home 2024. május 27., Hella napja
Online előfizetés
Embriótranszfer az állattenyésztésben
dr. Könyves Tibor
2024.04.09.
LXXIX.. évf. 14. szám
Embriótranszfer az állattenyésztésben

A mai modern, fenntartható állattenyésztési technológiák lehetővé teszik, illetve engedélyezik a genetikai módszerek hatékony alkalmazását a mindennapi tenyésztésben. A genetikai eszközök olyan technikák és módszerek, amelyek segítségével az állattenyésztési szakemberek hatékonyabban tudják irányítani az öröklődési folyamatokat és az újszülött állatok termelési tulajdonságait.

Ezek az öröklődés szabályain alapuló módszerek lehetővé teszik, hogy az utódok tulajdonságai a kívánt elvárásoknak megfelelően alakuljanak, elősegítsék a genetikai diverzitás (egy élőlény jellemző tulajdonságainak genetikai alapon létező sokfélesége) fenntartását, miközben minimalizálják a környezetre irányuló káros hatásokat és csökkentik az állatok tartásának költségeit. Ezek közé az eljárások közé sorolandó az embriótranszfer is. Ez egy olyan technika, amely lehetővé teszi az embriók átvitelét egyik állatról a másikra.


Mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság (Csatlós Norbert felvétele)

Ez módot nyújt a tenyésztők számára, hogy a kívánt tulajdonságokkal bíró egyedeket szaporítsák anélkül, hogy azokat közvetlenül párosítanák. Ezáltal növelhető a genetikai diverzitás és minimalizálhatóak a környezeti hatások is. Az állattenyésztésben a genetikai diverzitás nagyon fontos célnak számít, mivel ezáltal garantálható az állatok természetes ellenálló képességének a fenntartása, mely fontos tényező a betegségekkel és kórokozókkal szembeni küzdelemben. Leginkább az egy vagy két utódot ellő haszonállatok esetében (szarvasmarha, juh, kecske, ló) alkalmazzák, szaporasági potenciáljuk és genetikai előrehaladásuk növelésének érdekében.


Magyar tarka tehén a murray grey borjával Görbeházán (Csatlós Norbert felvétele)

Mi az embriótranszfer valódi haszna? Magára az embrióátültetés alkalmazására azért van szükség, hogy a gazdaságilag értékes tulajdonságú, de a szokványos termelési körülmények között megszülető utódok számánál az állattenyésztők többet állítsanak elő. A módszer további előnye az állomány átlagánál jobban teljesítő egyedek gyorsabb elszaporítása, a ritka fajták egyedszámának hatékonyabb növelése, továbbá az intenzív állattenyésztés kihívásainak eleget tenni nem képes, de a világörökség részét alkotó, őshonos és védett populációk megőrzése, megmentése. Maga a módszer a következő: az egészséges, fertilis, nőivarú egyed petesejttermelő képességét hormonkezeléssel megtöbbszörözik (ez az úgynevezett szuperovuláció), majd a megtermékenyített petesejtekből létrejött embriókat a méhből eltávolítják, és átültetik a befogadó állatokba, úgynevezett béranyákba.

Természetesen, élő szervezetekről lévén szó, itt is vannak gondok, úgymint a szuperovulációs kezelésre adott válasz vagy az anatómiai viszonyok miatt alkalmazandó laparoszkópiás embriókinyerési, -beültetési technika. A technológiai fejlődés azonban egy pillanatra sem áll meg, és az imént leírt in vivo technikát lassan leváltja az in vitro lombikprogram, főleg a juhok és a szarvasmarhák esetében. Az in vivo kifejezés az élő szervezetben vagy természetes biológiai rendszerben végzett eljárásokra utal. A kifejezés a latinból származik, ahol az in vivo jelentése: az élőkben. A szarvasmarha szaporodásának folyamatában az in vivo embriótermelést gyakran hagyományos embriótermelésnek nevezik. Az in vitro kifejezést az emberi és az állati, vagyis az élő szervezeten kívül végzett eljárások leírására használják. Tehát a petesejt kinyerése utáni egész folyamatot (az élő petesejt megtermékenyítése, a megtermékenyített embriók kiértékelése és gondozása stb.) mesterséges környezetben, úgynevezett lombikban végzik. Innen ered maga az elnevezés is.

Mivel a szarvasmarhafélék egyet ellő (unipara) fajként a hosszú generációs intervallumú fajok közé tartoznak, a szarvasmarha-tenyésztés hosszú távú gondolkodást igényel. Immár több mint hetven év telt el a mesterséges megtermékenyítés, azaz a hímivarú állatokon alapuló tenyészkiválasztás bevezetése óta Szerbiában és Magyarországon is, de több mint negyvenéves múltra tekint vissza az embrióátültetés hazai meghonosodása is. Az utóbbi eljárás különösen a kiemelkedő genetikai és küllemi tulajdonságokkal bíró nőivarú egyedek szelekciójában és a családtenyésztés elterjedésében hozott nagy előrelépést. Az európai gyakorlatban a franciaországi szarvasmarha-tenyésztés van azon a színvonalon, hogy a világ élvonalába sorolhatjuk. A szarvasmarhák szaporítása terén itt végeznek legtöbb embriótranszfert, és a műveletek szakmai színvonala itt a legmagasabb.

Ez az eljárás természetesen nem olcsó. A műveletet igénylő eszközök és berendezések a high tech kategóriába sorolhatóak, tehát igen drágák, nem beszélve a beavatkozásokat végző szakemberek fizetéséről. Mindent összegezve: egy nagyon hasznos, de tőkeigényes eljárásról beszélhetünk, melynek alkalmazási rátája híven tükrözi egy-egy ország állattenyésztési potenciálját és piaci besorolását.

Sorozatunk a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Zentai Konzultációs Központja védnökségével valósul meg.

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..