A Törökkanizsa községhez tartozó kis falu sem kerülhette el más, hozzá hasonló települések sorsát: az itt élő magyarság az 1970-es évek elején a jobb élet reményében elköltözött.
Ma a 130 lakost számláló Firigyházának csupán 30%-a magyar — akik azonban meleg szívvel várják haza falujukba annak egykori lakóit, az idegenbe szakadt, más vidékre költözött rokonokat. Régi jó bánáti hagyományként nem máskor, mint a falu búcsújának napján, Szent Mihálykor, minden év szeptemberének utolsó vasárnapján.
Ebben segíti a kis település lakóit a néhány éve alakult Törökkanizsáért Egyesület is, amely másodszor szervezi meg a firigyháziak találkozóját.
— Az idei Szent Mihály-napi műsort a Magyar Nemzeti Tanács pályázatán nyert pénzekből valósítjuk meg. Szeptember 30-án (vasárnap) 16 órakor kezdődik a szabadtéri szentmise, utána 17 órától alkalmi művelődési műsor következik, 18 órakor pedig bemutatjuk a falu múltját felelevenítő dokumentumfilmet. Az idei ünnepség keretében a legfiatalabb firigyházi lakost is megkeresztelik majd. A tavalyi évhez hasonlóan a Törökkanizsáért Egyesület a faluról készült képeslapokat ad ki, valamint ingyenes autóbuszt biztosít a hazalátogatók számára, mely 15.30 órakor indul a törökkanizsai posta elől — mondta a rendezvény egyik főszervezője, Újhelyi Nándor.
Szeptember 30-án megkondul hát Firigyháza harangja. Az árva harang, amelyet még 1831-ben öntetett Temesváron a harangon olvasható korabeli sorok hitele szerint: a NEMES TÖRÖKFÉLEGYHÁZA URASÁGA, SZERVICZKY GYÖRGY. Szabadtéri szentmisére, otthoni illatokra, nosztalgiázni, sírni és nevetni hív. Firigyháza, a pusztuló falu, amely valamikor rendezett, tiszta, virággal beültetett, békés, viruló településként élte mindennapjait, hazavárja övéit.
