home 2024. május 02., Zsigmond napja
Online előfizetés
Fél-e a madaraktól?
(tv, T.T.)
2005.11.01.
LX. évf. 44. szám

Az Állategészségügyi Világszervezet szakértője szerint a madárinfluenza-vírus egyelőre nem ad okot pánikra, ennek ellenére szinte az egész világ retteg a járvány esetleges megjelenésétől. A pánik olyannyira elterjedt, hogy már azokban az országokban sem fogyasztanak szívesen szárnyashúst, amelyekben...

Az Állategészségügyi Világszervezet szakértője szerint a madárinfluenza-vírus egyelőre nem ad okot pánikra, ennek ellenére szinte az egész világ retteg a járvány esetleges megjelenésétől. A pánik olyannyira elterjedt, hogy már azokban az országokban sem fogyasztanak szívesen szárnyashúst, amelyekben még meg sem jelent a vírus. A héten arra kerestük a válasz, hogy vajon olvasóink hogyan vélekednek a madárinfluenzáról, félnek-e a madaraktól?
Dr. MEGADJA Bálint szabadkai orvos:
- Az elmúlt évtizedben elég sokat foglalkoztam madarászással, gyűrűzéssel. Jól ismerem őket, nem tudnak nagy kárt tenni az emberben. Azt hiszem, nem hazudok, ha azt mondom, hogy több mint 3000 énekesmadár fordult már meg a kezemben, de lehet, hogy még több is. Bátran kijelentem, hogy nem félek a madaraktól. Nekem úgy tűnik, inkább a madarak félnek tőlem. Még akkor sem félek tőlük, ha történetesen madárinfluenza-járvány pusztít közöttük, mert úgy tudom, elkerülhető a járvány. Hiszek azoknak a szakembereknek, akik azt mondják, madaraktól úgy lehet elkapni a madárinfluenzát, ha közvetlen kapcsolatban vagyunk velük, váladékaikkal, ürülékükkel kerülünk kontaktusba. Ezt ki tudom küszöbölni, nincs okom a félelemre. A sokat emlegetett, emberek közt is terjedő mutáns vírus ismereteim szerint nem létezik, ezért nincs ok a félelemre.
HARGITAI András szabadkai nyugdíjas:
- A válaszom a kérdésére az, hogy nem. Mióta az eszemet tudom, mindig fogyasztottam szárnyashúst, és úgy gondolom, hogy erről semmilyen madárinfluenza sem tud leszoktatni. Már olyasmiről is hallottam, hogy vannak emberek, akik nem merik fogyasztani a csirkehúst. Ezt butaságnak tartom. Ez az egész madárinfluenza-mizéria nem más, mint hisztériakeltés. Az egyik ismerősöm a minap azt mondta - gondolom, csak tréfából -, hogy a vírust tudósok fejlesztették ki azért, hogy jól ráijesszenek a kínaiakra.
HORVÁTH Flórián, a szabadkai Városi Múzeum szakmunkatársa:
- A madaraktól nem kell félni, az egész dolognak az a lényege, hogy meg kell tanulnunk velük együtt élni, akárcsak a madárinfluenza okozta szituációval. Hosszabb távon jelentősebb változások várhatók e téren, a zárt körű madártartást helyezik majd előtérbe az eddig alkalmazott helyett. Szerintem nem kell félnünk. Ha ezt el tudjuk érni, akkor nincs okunk a pánikra. Madarászként is tevékenykedem különféle nyári táborokban, ahol több ezer madarat meggyűrűzünk évente, s véleményem szerint a madarak ezt a vírust már évek óta hordozzák. Kiirtani nem lehet, arra azonban nagyon kell vigyáznunk, hogy a háziszárnyasok semmiképpen se kerüljenek kapcsolatba a vadon élő madarakkal. Horvátországban és Romániában rengeteg háziszárnyast leöltek. A félelem és a pánik nagy úr, mely gyakran téves ítélethozatalra készteti az embert. Eddig őriztük, védtük madarainkat, vigyáztunk rájuk, ha pedig a madárinfluenza miatt halomra öldössük őket, akkor annak beláthatatlan következményei lesznek. Vitathatatlan, hogy veszélyben vagyunk, hiszen tranzit országban élünk, itt a Ludasi- és a Palicsi-tó, mely egyes madaraknak otthonául, másoknak pihenési helyéül szolgál, s könnyen továbbadhatják a vírust egymásnak. Magyarország szintén hasonló helyzetben van, mivel a Hortobágyon vagy a Kiskunságon is rengeteg madárfaj megfordul. Olyan rendszert kellene az orvosoknak és a tudósoknak kifejleszteniük, amely a háziszárnyas-állományt képes megvédeni a vadon élő madaraktól. Ha nálunk is megjelenik ez a betegség, akkor védőoltásra lesz szükség, hiszen a háziszárnyasokon és a galambokon kívül be kell oltani azt a rengeteg papagájt is, amelyet a környékbeli tenyésztők tartanak. Ez a probléma tavasszal is meglesz, amikor visszatérnek költöző madaraink, de aktuális lesz jövő ősszel is, úgyhogy mielőbb tartós megoldást kellene találni rá.
ARNOLD Zoltán palicsi papagájtenyésztő:
* Véleményem szerint a madárinfluenza-problémát egy kicsit felfújták. Nem azt mondom, hogy nem veszélyes, biztos, hogy veszélyes, de nem annyira, hogy lépten-nyomon ezzel kellene foglalkozni. A Palics környéki tanyákon szabadon sétálnak a szárnyasok, így könnyebben megfertőződhetnek, de az állam még nem tett semmilyen ellenintézkedést. A legnagyobb biztonságban a zárt helyen tartott állatok vannak, mert azok nem kerülhetnek kapcsolatba a vadon élő madarakkal. Az a nagy hisztéria, ami akkor támad, ha találnak a városban egy elpusztult galambot, szerintem abszurdum. A tavak vidékét fenyegeti a legnagyobb a veszély, így a Ludasi- és a Palicsi-tó környékén sem ártana zárt helyen tartani a szárnyasokat a fertőzés kialakulásának elkerülése végett. Ami a papagájokat illeti, zárt helyen tartom őket, ezért nem félek a madárinfluenza-veszélytől. Külföldről az utóbbi időben nem hoztam, de nincs is szándékomban behozni papagájt, épp az ilyen esetek elkerüléséért, s azt hiszem, mindenképpen meg kellene tiltani, hogy az országba behozatali madarak kerüljenek. Horvátországban 30 000 szárnyast megöltek - ez felelőtlenség volt-, de ott az állam megtérítette a károkat. Ha netán nálunk is megjelenik a betegség, elképzelhető, hogy itt is hoznak majd hasonló rendeletet, de kérdés, hogy az állam kifizeti-e a károkat. Ez a vírus az emberre nem veszélyes, mivel a beteg szárnyas húsának sütésekor, illetve főzésekor elpusztul.
Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..