A Vendégházban (balról jobbra): Kollár Ilona (népművész, a szórakoztató kézműves foglalkozások vezetője), Kátai Géza és Zita az unokával

Kátai Géza kereskedőként kezdte pályafutását. A faluban boltot, majd nagykereskedelmi céget nyitott. A 90-es évek elején, a vészterhes háborús idők bekövetkeztével fordult figyelme a tanyák felé. Az embargós korszakban gyermekeink nemigen tudtak tengerre vagy külföldre utazni, s az itthoni nyári vakációk kínálta lehetőségekkel kellett beérniük. A már működő tóthfalusi (majd a később induló horgosi) egyházi konviktuson kívül Kátai Géza volt az, aki magánszemélyként elsőként felépíttette a ,,diákszálló''-t a kishegyesi Kaszáló meseszép lankái között megbújó tanyán. Az ember magasságú gizgaz eltakarítása után először csak egy nádfedeles filagória nyújtott védelmet a tűző nap vagy eső elől a 1996-ban elinduló első Firka tábor részvevőinek, akik sátorokban aludtak még. Csak egy évvel később indult el az építkezés, amelynek eredményeképpen lassan összeállt a mai Kátai-tanya.
- Az objektum 70-75 fős szálláshelyet nyújt májustól késő őszig. Az induláskor elsősorban a diáktáborok megszervezésére összpontosítottunk, s minden évben van két rajz-, két környezetvédelmi, valamint egy angol nyelvi és egy kézműves foglalkozásunk az általános iskolások részére. Az egy hétig tartó bentlakásos továbbképzéseken kívül más rendezvényeink is vannak immár. Májusban főleg az egynapos kirándulások töltik ki az időnket, nyáron pedig beindulnak a csoportos látogatások. Vannak itt különféle képzések középiskolásoknak és egyetemi hallgatóknak is (pl. a VIFÓ, az informatikai tábor), de a felnőttek is igénybe veszik immár a szolgáltatásainkat. Tavaly például itt tartották meg az eszperantisták világtalálkozóját, az idén a nagycsaládosokat várjuk. Szeptemberben-októberben ismét a hétvégi kirándulásokra, azaz az ún. természetiskolákra terelődik a hangsúly, ekkor jobbára a belgrádi, újvidéki gyermekek látogatnak el hozzánk. Tavaly 4600 vendégéjszakát jegyeztünk az összes objektumunkban, az idén is biztos meglesz ennyi - tájékoztatott a tulajdonos, Kátai Géza.

Tanyarészlet

Kimondottan a falusi turizmusra csak az ezredfordulótól (és a társadalmi változásoktól) kezdve mertek gondolni. A család ekkor nagy beruházásokba kezdett: a tanya mellé még három épületet vásárolt, azt felújította, és ténylegesen is a falusi turizmus szolgálatába állította. Felépült a Pékmúzeum, a Kék ház (vagy másképp: a Mesterségek háza), s 2008-tól teljes gőzzel működik a kishegyesi piactér közelében (a falu központjában) levő Vendégház. Ez utóbbi előnye, hogy télen is nyitva tart, mert van gáz-, illetve padlófűtése, így előszeretettel látogatják a vadászok is, de kiválóan alkalmas kisebb lakodalmak, családi összejövetelek, konferenciák megtartására is.
- A falusi turizmus nálunk, a Vajdaságban csak idényjellegű, ezért nem is lehet megélni belőle. A mi családi vállalkozásunk is három lábon áll: a kis- és nagykereskedelmi boltunk mellett van még 70 hold földünk, amelyen gazdálkodunk, ezeknek a jövedelméből tudtunk beruházni a turisztikai objektumokba. A Vendégházat annak idején 8 vagon búza árából vettem meg - persze akkor 1,80 eurót fizettek a búza kilójáért! - mondja a tulajdonos.
És többször hangsúlyozza: csakis családi vállalkozásként lehet belekezdeni egy ilyen foglalatosságba. A családfőn kívül állandóan részt vesz a munkában a feleség, valamint a három felnőtt gyermek is -, mert egyszerre több helyen nem lehet az ember, viszont minden objektumban valakinek felügyelnie kell a napi tevékenységre egész nap. Jóllehet tavasztól őszig kb. 20 foglalkoztatottat is alkalmaznak, télre lecsökkentik az állandó dolgozók számát.
Hogy miben van a Kátai-tanya varázsa? Abban, hogy eredeti, falusi környezetébe igyekszik beilleszkedni, s úgy nyújtani kényelmes ott-tartózkodást a vendégeknek. A muskátlis ablakok és a lyukhímzéses fehér függönyök mellett igyekeznek minden bútordarabot, kelléket (lépcsőket, játszóteret stb.) organikus anyagból, válogatott mesterekkel elkészíttetni. Ez, a főleg fából készült egyedi berendezési tárgyak állandó karbantartást, de a füves, kertes parkok is plusz gondoskodást igényelnek. Ezenkívül szezonban különféle szórakoztató programokat is szerveznek a látogatóknak. Lehet lovagolni, szamaragolni, kocsikázni, a Mesterségek házában a kézművességbe (nemezelés, batikolás, gyöngyfűzés, csuhézás...) belekóstolni. A Pékmúzeumban a kürtőskalács sütése a sláger... Na igen, a gazdasszony, Kátai Zita arra is nagyon ügyel, hogy tipikus falusi fogások kerüljenek az asztalra: pl. aranyleves csigatésztával és májgaluskával, fokhagymás-tejfölös lángos, fahéjas-cukros lepény, disznótoros tál... Ha a vendégnek nincs külön kérése. De a vadászoknak vagy a vegetáriánusoknak is tudnak kellemes meglepetést szerezni...
S hogy mi a sikeres jövő titka? A vadász- és az agroturizmus (biotermelés) - ami szerencsésen kiegészíthetné a falusi vendéglátást, amely iránt egyre több a külföldi érdeklődő. Másrészt a különféle helyi szolgáltatások egybehangolása a kézimunkázóktól kezdve a méhészetig. Megalakult ugyan a községi turisztikai szervezet (amelynek beszélgetőtársam, Kátai Géza is elnökségi tagja), de még nem találta meg helyét a nap alatt. Többek között ez is még a jövő ígérete...