Több évtized után végre célegyenesbe ért Horvátország aknamentesítése. Davor Božinović horvát belügyminiszter szerint csaknem három évtizednyi kitartó munka után Horvátország hamarosan teljesen aknamentessé válhat, és egy év múlva várhatóan már az ország teljes területe megszabadul a földbe rejtett robbanószerkezetektől, melyek eddig is súlyosan veszélyeztették a lakosságot. Az elmúlt években több tragikus baleset történt, de most remélhetőleg a folyamat végére érnek, és nem lesz több áldozat.

A balkáni háború után Horvátországban 650 civil sérült meg aknarobbanásban, 207-en életüket vesztették, de tavaly már egyetlen ilyen balesetet sem regisztráltak. A horvátországi sajtóban megjelent információk szerint a megtisztított terület nagysága jelentősen növekedett: 2024 végére már csak 49,3 négyzetkilométer maradt, mely 3 megyére, 16 városra és járásra terjed ki. Összesen mintegy 1200 négyzetkilométer aknagyanús területet kellett átvizsgálni. Horvátország pedig elkötelezett abban, hogy végleg felszámolja a robbanószerek okozta veszélyt, és remélhetőleg hamarosan egyetlen taposóakna sem marad az ország területén.

A horvát belügyminiszter szerint az aknamentesítés nemcsak technikai feladat, hanem nemzeti küldetés is, melyben Horvátország nem várt mások segítségére — saját erejéből kezdte meg a munkát, és 2024 végéig annak kétharmadát önállóan finanszírozta. Az aknamentesítő központ 1998-beli létrehozása fordulópont volt: innentől az életveszély felszámolása intézményesített, rendszerszintű feladat lett. A háború öröksége súlyos árat követelt: az elmúlt évtizedekben több száz ember vesztette életét, vagy szenvedett maradandó sérüléseket a rejtett robbanószerkezetek miatt. Az ország több mint 1 milliárd eurót áldozott arra, hogy végre véget vessen ennek a fenyegetésnek — ebből 260 millió eurót az Európai Unió fedezett. Horvátország az elsők között írta alá az ottawai egyezményt, mellyel elkötelezte magát a gyalogsági aknák gyártásának, terjesztésének és használatának felszámolása mellett. Mégis, az ország területén ma is több mint 2200 figyelmeztető tábla jelzi, hol rejtőzhetnek aknásított területek. Most azonban minden jel arra utal, hogy ezek is hamarosan eltűnhetnek — és velük együtt a háború egyik utolsó, alattomos emléke is végleg a múlté lesz.

Baranya aknamentesítése már korábban befejeződött

A horvátországi magyarok legnagyobb számban a Drávaszögben, Eszék-Baranya megyében élnek, ezt a területet már korábban megtisztították a földbe rejtett taposóaknáktól. 2014-ben egy jelentős, európai uniós támogatással megvalósult projektum keretében aknamentesítést végeztek a horvát—magyar határszakaszon. A kezdeményezés célja az volt, hogy eltávolítsák az 1990-es évek délszláv háborújának veszélyes maradványait, melyek súlyos fenyegetést hordoztak a helyi lakosságra és a környezetre. A 24 hónapig tartó munkálatok során alapos felmérést végeztek, meghatározták az aknák pontos helyét és azok eltávolításának prioritási sorrendjét. A magyar oldalon összesen 1 négyzetkilométernyi, a horvát oldalon pedig 1,6 négyzetkilométernyi területet tisztítottak meg. A projektum nem csupán a közvetlen életveszély elhárítását szolgálta, hanem előkészítette a határon átnyúló együttműködéseket is. A Duna—Dráva Nemzeti Park védett területei biztonságosabbá váltak, ami lehetővé tette a gátak karbantartását és az árvizek elleni hatékonyabb védekezést. Emellett a mezőgazdasági területek ismét használhatók lettek, ami jelentős gazdasági előnyökkel járt a helyi közösségek számára. A projektum teljes költsége 3,5 millió euró volt, melyből az Európai Unió 3 millió eurót állt az IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében.

Az aknamentesítés 2016-ban folytatódott Baranya területén, a Dráva, a Duna és a magyar—horvát államhatár által körülölelt térséget érintette. A horvát és a magyar hatóságok célul tűzték ki a teljes határszakasz mentesítését, melyet eredetileg 2019-ig kívántak befejezni. Az Európai Unió a 2020-ig tartó kohéziós keretből 3,5 millió eurót hagyott jóvá az aknák és robbanószerek hatástalanítására. A munkálatok során a szlavóniai Donji Miholjactól Belistyéig, a Dráva menti Darázsi járásban tisztították meg a területeket, ami jelentős előrelépés volt a térség gazdasági és turisztikai fejlődése szempontjából. A projektum keretében hatalmas területeket kellett átvizsgálni, és több tízezer taposóaknát hatástalanítottak, különösen a háborús harcok által leginkább érintett régiókban, a Drávaszögben.

A Baranyában élő horvátországi magyarok számára egészen a 2020-as évekig mindennaposak voltak az aknaveszélyre figyelmeztető táblák, melyek a délszláv háború szomorú örökségét idézték. Különösen veszélyesnek számított az Eszék és Bellye közötti útszakasz, ahol a Dráva menti területek és a környező erdők tele voltak aknákkal. A térségben élők még öt-hat évvel ezelőtt is a dárdai és valpovói erdészetek térségében szemtanúi lehettek az aknamentesítés utolsó fázisainak. A helyiek látták, ahogy a szakemberek eltökélten dolgoztak a veszélyes terepen, hogy végleg biztonságossá tegyék a vidéket. A munkálatok lassan, de folyamatosan haladtak előre, és az évek során eltűntek a figyelmeztető táblák az utak mentéről. Ez pedig nem csupán a biztonság, hanem a remény jele is volt. Azt jelentette, hogy a következő generációk már nem fognak a háború árnyékában élni, és a félelem lassan, de biztosan a múlté lett.

De mi a helyzet Szerbiában?

Szerbiában 2002-ben hozták létre az Aknamentesítési Központot mint önálló állami szervet az ezzel kapcsolatos tevékenységek összehangolására. A Szerbia és Horvátország között húzódó határszakasz szerbiai oldalát 2009-re sikerült teljes mértékben megtisztítani a taposóaknáktól. A központ által működtetett honlapon közzétett adatok szerint a Horvátországgal határos térségben, a vajdasági Šid községhez tartozó Szávavásárhely, Marót és Batrovci falvak környékén csaknem 6 négyzetkilométert érintettek gyalogsági és harckocsi-elhárító aknák. Az aknamentesítési munkálatok 2009 novemberében fejeződtek be, összesen 44 projektum keretében. Ennek során 5139 darab különböző típusú aknát találtak és semmisítettek meg. A megtisztított terület azóta biztonságosan használható. Tehát Szerbia területén, a Horvátországgal határos térségben már nincsenek aknamezők. A központ honlapján azt is feltüntették, hogy a katonaság gyalogsági aknakészleteit 2007 májusában megsemmisítették, valamint Szerbia nem gyárt gyalogsági aknákat. A központ beszámolója szerint azonban a koszovói adminisztratív határ mentén még lehetnek aknák. Bujanovac és Preševo térségében tíz helyszínen, összesen 3,5 km²-en találtak taposóaknákat, 2012-ben két projektum kapott finanszírozást: egy 88 000 négyzetméteres területre Preševóban, amit az Egyesült Államok kormánya támogatott, és egy 76 000 négyzetméteres területre Bujanovacban, amit Németország finanszírozott. Majd 2014 és 2024 között számos aknamentesítési projektum folyt Bujanovac térségében, ahol 2024 elején még 268 000 négyzetméteres aknaveszélyes terület maradt, különösen azokon a helyeken, ahol 2019-ben és 2021-ben erdőtüzek pusztítottak. Szemtanúk szerint a tüzek után több helyen robbanások történtek, ami arra utal, hogy a területen továbbra is lehetnek taposóaknák. A veszély megerősítésére vagy kizárására további felméréseket terveznek.