Nem túlzás azt állítani, hogy Mátyás király minden idők egyik legnépszerűbb magyar királya. Neki sikerült a történelmünk során úgy felvirágoztatnia az országot, hogy európai mércével is elismerték. Alakja több európai népnél is megjelenik. Nagy hagyományai vannak a rutén, szlovák, szlovén, horvát és bosnyák nyelvterületeken.
Egykori szlovén katona cimborámtól tudtam meg, hogy Kralj Matjaž néven náluk is mindmáig hatalmas kultusza van.
Hogy a mai Kishegyes területén járt-e, akár királyi díszben, akár álruhában, azt nyilván sosem fogjuk megtudni, de azt tudjuk, hogy írásos formában a falu neve a történelem folyamán először 1462-ben bukkan fel, amikor Mátyás király az édesanyjának, Szilágyi Erzsébetnek Szabadka környékén több pusztát ajándékozott, köztük Hegyesthwrolt is. Ez a tény vezérelhette 2009-ben a „hegyesi” szoborkert megálmodóit, amikor úgy döntöttek, elsőként Mátyásnak állítanak emléket. 2009-ben Simor Márton szegedi szobrászművész ajándékozta a falunak a Mátyás-szobrot, melyet a templomkertben állítottak fel.
A kishegyesiek kezdettől magukénak érezték a köztéri szobrot. A templomkertben pedig hamarosan egy újabb alkotás, Guyon Richárd honvédtábornok mellszobra követte. Guyon tábornok nevéhez fűződik az 1848/49-es forradalom és szabadságharc utolsó győztes csatája, melyet a település határában vívtak — hegyesi csata néven jegyzi a történelem, amikor Guyon megfutamodásra kényszerítette a Jellasics vezette császári sereget. 2013-ban azonban — közvetlenül Mátyás napja előtt — ellopták a bronzból készült mellszobrot, melynek később sem sikerült a nyomára bukkanni. Csak feltételezésekre hagyatkozhatunk, melyek szerint nem vallási vagy nemzeti háttere van a bűncselekménynek, hanem valakik pusztán üzletet láttak a színesfém eltulajdonításában, hiszen a bronznak mindig jó ára van.
Két évig állt üresen a talapzat, mígnem egy határon átívelő összefogás nyomán a közelmúltban sikerült újra felállítani az ellopott szobor szakasztott mását. A testvértelepülések és baráti települések, baráti önkormányzatok, intézmények támogatásának köszönhetően újraöntötték Mátyás mellszobrát. Budapest XVI. kerülete, Békésszentandrás, Kelebia, Szank, Örkény, Csongrád megye közgyűlése, valamint a szegedi Gál Ferenc-főiskola mellett a Magyar Nemzeti Tanács és Magyarország belgrádi nagykövetsége nyújtott segítséget a szoborállításban, illetve a szoborpark környékének térfigyelő rendszerrel való felszerelésében.
A Mátyás-szobrot Hajnal Jenő, az MNT elnöke és Pintér Attila, Magyarország belgrádi nagykövete együtt leplezték le. Brasnyó Ferenc esperesplébános pedig ezután fel is szentelte. A szoboravató előtt Zakar Péter főiskolai tanár, a szegedi Gál Ferenc Hittudományi Főiskola dékánja Mátyás királyról mint a reneszánsz korszak jelentős európai uralkodójáról értekezett. Ebből az előadásból is az derült ki, hogy Mátyás valóban európai jelentőségű uralkodó volt, országa pedig nagyhatalomnak számított.
A szoboravatón elhangzott, hogy a tervek szerint már jövőre újabb alkotással gyarapodhat a szoborpark, melyben korábban is álltak már emlékművek. Legközelebb valószínűleg egy egyházi személynek állítanak szobrot. A templomkertbe 1941-ben egy turulszobrot helyeztek — egy úgynevezett országzászlós emlékművet —, melyet 1945-ben a kommunista hatalom utasítására döntöttek le. A szemtanúk szerint valahol a Mátyás-szobor közelében ásták el.
A szoboravató után a színházteremben a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület fennállásának 60. és az egyesület keretében működő Rizgetős néptáncegyüttes megalakulásának 20. évfordulóját is megünnepelték. Linka B. Gabriella, az egyesület elnöke üdvözlőbeszédében elmondta, hogy a Petőfi megalakulása és későbbi fennállása is kötődik a művelődési ház épületéhez, melyet az 1950-es évek elején építettek. Sokáig a szövetkezeti otthon részeként működött, elsősorban filmvetítésre használták, ám megalakult a Petőfi-kultúrkör, majd egy amatőr színjátszó csoport is, melynek számos sikeres fellépése volt Tatus bácsi, azaz Kovács István vezetésével. A művelődési egyesület első elnöke Lassú Sándor volt. Az egyesület 1974-ben nyerte el intézményesített formáját, ekkor Pecze József került az élére, és onnantól rendszeres költségvetési támogatásban részesült. Az 1990-es években Szőke Anna vette át a vezetést, akkor alakult meg a Rizgetős táncegyüttes is. Az évforduló alkalmából a táncosok a legújabb koreográfiájukat mutatták be, közreműködött Csizmadia Anna népdalénekes, Berec István néptáncos, valamint a Fokos és a Csalóka zenekar.
