A jövő évi költségvetést 4-5 százalékos gazdasági növekedésre alapozzák
15 ÉV UTÁN. Horvátországnak és Szerbia és Montenegrónak azonos a stratégiai célja: a teljes jogú EU-tagság, amely elnyeréséért lépéseket tenni most mindkét országnak történelmi esélye van - áll egyebek között abban a közös nyilatkozatban, amelyet Ivo Sanader horvát kormányfő és Svetozar Marović, az Államközösség elnöke írt alá a múlt hét elején. A horvát küldöttség Szerbia és Montenegró-i látogatásának nemcsak az kölcsönöz történelmi jelleget, hogy 15 év után először járt horvát miniszterelnök Belgrádban, hanem az is, hogy Vesna Škare-Ožbolt horvát igazságügy-miniszter és Rasim Ljajić, az Államközösség emberi jogi és kisebbségügyi minisztere aláírta azt a kisebbségvédelmi szerződést, amely alaprendeltetésén túlmenően a kétoldalú kapcsolatok kölcsönös rendezési igényét is hivatott bizonyítani.
Ivo Sanader véleménye szerint az egyezmény esélyt ad arra, hogy a két ország saját kisebbségeit ne problémának és tehernek tekintse, hanem a társadalmat gazdagító tényezőként kezelje. A közös nyilatkozatba foglaltak is a minden szintre kiterjedő kapcsolatrendezés szándékát támasztják alá. A kétoldalú viszonyt leginkább terhelő problémák közül a horvát kormányfő a legégetőbbnek a horvát menekültek sorsának felderítését nevezte. Ivo Sanader Belgrádban külön-külön tárgyalt Zoran Šamival, Szerbia és Montenegró Képviselőházának elnökével és Vojislav Koštunica szerbiai kormányfővel, majd ezt követően találkozott a Horvát Nemzeti Tanács képviselőivel is.
VÉDELMI STRATÉGIA. Szerbia és Montenegró Képviselőháza csütörtökön elfogadta az Államközösség védelmi stratégiáját, és azt a törvényt, amellyel a katonai igazságügyi szervek hatáskörét a tagköztársaságok igazságügyi szerveire ruházták át. A védelmi stratégiában továbbra is kiemelik az államközösségnek azt az igényét, hogy részese legyen az euroatlanti integrációnak, beleértve a NATO-tagságot is, azzal a megjegyzéssel, hogy az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez való csatlakozást referendumon kell megerősíteni.
A védelmi stratégia javaslatát két módosítási javaslattal egészítették ki, melyekkel egyebek között törlik a hágai törvényszékkel való együttműködés explicit említését. A szöveg előző változatában a Hágával való együttműködés kötelezettségét explicit módon említették az ország létfontosságú biztonsági és védelmi érdekeire vonatkozó tételben. A minisztertanács módosítási indítványával a védelmi stratégia javaslatának szövegébe beiktatták azt az álláspontot, amellyel intézményesítik a védelmi rendszer reformjára létrehozott alapot.
A katonai bíróságok hatáskörének átruházásáról szóló törvény lehetővé teszi a katonai bíróságok megszüntetését, továbbá, hogy a megoldatlan ügyek a tagköztársaságok polgári bíróságainak hatáskörébe kerüljenek át. A tagköztársaságoknak az elkövetkező időszakban meg kell hozniuk azt a törvényt, amely lehetővé teszi, hogy a hadseregre jellemző szabálysértések és sajátságos bűncselekmények perét a polgári bíróságok előtt tárgyalják.
ÁTÜLÉS. Dragiša Ðoković, a Szerbiai Demokrata Párt képviselője a múlt hét elején csatlakozott a Demokrata Párt képviselőcsoportjához, mert mint fogalmazott, jobban hisz a DP politikájában. Elmondta továbbá, hogy azért lépett be a Demokrata Pártba, mert hisz abban, hogy Szerbia hamarosan a civilizált Európa része lehet, és a DP képes egy ilyen politika érvényesítésre. A radikálisok és a szocialisták az átülést követően azonnal meg is vádolták a demokratákat, hogy ismét képviselőt vásároltak (meg). Válaszában Dušan Petrović, a Demokrata Párt alelnöke azt üzente a radikálisoknak és a szocialistáknak, hogy mindenki magából indul ki, és mások viselkedésében felismeri önmagát. Ha mások esetleg képesek is képviselőket vásárolni, a DP ezt sohasem tette, és ezután sem fogja soha megtenni. Volt, ami volt, mindenesetre tény és való, hogy az amúgy is vérszegény kormánytöbbség tovább vékonyodott, bár a demokraták öröme sem tarthatott sokáig, hiszen a képviselőház megvonta Dragiša Ðoković mandátumát, úgyhogy a végső döntést az Alkotmánybíróság mondja majd ki az átülés ügyében.
LEMONDÓSDI. Predrag Marković, a köztársasági képviselőház elnöke a múlt héten egy maratoni ülés végén váratlanul bejelentette, hogy lemond házelnöki tisztségéről. Másnap levélben értesítette képviselőtársait, hogy meggondolta magát, és mégsem mond le. A képviselőkhöz intézett levelében elmagyarázta, hogy a hatalmi koalíció frakcióvezetőivel tartott megbeszélésen meggyőzték, hogy az ügyrendi szabályzat megsértésével kapcsolatos szavazás félreértés volt, és nem vonatkozott a parlament egyik elnöklőjére sem. Az említett megbeszélésen az ellenzéki Szerb Radikális párt és a Demokrata Párt megértést tanúsított bármilyen személyi döntése iránt, melyet a parlament érdekében és az ország stabilitása érdekében hoz. Hát akkor miért mondott le mégis egy nappal korábban? Azért, mert úgy érezte, erkölcsi kötelessége lemondani, ha a parlament úgy dönt, hogy az elnöklők bármelyike megsértette az ügyrendi szabályzatot. A köztársasági képviselőház hétfőn este úgy döntött...
ÚJ TÖRVÉNYEK. A szerbiai parlament a múlt héten három törvényt fogadott el: a szociális-gazdasági tanácsról, a gazdasági egyesületekről és a munkaperek békés megoldásáról szóló törvényt. A szociális-gazdasági tanácsról szóló törvény előirányozza a szociális dialógus intézményesítését, valamint a szakszervezeteknek és a munkáltatóknak a polgárok szociális helyzetét érintő döntésekkel kapcsolatos nagyobb befolyáshoz szükséges törvénybeli feltételek megteremtését. Elfogadását követően alá kell írni a szociális-gazdasági megállapodást, és ki kell dolgozni a nemzeti foglalkoztatási stratégiát.
A gazdasági egyesületekről szóló törvény felváltja a vállalatokról szóló, 1996-ban hozott törvényt. E törvény 5000 dollárról 500 euróra csökkenti a korlátozott felelősségű egyesületek megalapításához szükséges meghatározott tőkeminimumot. Célja, hogy megteremtse a kedvező üzleti légkört, a befektető biztonságát, aki minden lényeges kérdésről a bejegyzésekkel foglalkozó ügynökség révé tájékozódhat, amely jövő év január elsején kezdi meg működését. A törvény megkülönbözteti a gazdasági egyesületek néhány formáját és kiterjed a vállalkozásokra is, ezért érvényét veszti a magánvállalkozókról szóló törvény.
KÖLTSÉGVETÉSI VITA. A köztársasági képviselőházban csütörtökön kezdetét vette a jövő évi költségvetés javaslatának megvitatása, amely 20,5 milliárd dinár hiányt tervez. A jövő évi költségvetést arra alapozzák, hogy a gazdasági növekedés 4-5 százalékos lesz, és az infláció az év végéig egyszámjegyű marad. A költségvetési vitában nem vettek részt a Demokrata Párt honatyái, akik bejelentették, hogy nem szavaznak a javasolt költségvetésre. Az üléstermet csütörtökön azzal az indokkal hagyták el, hogy megvonták a mandátumot Dragiša Ðokovićtól, aki néhány nappal korábban a Szerbiai Demokrata Pártból átült a Demokrata Pártba. A Szerb Radikális Párt képviselői sem hajlandóak a javasolt költségvetésre szavazni, a Szerbiai Szocialista Párt viszont támogatja a költségvetést, azzal, hogy követelni fogja: a kormány stabilizálja az ország szociális-gazdasági helyzetét.
ÁTLAGBÉR. Szerbiában az októberi átlagos nettó kereset 14 639 dinár volt, reálisan 0,35, névlegesen pedig 1,35 százalékkal több, mint szeptemberben - közölte a Köztársasági Statisztikai Intézet. Adatai szerint az adók és járulékok nélküli átlagkereset októberben Szerbia gazdaságában 13 698, a nem gazdasági tevékenységekben pedig 16 853 dinár volt. A gazdaságban kifizetett nettó bérek reálisan 1,16 százalékkal növekedtek, a gazdaságon kívül viszont reálisan 1,31 százalékkal csökkentek.
A köztársasági képviselőház szombaton kora reggel elfogadta a jövő évi szerbiai költségvetést, amely a bevételeket 396,1, a kiadásokat 416,6 milliárd dinárban tervezi. A javasolt költségvetésre a hatalmi koalíció és a kisebbségi kormányt támogató Szerbiai Szocialista Párt 131 képviselője szavazott, az SZRP 56 képviselője pedig ellenezte. A Demokrata Párt honatyái nem vettek részt a 16 órán át tartó ülésen.