejhallgató kerül, mely bármerre járunk a teremben, érzékeli a jelenlétünket, és mindig azok a vezetőszövegek vagy zenék szólalnak meg benne, amelyekkel éppen dolgunk van. Ahogy mozgunk, úgy vált a fülünkben a dallam. Hangszerek elé állva néhány mondat után meghalljuk, hogyan szólnak. Földre rajzolt pöttyökre lépegetve fülünkben felcsendül a magyar népzenét alakító népek zenéje. A következő teremben orgonasípok alá állva egy orgonaműből síponként kiragadva hallgathatjuk Bachot. De bekukucskálhatunk egy utazóládába is, ahol Mozart operájából énekel részletet két odavetített emberke. Egy kicsit odébb a hangfelvevők alakulását nézzük és hallgatjuk végig, vagy templomablak-mozaikokról énekelnek nekünk gregorián énekeket a barátok. Minden terem más és más, bevonja a nézőt a játékba. Sétálunk tehát, és élvezzük a zenét. Más dolgunk nincs is. Mivel előre kell jegyet foglalni, csak meghatározott számú látogató tartózkodik egy időben a kiállításon, így saját tempónkban nyugodtan, zavartalanul járhatjuk végig a kiállítást, mely, mint már említettem, nagyon játékos, színes és szórakoztató, kicsiknek és nagyoknak is kiváló program.

A kiállítás után a Hangdóm felé vettük az irányt, ahol egy rövid, húszperces, vetítéssel egybekötött zenei élményt kapunk. És persze ez sem csupán ennyi. Egy kupolába lépünk, a földön babzsákok. Lehuppanok az egyikre, és már indul is. A kupola teljes egészén történik a vetítés, tehát körülöttünk mindenhol. Emellett körös-körül hangszórók vannak, így a hang úgy fon körül bennünket, ahogy éppen a képen látjuk. Dóm Surround. Mi pedig ott ülünk a közepén. A világ zajai, zörejei válnak a film végére zenévé, azaz felismerhető Bartók-zeneművé. Szőlőt tapicskoló lábak hangja, egy csónakban evező bácsi, vízcsobbanás, madárfütty, hegymászáshoz szükséges karabiner csörgése. Egy kivételes élmény. Hasonlít a virtuális valósághoz, annyi eltéréssel, hogy ez nem virtuális, és sokkal nagyobb felületen vesz körül, a hangzásról nem is beszélve. A Hangdóm programjai nem állandóak, hamarosan új zeneorgia készül. Programban tehát nincs hiány. Koncertek, tanító jellegű gyermekprogramok, továbbképzések, hangrögzítés, működik a multimediális könyvtár és klub, tehát fortében zajlik az élet. A honlapon ez áll a misszióról:

„Játsszunk zenét! — mert a zene élvezetes, társas játék, amelyben mindenki akár aktívan is részt vehet, életkortól függetlenül. A Zene Háza missziójának tekinti a magyar és külföldi népzene, tradicionális és populáris zene s nem utolsó sorban a klasszikus zene értékeinek ápolását, bemutatását. Pedagógiai programjai szórakoztatva tanítanak, keresve a zenei nevelés új formáit, segítve az egymást erősítő műfaji találkozásokat. […] A Zene Háza kreatív befogadó: nyitott valamennyi magyar zenei intézmény felé. Harmóniát teremt. Feladatunknak tekintjük, hogy közösséget építsünk, közösségi élményeket hozzunk létre, és miközben ápoljuk a hagyományokat, az intézményt jellemezze a progresszivitás, a kísérletezés és a felfedezés öröme — a kiemelkedő minőség minden téren. Kiemelt feladatunknak tekintjük, hogy fórumot adjunk fiatal zenésztehetségek számára, és támogassuk az egyéni hangokat, az unikális megszólalásokat, a fősodortól eltérő produkciókat és színtereket. […] Célunk, hogy gondozzuk a magyar zenei múltat. Szeretnénk lehetőséget biztosítani a zenei körforgásban kevésbé exponált előadóknak hiánypótló programokkal, hazai, valamint magyar és nemzetközi előadók együttműködésében megvalósuló premier-eseményekkel.”

Szép tervek, nemes célok egy szép épületben, ahol egy lelkes csapat működteti Budapest új zenei helyszínét. Én tehát csak annyit tudok javasolni, aki teheti, egyik pesti kiruccanása során lépjen be a zene házának kapuján, ígérem, megéri.

Fényképezte: Szerda Zsófi

Képgaléria
Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..