home 2024. június 24., Iván napja
Online előfizetés
Feltörekvő gondok és gondolatok
Tóth Péter
2018.02.08.
LXXIII. évf. 5. szám
Feltörekvő gondok és gondolatok

Majd csak néhány év távlatából tudjuk pontosan megítélni, hogy a jelenlegi társadalmi-gazdasági folyamataink milyen irányban hatnak.

Egy hozzánk hasonló, „előlegezzük meg”, feltörekvő ország gazdasága folyamatosan kétirányú nyomásnak van kitéve. A nála alacsonyabb bérszintű államokkal való rivalizálás és a fejlett országok által gerjesztett, az innováció és a gyors technológiai fejlődés miatt létrejövő versenyhelyzet között kell ügyesen lavírozni.

A történelem azonban számos példával illusztrálja, hogy a gyors felzárkózást ígérő optimista időszakokat hosszan elnyúló, válságos periódusok válthatják. A XX. század elején, a Monarchia felbomlásakor is így volt ez. Illetve Jugoszlávia krízise és széthullása is hasonló folyamatnak tekinthető. A felzárkózásra esélyes országok közül az utóbbi években azoknak sikerült a fejlett országok közé bekerülniük, amelyekben az emberi erőforrások minősége ténylegesen megjavult. A magasan képzett emberek sokasága bizonyítottan növeli az innováció esélyét.

Egy társadalom fejlődésének szempontjából perdöntő lehet, ha az alacsony képzettségű szülők gyermekeinek iskolázottsága a szüleikhez mérten emelkedik. Az ilyen viszonyításban kifejezett képzettségi szint kulcsszerepet töltött be a csak „kistigrisekként” emlegetett délkelet-ázsiai országok, például Dél-Korea vagy Szingapúr látványos ütemben való felzárkózásában. Hozzá kell tenni azonban, hogy ehhez ott pozitív demográfiai mutatók is párosultak. Azoknak az országoknak az esélyei a jobbak, amelyekben az iskolázottság magas és növekvő színvonalú. Sajnos úgy fest, egyelőre nem várható kedvező demográfiai fordulat a térségünkben. Az ENSZ tanulmánya szerint a világ tíz leggyorsabban fogyó országának mindegyike Kelet-Közép-Európában található. Bulgáriában a legrosszabbak a kilátások. A következő harminchárom évben népességének egynegyedét veszítheti el, ha nem sikerül megváltoztatnia a trendeket.

Nálunk nemcsak a népesedési folyamatokkal van baj, hanem az iskolázottsági trendekkel is. Ez kedvezőtlenül hat a képzett munkaerő kínálatára, ezáltal pedig a gazdaság innovációs potenciáljára is. Ismert jelenség, amikor egy viszonylag szegény ország gazdasága úgy lép növekedési pályára, hogy olcsó munkaerejére alapozva bevonzza a tőkét és a technológiát a világ fejlettebb részeiből. A nemzetközi munkamegosztásba ilyenkor úgy sikerül versenyképesen bekapcsolódni, hogy a munkaigényes ágazatokban keresik az esélyeket. A növekedés azonban magával vonja a bér- és az életszínvonal emelkedését is. Ha pedig a bérszínvonal eléri azt a szintet, amikor már nem tud versenyezni más feltörekvők alacsonyabb fizetésével, a növekedés lassulni kezd, majd el is maradhat. Viszont nemcsak a bérszint okozhat megtorpanást. Esetenként az újabb gyártókapacitásokat azért nem lehet már bevonzani, mert egyszerűen elfogy az urbánus munkakörnyezetbe integrálható szabad, vidéki munkaerő, azaz nem lehet megfelelő számú alkalmazottat találni. Ezért történhet meg, hogy egy-egy ország akár többször is a közepes jövedelműek csapdájában találhatja magát. Tisztán gazdasági szempontból tekintve a folyamatokra, az egykori Jugoszlávia már a ’80-as években egy ilyen csapdában vergődött. 2000 után ismét megfigyelhető volt ez a folyamat, melyet 2008-ban a világválság szakított félbe.

A gazdasági fejlődés lassulásának, valamint stagnálásának azonban számos oka lehet. A politikai körülményekről sem szabad elfeledkezni. Több ország példáján megfigyelhető, hogy a politikai hatalom koncentrációja kezdetben serkenti a gazdasági folyamatokat. A gazdaság és a politika aztán idővel elkezd mind jobban összefonódni, ami a korrupció elburjánzásához vezet. Egy láthatatlan határt túllépve ez a folyamat már brutálisan visszafogja a vállalkozói kedvet. A hatalom birtokosainak ilyenkor többnyire már nem céljuk az általános jólét növelése. Az erőforrások és elsősorban a közpénz feletti korlátlan rendelkezés válik egyedüli céljukká. A világ leggazdagabb országaiban is megfigyelhető ez a jelenség. A csapda nemcsak a közepes jövedelműek esetében működik. Ennek pedig az lehet a tanulsága, hogy a politikai rendszernek és a gazdasági modellnek sem jó a begyepesedés, folyamatosan kell keresni az új formákat, modelleket. A világ gyorsan változik, aki pedig ebből kimarad, az gyorsan lemarad.

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..