Fontos nemzetközi tanácskozás volt nemrégiben Palicson a Szerb Orvostudományi Akadémia vajdasági orvosegyesületének, a hematológiaivérátömlesztő szekciónak a szervezésében, melynek jelenlegi elnöke dr. Takács Gusztáv, a Szabadkai Kórház hematológiai részlegének főorvosa, aki most a házigazda szerepét töltötte be. Dr. Takács annak idején Zágrábban, a híres Labar professzor oldalán tanult, s a hazai és külföldi munkatársaival együtt már mintegy húsz éve követi és kezeli korunknak ezt az egyre több embert érintő komisz betegségét.
- A különféle leukémiában szenvedők száma évente növekszik, mind a fiatal-, mind az öregkorú leukémiásoké. Százezres populációban évente 25 esetet diagnosztizálnak - mondja. - E megbetegedésnek az egyik leggyakoribb formája a krónikus myeloid leukémia - a tanácskozás témája -, amely a mostani ismereteink szerint sikeres csontvelő-átültetés nélkül gyógyíthatatlan. Mivel pedig ez nagy kockázattal jár (20-30% az elhalálozási ráta, döntő tényező az életkor és a donor milyensége), amerikai szakemberek ígéretes új gyógyszert kísérleteztek ki kezelésére: az STI571-et, a Glivecet (imatinid mesilat), amely nagyon gyorsan, mindössze néhány év alatt törzskönyvezve lett a világban, és be lett iktatva a terápiás eszköztárba. Európában 2001 óta, nálunk 2002-től alkalmazzák. Egyesek szerint új korszakot nyitott a rosszindulatú betegségek gyógyításában. Ez az első molekuláris szinten ható terápia, amely a hagyományos szerekkel szemben nem károsítja a normális szöveteket, hanem a betegség lényegét célozza meg, tehát a beteg gént, illetve annak a produktumát.
* Helyettesíthető-e már a drága és kockázatos csontvelő-átültetés a Gliveckel?
- Még igen rövid idő - 5-6 év - múlt el bevezetése óta, de az eddigi kezelési tapasztalatok minden várakozást felülmúltak: az életminőség jelentősen javult általa, és minimális a mellékhatása. Egyelőre viszont a drága, 80-120 ezer euróba kerülő csontvelő-átültetésnek csak az alternatív gyógyszere. De minden remény megvan rá, hogy idővel helyettesítheti is azt. Mert ha korai szakaszában fedezik föl a betegséget, akkor 96%-ban elérhető a hematológiai remisszió (a kórkép javulása), akárcsak a citogenetikai remisszió is jó, 60%-os sikerrel kiiktatja a beteg gént. Erről beszélt a tanácskozáson az Újvidéki Egyetem Orvostudományi Karának dékánja, a hematológiai klinika gyakorló szakorvosa, dr. Stevan Popoviæ professzor is. Az egyetlen és a legnagyobb baj az, hogy még nagyon drága gyógyszer ez nekünk, 2,53 ezer euróba kerül a havi dózis. A társadalombiztosító megtérítheti ugyan az árát, de csak ritka, indokolt esetben.
* Az orvostudomány hogyan definiálja a nép által egyszerűen csak vérráknak nevezett leukémiát?
- Klonális őssejtbetegségnek nevezi. Valójában arról van szó, hogy a szaporodás vagy a differenciálódás folytán az őssejt géntörést, sérülést szenved, s a beteg sejt, mint egy klón, túlnövi, átnövi a többit. Ebből az egy sejtből alakul ki az összes többi leukémiás sejt.
* Mi okozhatja ezeket az elváltozásokat?
- Mindenféleképpen valamilyen génsérülés az őssejtben. Kihathat rá a radioaktív sugárzás, valamilyen kémiai anyag, pl. a festékoldó szerekben található benzen, akárcsak egyes vírusok, amelyek bizonyítottan leukémiát okoznak, de a stresszel teli életmód is...
* Az EU-s átlag, a 100 ezer emberre jutó 1-4 leukémiás megbetegedés jellemző-e a mi vidékünkre is? Tudtommal amíg a Zorka gyár működött, a környékén nagyon sokan kaptak vérrákot...
- Valóban így igaz, most viszont Tóthfaluból van 4-5 betegem. Hogy miért, annak kikutatására magam nem vállalkozhatok.
* Hogyan lehet a leukémiát a leghatékonyabban diagnosztizálni?
- Nagyon nehéz fölismerni. Sokszor tünetmentes. Néha viszont abnormálisan nagy a leukociták száma, mirigyduzzanat, lépmegnagyobbodás tapasztalható, ismeretlen eredetű láz lép föl, gyengeség, fáradékonyság, kisebb ütődésektől is nagy kék foltok, véraláfutások jelennek meg a betegeken, néha pedig véletlenszerűen adódik a diagnózis a vérképből: 100-500 ezer a fehér vérsejtek száma, a beteg sejt, a klón tömegileg elnyomja az egészséges sejteket. Néha viszont a vérkép jó, a periférián nem mutatható ki a betegség, a csontvelő viszont már beteg. Ilyenkor csontvelő-punktírozást alkalmazunk. Ez a legbiztosabb módszer a diagnózis felállítására.
* Amíg a nagyon ígéretes új gyógyszer, az imatinib mezilát hozzáférhetőbb nem lesz, addig maradnak a klasszikus kezelési módszerek, úgymint: a kemoterápia, a citosztatikumok, az interferon és hasonlók?
- A leghosszabb ideje a citosztatikumokat használják, amelyek szintén jók, javítják az életminőséget, meghosszabbítják az életet, el lehet velük érni a hematológiai remissziót, a genetikait viszont már kevésbé, de vannak betegek, akik a diagnózis felállítása után 5-6 évig is élnek. Ezek főleg a krónikus leukémiában szenvedő, 55 év alatti emberek, akik havonta, kéthetente felkeresik az orvosukat, és nagyon kicsi a lehetősége annak, hogy melléfogjunk a kezelésben. Ha kell, vért kapnak, ha kell, gyógyszert, mindaddig, amíg a betegség kezelhető. Amikor viszont a szervezet immunrendszere annyira legyengül, hogy a betegség kezelhetetlenné válik, akkor sajnos fel kell hagyni minden reménnyel. Több mindentől függ a gyógyulási folyamat: hogy a beteg elfogadja-e a maga betegségét, hogy van-e bizalma az orvosában, hogy együttműködik-e vele. Van, aki 10 évet is él panaszmentesen. A krónikus leukémia esetében a túlélési ráta kielégítő. Ha a betegség nem indul rossz irányba. De mellette még kaphat az ember bármi más bajt: bélcsavarodást, fekélyt, szívbajt stb., amiben szintén meghalhat... Azt szoktam mondani a betegeimnek, hogy ez olyan, mint a magas vérnyomás: ha odafigyelek rá, jó. Van viszont, aki fél tőle, és nem foglalkozik vele. Évente egyszer legalább ellenőriztetnünk kellene a vérképünket.
* Mint az előadásokban elhangzott, sokféle leukémia van, a legenyhébb formája talán a gyerekkori limfoid akut leukémia, amely 90-95%-ban gyógyítható, az öregkori akut leukémia esetében viszont 3-4 hónap az élet...
- És ami meglepő: az utóbbi években egyre többen betegszenek meg öregkori akut leukémiában. Noha eddig az volt a tapasztalatunk, hogy a krónikus leukémia időskorban gyakoribb, fiatalabb korban viszont az akut hódít.
*Szóljunk még néhány szót a palicsi tanácskozáson elhangzott, az alapmedicina számára is fontos tudományos eredményekről, melyek elsősorban a leukémiás őssejteket kutató szakembereknek köszönhetőek.
- Minden rosszindulatú betegség esetében nagyon fontos, hogy kiiktassuk a beteg molekulát, hogy megtörténjen a molekuláris remisszió. Ehhez minél jobban ismerni kell az őssejt tulajdonságait, amelyekből újabban szívizomzatot, vesét stb.-t is nyerni lehet. Sokan dolgoznak most ezen. A Glivecet egyébként ma 30 országban alkalmazzák, csaknem 500 intézetben, s több mint 8000 beteg szedi. Az eddigi kezelési tapasztalatok, a napi egyszeri orális gyógyszerszedés hatása minden várakozást felülmúlt.