Hogyan éljünk tovább a nyaralás után?
Pap Ágota pszichológus
2021.08.04.
LXXVI. évf. 30. szám
Hogyan éljünk tovább a nyaralás után?

Nyárra — hacsak nem a tengerparti turizmus munkásosztályához tartozunk — rendesen lemerülnek az elemeink. Jó esetben ilyenkor van esélyünk valahol valahogyan megpihenni. Én az utazás híve vagyok, pontosabban annak, hogy fizikailag is el kell távolodni onnan, ahol a legtöbb stressz ér bennünket… Lehetőleg a tengerpartra. Már kutatások is igazolják, hogy egy út megtervezése is nagyon sok kreativitást hordoz magában, s a járványhelyzet közepette ez még több találékonyságot igényel tőlünk. Ám ezekről az utakról, nyaralásokról, vakációkról hazatérve sokszor furcsa, nem annyira kellemes érzés uralkodik el rajtunk. A nyaralás utáni depresszióként meghonosodott kifejezés nem valódi depressziót takar, inkább csak egyfajta lehangoltságot, letargiát.

Nehezen rázódunk vissza a dolgos hétköznapokba, a korábbi multitasking mód és a monoton hétköznapok idegennek, elfogadhatatlannak tűnnek. Lassabban jár az agyunk, többet alszunk, sokszor a feltételezett öröm és az energetizált állapot helyett inkább fáradékonyság, rosszkedv, szorongás jellemezhet bennünket. Ennek elkerülésére több módszer is van.

Éppen ezért ajánlatos lenne elkerülni az azonnali túlzott leterheltséget, mert a felhalmozódott munka nagyon nyomasztó lehet. Az első napokban kerüljük a legnehezebb feladatokat. Mindemellett hagyhatunk teret a rossz hangulatnak is, illetve legyünk türelmesek az újbóli adaptációval. Szervezetünk aktiválását elősegítheti a sportolás vagy akár néhány nagyobb séta is. A munkára úgy is készülhetünk, ha előtte valakivel egyeztetünk róla, vagy a többiek előtt érkezünk, felkészülve a ránk váró feladatokra. A testünknek és a lelkünknek is vissza kell térnie, hiszen már senki sem szolgálja fel az ételt, már nem tudunk bármikor leakasztani egy koktélt a pool barból, és több gond elé nézünk, mint hogy melyik oldalunkat napoztassuk tovább. Arról nem is beszélve, hogy ezzel együtt megjelenik annak a tudata is, hogy a kikapcsolódás hozta élményre ismét egy évet kell várnunk.

A jó élményeket nem szabad elűznünk a gondolatainkból, hiszen azokból még egy jó darabig töltekezhetünk — olykor becsukott szemmel visszaidézhetjük a tapasztaltakat: illatokat, színeket, hangokat, embereket… Ha módunkban áll, akár újabb utakat is tervezhetünk, vagy csak menjünk el az erdőbe, strandra vagy olyan programra, amely jólesne nekünk. Mivel a nyaralást általában egy járulékos hedonizmus egészíti ki, visszatérve fontos lehet odafigyelni az egészséges táplálkozásra, az elegendő folyadékbevitelre és a rendszeres mozgásra is.

Maradjon legalább egy napunk a hazaérkezés és a munkakezdés között — így intenzívebb lehet az akklimatizálódás. Sőt, a munkakezdést a hét közepére érdemes időzíteni, mert akkor a hétvége is hamarabb érkezik el. A „pihenni tudni kell” kiegészítő képessége a „visszatérni is tudni kell”.

Pszichológiai tanulmányok szerint a visszatérés stresszt okoz a szervezetben, s ennek megfelelően sokan fáradtságot, energiahiányt, depressziót, álmatlanságot tapasztalnak. Egyes szakértők még az intellektuális képességek csökkenését is mérték, de a többi kellemetlen állapottal együtt néhány nap alatt ez is megszűnik. E jelenség is főleg azokat érinti, akik legalább két hétig nyaralnak, mert körülbelül annyi idő szükséges ahhoz, hogy a szervezet kiszakadjon a mindennapok ritmusából.

A munkahelyi üzenetek, e-mailek olvasását ildomos lenne felfüggeszteni a nyaralás idejére — ám ha nem nézzük a leveleket, akkor az is előfordulhat, hogy több száz vár majd vissza bennünket, ami a végeláthatatlan munka nyomasztó érzését szülheti. Ezért ebben az esetben mindenki maga hozzon döntést arról, mennyire zavarja meg a pihenését, ha, mondjuk, naponta legfeljebb 5-10 percet foglalkozik ezekkel a dolgokkal.

Egy emlék vagy szuvenír kedves asszociációkat hívhat be az átállás alatt, ami endorfint szabadít fel, mely fájdalomcsillapító hatású, s melynek köszönhetően még a legstresszesebb időszakban is jobban érezhetjük magunkat.

Több hónapos külföldi útról hazaérve is hasonló állapot figyelhető meg. Ennek tanulmányozása nyolc, egymástól eltérő adaptációs szakasz feladatát határozta meg. Odaérkezve egy kulturális sokkal szembesülünk — ekkor kezdődik a kulturális adaptáció, mely a visszatéréskor egy úgynevezett fordított kulturális sokként hat. A kezdeti eufóriát felváltja a krízis ideje, melynek a végén megjelenik a hazatérés és a régi, ismert környezetbe való visszaszokás is. A hazatérő azonban már egy más személy, akit gyakrabban jellemez a magasabb önbizalom és a jobb problémamegoldó készség.

Ha visszatérve ezekről a hosszabb-rövidebb utakról igazán kényelmetlenül érezzük magunkat a jól ismert életünkben, akkor lehet, hogy valóban változtatnunk kellene néhány dolgon testi-lelki egészségünk érdekében. Javítsunk a hangulatunkon, vágjunk bele örömteli tevékenységekbe, használjuk fel a nyaralás alatt megfogalmazódott gondolatokat. A nyaralás remek lehetőség, hogy az ember átgondolja az életét, és rájöjjön arra, valóban az való-e neki, amit éppen csinál. Ezért nem véletlen tehát, hogy sokan éppen egy nyaralás után mondanak fel, vagy hoznak jelentősebb változást előidéző döntéseket.

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Lélekbúvár rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!
E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.
Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Részletek mutatása" gombra olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..