Mária még sohasem vett részt nyilvános vizsgán. Elvileg megtehette volna már eddig is, hogy elmegy leánya valamelyik vizsgájára, hiszen az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Karán a szóbeli vizsgák nyilvánosak. A nyilvános vizsgalehetőség -- ugyanúgy, mint a nyilvános bírósági tárgyalás -- lehetővé teszi a pártatlan értékelést, illetve ítélkezést.
A napokban végre lehetősége nyílt arra, hogy egy munkaszüneti szombaton férjével és a család barátaival leutazzon Újvidékre leánya diplomamunkája megvédésére. Sokáig nem volt kibékülve sem ő, sem a férje lányuk választásával. Kinek kell ma egy okleveles filozófia- vagy logikatanár? -- tették fel pályaválasztáskor többször is gyermeküknek ezt a racionálisnak tűnő kérdést. Andrea azonban hajthatatlan volt. A felvételi vizsgát anya és apa kézen fogva az egyetem előcsarnokában izgulta végig. Máriának ezek a gondolatok cikáztak végig az agytekervényein, amíg dr. Milenko Perović tanszékvezető tanár, a vizsgáztatóbizottság elnöke az egyetemista diplomamunkájának formai és tartalmi kiválóságát ecsetelte. Rövid visszatekintésében nem mulasztotta el megállapítani sem tanítványa szorgalmát, sem a felvételi vizsgán elért maximális pontszámát, sem az általa magyarról szerb nyelvre átültetett Seneca-leveleket. ,,A filozófiai kar legértékesebb diplomamunkái között kap majd helyet Kant teleológiája, és a szerb filozófiaelmélet gazdagabb lesz ezzel a szakdolgozattal, amely részben elismert magyarországi filozófusoknak (akik a szerbiai, sőt az egységes jugoszláviai térségbeli filozófusokhoz mérve is kiváló gondolkodóknak számítanak) az átültetett gondolatait, részben pedig a vizsgázó bátor és eredeti véleményét tükrözik -- állapította meg Perović.
Ezt az eredeti véleményt a Milenko Perović, Željko Kaluđerović és Slobodan Sadžakov összetételű bizottság baráti össztűz alá vette. A tanárjelölt bevezető előadása után az egyetemi tanárok egyenként több kérdést tettek fel a vizsgázónak, aki mindvégig halvány mosollyal az arcán magabiztos és meggyőző előadást tartott hibátlan szerb nyelven és akcentussal, kellemes meglepetést keltve szülei és ismerősei körében. A vendégek szakmailag nem tudták értékelni a filozófusok párbeszédét Descartes vagy Hegel elméleteiről, sem a természetfilozófia vagy az esztétikáról folyó értekezést, de érezték, hogy a jelölt jó úton jár.
Érezte ezt a jelölt édesapja is, aki meglepetten tapasztalta, hogy a filozófusok sokkal mélyrehatóbban tanulják a jogelméletet, mint annak idején ő a jogi egyetemen, jogfilozófiát pedig ő nem is tanult. Ugyanezt elmondták az orvostudományit végzettek is, akik a filozófiai antropológián voltak fennakadva. De fizikusok is, akik a kvantummechanika filozófiai kritikus elméletéhez nem tudtak sokat hozzáfűzni.
A diplomamunka megvédése több mint hetven percig tartott. Utána a bizottság tagjai zártkörű megbeszélést tartottak. A jelölt vizsgájáról a vizsgabizottság elnöke tartott kimerítő értékelést. A bizottság nagy-nagy megelégedettséggel állapította meg, hogy végre, több mint egy évtized után, a vajdasági magyar közösség és az egyetemes magyar tudomány, de Szerbia is, egy szerbül is, magyarul is kiválóan beszélő filozófussal gyarapodott. Ennek köszönhetően pedig a vajdasági magyar középiskolások százai fognak a jövőben megtanulni gondolkodva, nem pedig magolva tanulni. A szülőknek gratulálva a dékán elmondta, hogy ezt a diplomamunkát a bizottság egyöntetűen csakis a lehető legmagasabb osztályzattal, tízessel értékelhette, és mindannyian büszkék tanítványukra.
Mária, hogy valahogy véget vessen a hosszú méltatásnak, azt találta mondani, hogy a család minden pénzét Andrea iskoláztatására költötte, erején felül is, így semmijük sem maradt. ,,Asszonyom, Ön elmondhatja magáról, hogy nagyon gazdag, hiszen nincs a világon annyi pénz, amennyivel ilyen tudást a lányának vásárolni tudna, és egy ilyen gyermek a létező legnagyobb kincs -- vigasztalta meg az örömkönnyekkel küszködő szülőket dr. Milenko Perović.