home 2024. május 03., Tímea napja
Online előfizetés
Felkészült-e az aratásra?
(tv.)
2011.06.22.
LXVI. évf. 25. szám

A betakarítás az egyik legjelentősebb növénytermesztési munkafolyamat. A kalászos gabona betakarítása - az őszi árpa és a korai fajtájú őszi búza aratásával - Péter-Pál napja környékén kezdődik. Az aratás hagyományos eszköze a sarló volt, s csak a 19. század végén váltotta fel a kasza. A két aratósz...

A betakarítás az egyik legjelentősebb növénytermesztési munkafolyamat. A kalászos gabona betakarítása - az őszi árpa és a korai fajtájú őszi búza aratásával - Péter-Pál napja környékén kezdődik. Az aratás hagyományos eszköze a sarló volt, s csak a 19. század végén váltotta fel a kasza. A két aratószerszám egészen más munkamegosztást igényelt: a sarlós kaszálásból a nők és a férfiak egyaránt kivették a részüket, erre utal a Sarlós Boldogasszony ünnepe is. Napjainkban hagyományőrző rendezvények elevenítik fel a sarlós és a kaszás aratást, és eleinkkel ellentétben aratóbálokat is rendeznek június végén, július elején. A sarlót és a kaszát persze idővel felváltották a modern aratócséplő gépek.
Az aratásra való felkészülés során talán a legtöbb munkát a kombájnok előkészítésére kell fordítani, de ugyanilyen fontos a szállítóeszközök és a fogadóhelyek előkészítése is.
A búza hazánkban az egyik legfontosabb és viszonylag nagy területen termesztett gabonaféle, jelentős ágazata növénytermesztésünknek, amelynek mindenkori feladata az, hogy kielégítse a lakosság kenyérgabona-szükségletét. Manapság azonban a Vajdaságban egyre kisebb területeket vetnek be búzával, nemcsak a kiszámíthatatlan időjárás, hanem az ugyancsak kiszámíthatatlan és sokszor értelmetlen politikusi döntések miatt is.
Készül-e az aratásra? - kérdeztük a héten olvasóinktól.
PUHA Gábor, az Észak-vajdasági Földműves-egyesület elnöke:
- Körülbelül húsz nap múlva kezdődhet az aratás. Beérik az árpa, majd utána a többi gabona is. A földet becsapni nem lehet, vagyis az átlagosnál jobb termésre azok számíthatnak, akik a megfelelő módon művelték meg, illetve meg tudták trágyázni. A termés függ a vetőmag minőségétől is. A belvíz szerencsére a Szabadka környéki földeket nemigen sújtotta, másutt nagyobb gondot okozott. Úgy vélem, búzából nem lesz sok, keveset vetettek a gazdák, azt tanácsolnám a termelőknek, hogy ne adják el azonnal a termést, tárolják, mert később sokkal jobb lehet az ára. 420 ezer hektár kellene az országnak, de csak 380 ezer lett vetve. Úgy hallottam, hogy a fölvásárlók 16 dinárt szeretnének érte adni, ami nagyon kevés, 20 dinár alatt nem szabad odaadni az új búzát.
KISS Árpád, a Szabadkai Parasztegyesület elnöke:
- A termelők helyzete nem valami fényes, a búza felvásárlási ára is gyalázatos, igaz, majd csak az aratás után lehet megtudni, pontosan mekkora, addig nem szokott kitudódni. A termelők már készülnek az aratásra, készítik elő a gépeket. Az árpa aratása korábban kezdődik, a termelők már a napokban kiszállnak a földjeikre. Átlagos termésre számítunk, hacsak addig nem történik valami. Annyi biztos, hogy Vajdaságban sokkal kisebb termőterület lett beültetve, mint korábban. Ez főleg a tavalyi érdektelenség következménye, hiszen évek óta gond van a termés kifizetésével. A vetésforgó egyharmada szokott kenyérgabona lenni, az idén ez az arány jóval kisebb, úgy hiszem, a bevetett területek egynegyedén terem búza.
NYERS BAKÓ Ottó palicsi termelő:
- Főleg állattenyésztéssel foglalkozom, van másfél hold árpánk meg kukoricánk. Piacra nem termelünk, az árpát is a jószággal, azaz a fejőstehenekkel, sertéssel etetjük fel. Olyan agrárpolitika közepette, mint ami Szerbiában van, nem szeretnék hosszú távon növénytermesztéssel foglalkozni. Minden a politikáról szól. A politikusok mintha csak lennének, hogy jól kitoljanak a termelőkkel. Nem érdekel, hogy mit mondanak, még csak meg sem hallgatom őket.
A családi gazdaságot a szüleimtől örököltem, idestova 40 esztendeje foglalkozunk állattartással, átveszem a gazdaságot, de elég kilátástalan a helyzet, egyelőre próbálunk fönnmaradni...
KOVÁCS András bajmoki termelő:
- Készülök az aratásra. A munka biztonságos lebonyolítása, a meghibásodások okozta időkiesések minimumra csökkentése érdekében ilyenkor fontos az aratócséplők alapos átvizsgálása.
Számomra érthetetlen, miért éri meg a feldolgozóiparnak, az országnak aratás után jóval drágábban behozni kétes minőségű búzát, amikor a hazai jó minőségű termés egy része a vályúkban köt ki. Több hektáron gazdálkodom, kukoricát és takarmánybúzát is vetettem az idén. Elégedett vagyok a hozammal, csak legyen kinek eladni. Sokunknak elege van már a búzatermés körüli hercehurcából, az örökös kizsákmányolásból, ezért helyette más haszonnövényekkel próbálkozunk, és sokan inkább az állattenyésztés felé fordulnak. Ha időközben nem ér bennünket valamilyen balszerencse, akkor úgy vélem, elfogadható lesz a hozam. Az aszály sem kedvez a növénykultúráknak, de a túl sok eső sem.
JENEI Ottó palicsi termelő:
- Nincs aratócséplő gépem, másokkal végeztetek szolgáltatást. Őszi árpát, takarmányt és búzát termelek. Az őszi árpát a napokban aratjuk le, a gépek már a földeken vannak. Szerencsére a jég nem tett kárt a termésben. A búza még nincs abban az érési szakaszban, hogy aratni lehessen. A 20 hektáros területen a saját részemre termelek, nem piacra. Sertéstenyésztéssel foglalkozom, a termést a jószággal etetem fel.
Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..