home 2024. június 19., Gyárfás napja
Online előfizetés
Földügyeink
Tóth Péter
2017.07.10.
LXXII. évf. 27. szám
Földügyeink

Szerbia az Európai Unióba tart, ezt halljuk mindennap. Tudni kell azonban, hogy országunk már a teljes jogú tagság elnyerése előtt — példátlan módon — eleget tett annak a brüsszeli kérésnek, hogy liberalizálja a piacot, illetve földvásárlási jogot adjon uniós állampolgároknak.

Szeptember 1-jétől elméletileg a külföldiek is vásárolhatnak termőföldet, noha ezzel kapcsolatban vannak bizonyos korlátozások, és az új kormány is új földtörvényt ígér. Ami a jelenlegi helyzetet illeti, a Telecskai-dombok környékén 3500 és 5000 euró között alakul a termőföld holdja, a Tisza mentén azonban akár 15 000 eurót is elkérnek érte. Magyarországon, a déli határ mentén, sőt, Romániában és Bulgáriában is valamivel olcsóbb a föld. Ennek fő oka, hogy a mi termőterületeink átlagban jobb minőségűek. Tőlünk nyugatabbra 20-25 000 eurót kérnek egy holdért, viszont Hollandiában egy hektár ára akár a 60 000 eurót is elérheti.

Az új kormány kilátásba helyezett új földtörvényének részletei még nem ismertek. Tudni kell azonban, hogy az Európai Bizottság többnyire fenyegetésként tekint a földvédő törvényekre. Szerinte ezek ütköznek az EU alapelvével, mely szerint a tőke, a szolgáltatások, az áru és az emberek szabadon áramolhatnak az unión belül. A kelet-európai országok viszont amiatt bírálják Brüsszelt, hogy tönkreteszi a mezőgazdaságukat. Az érintett tagállamok új korlátozásokat tartalmazó törvényeket léptettek életbe, hogy megvédjék a mezőgazdasági termelőiket, valamint lehetővé tegyék a mezőgazdaság túlélését és működését.

Az EU bürokratái eközben azon aggódnak, hogy a korábbi kommunista országok véget vethetnek az egységes piacnak. Bulgáriában az Európai Bizottság tavaly szabálytalanságot állapított meg, miután a parlament elfogadott egy olyan törvényt, amely szerint a befektetőknek legalább öt évig helyben kell lakniuk, mielőtt földet vennének. Romániában pedig azt kifogásolta az EU, hogy a szupermarketekben kapható termékek legalább 51 százalékának helyi beszállítóktól kell származnia. Ezért aztán nehéz megjósolni, hogy Szerbia esetében mi várható, milyen törvényeket terjeszt be a kormány, és az EU hogyan tekint majd rájuk. Bizonyos híresztelések szerint ugyanis a spekulatív tőke is „készenlétben” várja a földpiac esetleges liberalizációját.

Az Európai Unió létrehozásának egyik célja az volt, hogy egységes piac alakuljon ki, annak minden előnyével együtt. Nagy kérdés azonban, hogy kinek mit jelent az egységes piac fogalma. A különböző értelmezési módok számos elméleti és politikai kérdést vethetnek fel. A piac a közgazdasági definíció szerint a tényleges eladók és vevők cserekapcsolatainak, tranzakcióinak az összessége. A piac az a hely, ahol az áru tulajdonost cserél. A gazdaság szereplői egyszer eladók, máskor vevők. A kereslet és a kínálat változásaira reagálva a piac egyfajta önszabályozó rendszerként működik.

A valóságban azonban a piaci egyensúly lényegében csak egy elméleti kategória. Igazi egyensúly szinte nem is létezik, úgyhogy már az is jó, ha egy hosszabb időszakban legalább átlagban mutatkozik valamiféle egyensúlyközeli állapot a trendekben. A kereslet és a kínálat alakulása döntően meghatározza a piaci mozgásokat. Keresleten ilyenkor mindig fizetőképes keresletet értünk, azaz olyan vásárlói szándékot, amely mögött megfelelő mennyiségű pénz van.

Ahhoz, hogy a piacok valóban létezzenek, megfelelő módon működjenek, kifinomult társadalmi viszonyoknak kell megjelenniük a kereskedelem struktúrájában. Az állam minden esetben meghatározó tényező, hiszen a határain belül megszabhatja a gazdasági tevékenység szabályait. A termőföld pedig olyan „jószág”, amely csak korlátozott mennyiségben áll rendelkezésre. Fokozott kereslet esetén nem lehet belőle többet gyártani. Éppen ezért nem lenne szabad áruként tekinteni rá!

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..