Orbán Viktor a Fidesz MPSZ elnöke, Magyarország volt miniszterelnöke a közelmúltban a Vajdaságban járt, hogy személyesen is kampányoljon a Magyar Koalíció mellett. Az interjút a választások eredményeinek tükrében készítettük, és a szerbiai helyzetelemzésen túlmenően foglalkoztunk a Kárpát-medencében jelenleg zajló magyar politikai eseményekkel, de természetesen a magyar belpolitikát sem hagytuk ki.
* Miniszterelnök úr a közelmúltban a Délvidéken járt. Mit tapasztalt, mit látott itt?
- Bizakodással töltött el az a jó hangulat, amit a délvidéki magyarok között éreztem. Mintha mindenki felszabadult volna: hosszú évek ellenségeskedései után végre létrejött a kibékülés, az összefogás, és ez nagy örömöt szabadított fel az emberekben.
* Elégedett a Magyar Koalíció eredményével?
- Az összefogás meghozta az eredményét: mintegy 80 ezren szavaztak a Vajdaságban a Magyar Koalícióra. Ez jóval több, mint amennyit a régebbi választásokon a magyar pártok külön-külön össze tudtak gyűjteni. Ez önmagáért beszél. Örömre ad okot az is, hogy az összefogás eredményeként számos településen magyar önkormányzati vezetőt választottak.
* Az eredmények azt mutatják, hogy továbbra is igen jelentős a magyarok átszavazása a szerb pártokra. Hogyan látja ezt a kérdést?
- Ez köztársasági szinten igaz. A magyar szavazók - joggal - tartottak a radikálisok előretörésétől, ezért szavaztak sokan a Magyar Koalíció helyett a Demokrata Pártra. A magyar szavazók fontosnak tartották, hogy Szerbia ne térjen le az európai útról, ugyanakkor a leadott szavazatok alapján az is világosan kiderül, hogy a magyar érdekek teljes körű képviselete csak összefogással lehetséges.
* Erdélyben az összefogás hiánya a bukaresti magyar parlamenti képviseletet veszélyezteti. Sajnos, a Felvidékről is rossz hírek érkeznek: nem kizárt az MKP szakadása. Ilyen helyzetben lehet-e - megítélése szerint - a délvidéki példára hivatkozva elsimítani a magyar-magyar ellentéteket e régiókban?
- A felvidéki magyarok már évek óta szép példáját adják az összefogásnak, ezért is lehettek sikeresek és ezért is lehettek kormányzati tényezők hosszú évekig. Viták egy párton belül gyakran megesnek, ugyanakkor az MKP mindig is megfelelően tudta kezelni ezeket. Ami Erdélyt illeti: ott hosszú időn keresztül egyszólamú, egyhangú volt az egység, így törvényszerű volt annak felbomlása. Így tehát Erdélyben is új egységre van szükség. A Magyar Polgári Párt megalakulása az első fontos lépés az új egység felé vezető úton. Erdélyben az egységet most úgy lehet létrehozni, ha először megjelennek az új demokratikus politikai alternatívák, amelyek aztán egymással egységet tudnak alkotni. Ennek a folyamatnak vagyunk most az elején. Erre adhat példát a délvidéki összefogás. Külön szeretném kiemelni a vajdasági pártok közösen kidolgozott autonómiakoncepcióját, amely előremutató példaként szolgálhat valamennyi Kárpát-medencei magyar közösség számára.
* A szerbiai politikai színtér és társadalom továbbra is vészesen meg van osztva. A hasonló magyarországi tapasztalatok mentén - véleménye szerint - hogyan lehet ezt feloldani?
- Magyarországon a kormány alkalmatlansága és folyamatos hazudozása mély szociális válságot okozott. Ráadásul a kormány a társadalmi felhatalmazása és támogatottsága után a parlamenti többségét is elveszítette. A kisebbségi kormányzás pedig ellentétes az ország érdekeivel, még jobban le fogunk maradni Európától, ezért a felzárkózás érdekében minél előbb vissza kell adni az embereknek a jövőről szóló döntés lehetőségét. A sikerhez tehát az előrehozott választáson keresztül vezet az út. Szerbiában ezt felismerték.
* Véleménye szerint lesznek-e előrehozott választások Magyarországon? Ha igen, és Önök kerülnek kormányra, mit tart a legsürgetőbb feladatoknak mind a magyar bel-, mind a külpolitika és a határon túli magyarság vonatkozásában?
- Magyarországnak nincs még két elvesztegetnivaló éve. Az ország érdeke az, hogy minél előbb előrehozott választásra kerüljön sor. A következő kormánynak pedig új egyezségeket kell kötnie a válságból való kijutás érdekében. Ehhez először újra kell indítani a gazdasági növekedést, amihez adó- és járulékcsökkentésre, a korrupció és a bürokrácia visszaszorítására, valamint az állami kiadások reálértéken történő befagyasztására van szükség. Ami külpolitikánkat illeti, egyrészt visszaadnánk a státustörvény rangját, a határon túli magyarságnak juttatott kedvezmény terén pedig visszatérnénk a magyarigazolvány rendszeréhez. Másrészt újraélesztenénk a Magyar Állandó Értekezletet. A magyar nemzetpolitika egyik legfontosabb feladata az lenne, hogy a gyakorlatban is valósuljon meg végre egy magyar autonómia. Ebből a szempontból rendkívül fontos eredménynek tartom, hogy a vajdasági magyar pártok kidolgozták koncepciójukat, így mindenki tudja, milyen irányba kell elindulnunk.