home 2024. március 29., Auguszta napja
Online előfizetés
Hogy magyar tantestület működjön
(o. i.)
2010.10.13.
LXV. évf. 41. szám
Hogy magyar tantestület működjön

Az oktatásfejlesztési stratégia nyilvános vitájának zárófejezeteként október 2-án az MNT szakmai tanácskozást tartott Szabadkán. Szabó Attila felvétele a konferencián készültHelyzetfelmérés, 7 stratégiai cél és a stratégiai célok megvalósítását segítő 12 program. Így összegezhetjük legrövidebben a...

Az oktatásfejlesztési stratégia közvitájának zárófejezeteként október 2-án az MNT szakmai tanácskozást tartott Szabadkán. Szabó Attila felvétele a konferencián készült

Helyzetfelmérés, 7 stratégiai cél és a stratégiai célok megvalósítását segítő 12 program. Így összegezhetjük legrövidebben a csaknem 30 oldalas dokumentumot - az MNT oktatásfejlesztési stratégiáját. A 2010 és 2016 közötti időszakra kidolgozott tervezet legfontosabb, újdonságokat hozó elképzeléseiről már beszámoltunk annak kapcsán, hogy a dokumentumról szakmai tanácskozást tartottak Szabadkán. Beszámolónkban nem térhettünk ki a helyzetfelmérés eredményeire, pedig erre a tényfeltárásra alapoz az az elképzelés, amelynek megvalósítását közösségként, közös munkával szeretnénk elérni. Következzenek hát az adatok. S nézzük, mit válaszol a stratégia arra a sokak számára nagyon izgalmas kérdésre, hogy: lesznek-e önálló magyar általános iskolák?
ÁLTALÁNOS ISKOLAI HELYZETKÉP. A Vajdaságban az általános iskolákban az anyanyelven tanulók aránya évtizedek óta változatlanul 80% körül mozog, tehát átlagban a magyar gyerekek 80%-a él az anyanyelven való tanulás lehetőségével. Átlagban, hiszen míg Zentán, Magyarkanizsán és Adán a magyar gyerekek 99% magyarul tanul, addig Újvidéken és Zomborban a magyar gyerekeknek csaknem 50%-a nem magyar tagozatra iratkozik. A Vajdaságban jelenleg 27 önkormányzat területén 78 általános iskolában több mint 900 iskolai tagozaton folyik magyar nyelvű oktatás. A demográfiai adatok folyamatosan csökkenő születési létszámról tanúskodnak, s ez az első oka a diákok folyamatos létszámcsökkenésének. ,,Míg az 1985/86-os tanévben 33 240 magyar gyermek járt általános iskolába (ebből 26 201 magyar tannyelvű osztályba), s az 1995/96-os tanévben az általános iskolai magyar tanulók létszáma 29 000 (a magyar tagozatokon tanulóké 25 000) volt, addig 2005/2006-ban ez a szám mindössze 20 000 körül mozgott - 17 778 diák tanult magyar nyelven, s a 2009/2010-es tanévben már mindössze 16 168.' Ezzel a folyamattal kell számolni az előttünk álló évtizedben is, így 2016-ra kb. 15 000-17 000 magyar diák lesz majd az általános iskolákban, s ebből 13 000-15 000 tanul majd az anyanyelvén. A dokumentum szerint ,,Az is valószínű, hogy a szórvány sok településén fenntarthatatlanná válnak a ma is igen kis létszámú magyar tagozatok, ez a magyar nyelvű oktatást is folytató iskolák és tagozatok számának gazdaságilag és pedagógiailag is indokolt csökkenését okozza majd a vizsgált időszak végére'. A stratégia mégis megvalósíthatónak tartja, hogy az eddigi 80% helyett 85%-ra emelkedjen az anyanyelvükön tanulók száma - ezt segíti majd az iskolabusz-program. A jelenlegi egy (szabadkai)helyett a jövő tanévtől még 5 iskolabusz indítását tervezi az MNT.
KÖZÉPISKOLAI HELYZETKÉP. Az 1990-es évekből megörökölt intézményrendszer jelentősen bővült a XXI. század első éveiben. A vajdasági középiskolai rendszert alkotó 127 intézményből 39-ben folyik magyar tannyelven oktatás 327 tagozaton (a 2009/2010-es tanév adatai). Az addig kizárólag szerb-magyar tannyelvű középiskolák mellett 2003-ban két magyar nyelvű, teljesen új, tartományi alapítású tehetséggondozó gimnázium nyitotta meg kapuit Szabadkán és Zentán. ,,Ezzel párhuzamosan, a magyar politikai érdekérvényesítés sikereként, folyamatosan növekedett a négyéves (IV. fokú szakképesítést), érettségit nyújtó profilok és tagozatok száma a háromévesek (III. fokú szakképesítés) kárára. Ennek eredményeként ma már a magyar középiskolásoknak több mint 2/3-a érettségit biztosító szakokon tanul, szemben a kilencvenes évek gyakorlatával, amikor az ún. szakmunkásképző fokozaton tanult a magyar gyerekeknek több mint a fele, ami lehetetlenné tette a továbbtanulást, és az érvényesülést is nehezítette. Ebben az időszakban az iskolák alapítói és igazgatási joga, valamint a közigazgatási felügyelet is a magyarság által elfogadottabb tartományi és önkormányzati szintre került. Vajdaság gimnáziumaiban a magyar tannyelvű diákság 17,35%-a tanul, szakközépiskoláiban pedig 82,65%-a. A szakközépiskolák hároméves tagozatain a diákok 28,14%-a, négyéves tagozatain pedig 71,86%-a (2009/2010-es tanév). Az általános iskolák esetében közölt mutatószámok a magyar középiskolai oktatásra még nem jellemzőek, a folyamatos születésszám-csökkenés a továbbtanulási arányszám növekedése folytán még nem jutott kifejezésre a középiskolai korosztályban'.
LESZNEK-E ÖNÁLLÓ MAGYAR ISKOLÁK? A stratégiai fejlesztési célok című fejezetben ezzel kapcsolatban a következő áll: ,,A vegyes tannyelvű közoktatási intézmények szétválasztását, valamint a jogilag és fizikailag elkülönített magyar iskolák létrehozását általánosságban nem tartjuk célravezetőnek. Amennyiben ez megvalósulna, csökkennének a magyar diákok tanulási lehetőségei, s beláthatatlan szervezési és finanszírozási nehézségeket okozhatna, és - ami a legnagyobb veszély - csökkenthetné a magyarul tanuló diákok arányszámát. Ennek éppen az ellenkezője az érdekünk. Mindez nem jelenti azt, hogy néhány magyar többségű, magyar tannyelvű intézmény ne önállósulhatna. Ugyanakkor szükségesnek tartjuk, hogy a vegyes tannyelvű intézményekben a magyar oktatás szakmai igazgatása önállósuljon, magyar tantestület működjön, ami a magyar nyelvű oktatásért felelős igazgatóhelyettes megválasztásával érhető el. Erre azonban meg kell teremteni a jelenleg nem létező pénzügyi, jogi, szervezeti hátteret egyaránt.'
Az iskolák státusáról A stratégiai fejlesztési célok megvalósítását segítő programok című fejezetben olvashatunk. A 12. program ugyanis az oktatási intézmények társalapítói jogainak az átvételéről szól. A nemzeti tanácsokra vonatkozó, 2009. évi törvény az autonómia megvalósítása szempontjából egyik legfontosabb rendelkezése értelmében lehetővé teszi azon állami és tartományi alapítású oktatási intézmények alapítói, társalapítói jogainak átvételét az MNT részéről, amelyekben az oktatás nyelve többségében a magyar, vagy amely intézmények különös jelentőségűek a magyar oktatás számára. ,,Már a 2010/2011-es tanév során a Magyar Nemzeti Tanács megkezdi az alapítói jogok átvételét minden olyan oktatási intézmény esetében, amelyekben a tanítás nyelve magyar vagy döntően magyar. Ugyanebben az időszakban kijelöljük, mely döntően nem magyar oktatási intézmények lesznek meghatározva mint kiemelt fontosságú intézmények. A legmegfelelőbb megoldásnak a társalapítói jogok megszerzése látszik, mely megoldás működőképesnek és hatékonynak bizonyult számos tartományi jelentőségű, művelődési intézményünk esetében, s ez a megoldás került alkalmazásra az Európa Kollégium esetében is. A társalapítói jogok átvételének folyamatát 2012 végéig kellene lezárni'.
NEM VOLT HIÁBA. Az oktatásfejlesztési stratégia tervezetének elfogadása október 18-án szerepel a Magyar Nemzeti Tanács ülésének napirendjén. Az ezt megelőző nyilvános vitáról a minapi szabadkai szakmai tanácskozáson dr. Korhecz Tamás, az MNT elnöke ezt mondta: sok nyilvános vitában vett már részt, de ebben a mostaniban sokkal több jó szándékú észrevétel, javaslat érkezett, mint a Vajdaság statútumáról szóló nyilvános vita során! A termékeny, kulturált vitában ez a dokumentum folyamatosan nemesedett. ,,Mindez azt bizonyítja, hogy igenis vannak témák, ügyek, amelyek érdekében ez a közösség képes összefogni, és nem igaz, hogy ez a közösség fásulna. Azt bizonyítja, hogy nem volt hiába ehhez az emberpróbáló feladathoz hozzáfogunk.'

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..