„Erdőszélén, cserjésekben éli szép világát,
itt neveli ékes díszét, rózsaszín virágát.
Tán azt hinnéd, mélyen alszik, s a hercegét várja,
de ő inkább csalogatva, szirmait kitárja.
Ha lehullik a virága, csipkebogyó készül,
gyógynövények arzenálja vele kiegészül.
Sok benne a C-vitamin, több mint a citromban,
ha meghűltél, jobbuláshoz, készíts teát nyomban.
A bogyóját akkor szedd le, ha a dér megcsípte,
s figyeld meg a leveleit, melyek széle csipke…” Aranyosi Ervin: Vadrózsa (csipkerózsa)

Cserjés növény, mely megtalálható erdőszéleken, hegyvidékek lejtőin, domboldalakon, legelőkön. Hazánkban az egész ország területén találkozhatunk vele. A világos rózsaszín virágok júniusban vagy júliusban nyílnak, nem tömöttek, szinte szagtalanok, a törzset és az ágakat durva tüskék borítják. A húsos vacokból keletkezik az érett állapotban fénylő, piros csipkebogyó, melynek belsejében több kőkemény mag található.

A csipkebogyó a vadrózsa és a japán rózsa gyógyhatású áltermése. A-, B₁-, B₂- és K-vitamin-forrás, de legfontosabb hatóanyaga a természetes C-vitamin. Ez utóbbi részt vesz az oxidációs folyamatok szabályozásában, erősíti a vérerek falát, szilárdítja a kötőszövetet, fokozza a szervezet védekezőképességét, ellenállását a fertőzésekkel, betegségekkel szemben. Megelőzésként segíti a csontok erősödését, szilárdságát és a csontképződést.

A száraz, viszkető, hámló, gyulladásra hajlamos bőr ápolója; az érzékeny, kipirosodásra, rosaceára hajlamos bőrt kezeli. Megnyugtatja a meggyötört bőrt szőrtelenítés, napozás, szoláriumhasználat után. Esztétikailag javítja a különféle hegek, terhességi csíkok és striák bőrképét, halványítja az idősödő és érett bőr pigmentfoltjait, elszíneződéseit. Szív- és érrendszeri megbetegedések, érszűkület, érelmeszesedés esetén is áldásos az ereket védő, a keringést normalizáló, az érrendszert regeneráló hatása. Kedvezően hat a csont- és a kötőszövetek képződésére. Megfázás, influenza és köhögés esetén vitaminpótló, enyhíti a fáradékonyságot is, gyulladáscsökkentő hatása pedig gyorsítja a gyógyulást. Enyhe víz- és hashajtó hatása beindítja a szervezet méregtelenítését, a veseműködés megterhelése nélkül. Napi egy-két csészével nyugodtan megihatunk belőle. A dohányosoknak különösen ajánlott a C-vitamin-pótlás, erre kiváló megoldás a csipkebogyó. Skorbut kezelésében, ínybetegségek esetén is eredményesen gyógyít. Kötött izomzat, izomgörcsök sokszor a magnéziumhiányos étrend miatt alakulnak ki. A csipkebogyóban található kb. 2% magnézium azért jelentős, mert a szervezetben jól hasznosuló karbonsavas só formájában található meg. Az izomláz elmúlását is felgyorsítja.

Érdekesség, hogy a csipkebogyó magjából olajat is készítenek, mely csökkenti a sebek hegesedés utáni nyomait, használják még leégett bőrre, a náthától érzékennyé vált orrkörnyék vagy az apró ráncok kezelésére. Csökkenti a hajszálerek sérülékenységét, így késlelteti a bőr öregedését, serkenti a bőr kollagéntermelését.

Legegyszerűbb felhasználási módja, ha teát főzünk belőle, ekkor forrázás helyett áztatni kell, mert C-vitamin-tartalma 50 Celsius-fok körüli hőmérsékleten megsemmisül. Vágjuk ketté a gyümölcsöt, szedjük ki a magokat, és áztassuk meleg vízbe. Körülbelül 12 óra áztatás után le kell szűrni, majd ízesítve fogyaszthatjuk.

Csipkebogyóleves  

Igazi C-vitamin-bomba. Elkészítése: Két bögre friss csipkebogyót alaposan megmosunk, félbevágjuk, és kikaparjuk a magokat. Egy kevés vízben puhára főzzük, majd átpasszírozzuk. Hozzáöntünk másfél liter vizet, és feltesszük főni (kb. 20 perc), miközben 15 dekagramm cukorral és 2-3 evőkanál citromlével ízesítjük. Két evőkanál lisztet (vagy keményítőt) simára keverünk egy kevés vízzel, majd folyamatos keverés közben hozzáadjuk a leveshez. Melegen és hidegen is finom, tálaláskor tejszínhabbal, pörkölt, tört mogyoróval díszíthetjük.

Csipkebogyó mézben

A természet két kincse egy üvegben. Elkészítése: A csipkebogyókat hideg vízben megmossuk, a kettévágott termések magját kivesszük, papírtörlőn alaposan megszárítjuk a fél bogyókat, majd belekeverjük a mézbe (1 dl mézhez kb. 40-50 szem kell). Hűvös helyen (akár hűtőben) tárolva sokáig eláll, és eközben kioldódnak a csipkebogyó hatóanyagai.

Csipkebogyó kókuszvajban

A természetes szépségápoló. A csipkebogyó nemcsak belsőleg, de külsőleg is jól használható, hiszen a természetes C-vitamin a bőrre kenve fiatalító, sejtmegújító hatású, serkenti a sebgyógyulást, késlelteti a bőr öregedését.

Elkészítése: Feldarabolunk egy-két marék csipkebogyót, tisztára mosott üvegbe tesszük, majd 20-30 deka olvasztott kókuszvajat öntünk rá. Néhány napig állni hagyjuk, ekkor visszadermed, de közben kioldódnak a bogyó hatóanyagai. Akár le is szűrhetjük, de ha a termést elzárja az olaj a levegőtől, akkor így is maradhat, nem romlik meg.

Csipkebogyó-gyümölcsbor

A „dér megcsípte” állapotában egészséges szemeket szedjünk, ez fontos a jó minőségű bor készítéséhez. Miután a rajtamaradt szárrészektől, virágkehely-maradványoktól megtisztítottuk, feldaraboljuk. Az így kapott tiszta gyümölcshúst lemérjük, 1 kg-ra 4—4,5 liter vizet, 35—50 dkg cukrot, 5 gramm citromsavat (esetleg borkősavat vagy mindkettőt, de együtt az 5 grammot nem átlépve) számolunk. A szoba-hőmérsékletű vizet ráöntjük a gyümölcsre, majd 24 órát pihentetjük. Átpréseljük, egy kis adag préslében feloldjuk a savat és a cukrot, majd feloldott állapotban visszaöntjük a teljes mennyiségű csipkebogyólére. Az erjesztőedényünk 70—75%-ig legyen töltött. Lehetőleg egyenletes, 12—16 °C-os hőmérsékleten erjesszük, zártan. Lefejtés után célszerű zöld üvegekbe tölteni, így fogja borunk a szép színét megőrizni, sötét, hűvös helyen tárolva.

„A gyógyítás nem az orvostól, hanem a természetből ered. Az orvosnak tehát nyitott elmével a természetből kell kiindulnia” (Paracelsus).

(Forrás: Erdők, mezők patikája gyűjtemény)