* Mi vezetett ehhez a helyzethez?

— Igaz, hogy van egy nem túl jó köztársasági törvény, de ez, amit Szabadkán csináltak, törvénytelen. Még Kasza József volt a polgármester, amikor kimondták: mivel mindenkit el kell temetni, az elhantolás kommunális tevékenység, a temetők pedig nem magánosíthatóak, tehát ez maradjon állami monopólium. Minden egyéb pedig a piaci törvények alapján történjen: a kellékek értékesítése, a halottszállítás, a méltóságteljes szertartás. Jogszabály erről akkor még nem rendelkezett. 2011-ben hoztak meg egy olyan kommunális törvényt — az állami temetkezési lobbi nyomására —, hogy a temetkezést csak olyan cégek végezhetik, amelyekben az állam több mint 50 százalékban tulajdonos. Erre hivatkoznak Szabadkán. De mit mond a törvény? A nem túl precíz jogszabály kimondja: a temetkezés állami monopólium. Egy másik törvény szerint a temetkezés fogalmán az elhantolást és az azzal kapcsolatos tevékenységet kell érteni. Ezt mi készek vagyunk tiszteletben tartani. Viszont Szabadkán csúsztatnak, mert azt mondják, hogy a temetkezés az elhantolással kapcsolatos munka és még minden egyéb. Ez nem igaz! Hiszen az elhantolással kapcsolatos munka az a kripta nyitása, csukása, a sírásás, betemetés, a kripta meszelése, süllyesztés, csontösszegyűjtés. A többi nem tartozik a monopólium alá. Ilyen magyarázatot adott dr. Oliver Dulić akkori illetékes miniszter is, de erről a szabadkai önkormányzat nem akart tudomást venni. Így most a haladók, a VMSZ, a DSHV és még néhányan összefogtak, és elhatározták: monopólium lesz.

* A döntéshozók megkérdezték-e a polgárokat?

— Nem. Ezért kezdeményeztük ezt a véleménynyilvánítást. A polgári kezdeményezés szövege a következő: Szabadka város statútumának 75. szakasza alapján, A helyi önkormányzatokról szóló törvény 68. szakaszával összhangban, mi, alulírott szabadkai polgárok, javasoljuk Szabadka város közgyűlésének, hogy a temetkezésről és a temetőkről új határozatot hozzon, mely a törvényen alapul, de lehetővé teszi a piaci versenyt mindenben, amit nem korlátoz a törvény, tehát az elhantolást leszámítva minden temetkezési tétel esetében. 13 300 aláírást kellett volna összegyűjteni, de 15 100-at sikerült, mert nem lehetett az embereket leállítani. Szabadkán még nem volt rá példa, hogy ennyire fölháborodtak volna. Az embereket nem kellett győzködni, mint a Népszínház vagy a Szabadkai Rádió esetében. Alig vártuk, hogy megválasszák a vkt új elnökét, hogy legyen kinek átadni a petíciót. Bunford Tivadar megígérte, hogy ad időpontot. Viszont arra is föl vagyok készülve, hogy ezt nem veszik komolyan.

* Ha nem járnak sikerrel, tesznek-e további lépéseket?

— A következő, hogy összegyűjtünk kétszer ennyi aláírást, és kötelezzük az önkormányzatot, hogy referendumot írjon ki. De akkor már azt kérjük, hogy szüntesse meg az állami temetkezési vállalatot, és piaci feltételek mellett adja át a temetők karbantartását is a magánvállalatoknak. Ha a referendumon a polgárok fele ezt követeli, akkor az önkormányzat köteles lesz ezt legalább egy évig tiszteletben tartani. Referendum sem volt még Szabadkán. Ez a város sosem volt demokratikus. Egyetlenegy kérdés sem volt, melyről ilyen módon megkérdezték volna a polgárokat. A döntések néhány pártvezető igényei szerint születnek. Ilija Maravić korábbi vkt-elnöktől szerettem volna megtudni, hogyan szavaztak a képviselők név szerint, de nem adta ki ezt az információt. Nem hagyjuk annyiban, ezt a döntést mindenki név szerint kell hogy vállalja! Az ügy most Belgrádban van Saša Janković ombudsman hivatalában. Ha nem hallgatják meg a 15 100 ember véleményét, akkor nemcsak a temetkezés ment el a francba Szabadkán, hanem minden. Akkor mi ezeket az embereket tájékoztatjuk, és pontosan megnevezzük, hogy kik/melyek azok a képviselők és pártok, akik/amelyek a monopóliumot meg akarják tartani. Továbbá megkérjük őket, hogy aláírásukkal támogassák a referendumot. Ha szükséges, az alkotmánybírósághoz és a strasbourgi emberi jogi bírósághoz fordulunk. A gondról már tájékoztattuk az Európa Tanács belgrádi irodáját is.