Ezen a napon (más források szerint: augusztus 15-én, illetve 13-án) hunyt el 1576-ban Padovában Bakfark Bálint Brassóban született (1506. vagy 1507. augusztus 15-én, más forrás szerint 1526-ban) erdélyi szász zeneszerző és lantművész, a reneszánsz hangszeres muzsika jeles képviselője.
Budapest, II. kerület /Víziváros/ — 2023. január 7.
Lantművészeti mesterségét édesapjától örökölte/tanulta. Ifjúkorában Szapolyai János erdélyi vajda (1526-tól magyar király) és annak zenekedvelő felesége, Izabella királyné személyes szolgálatában állott. Innen karrierje mindinkább felfelé ívelt, Európa megannyi nagyvárosát érintve. Élete vége felé a kettős Greff-Bakfark nevet használta. A magyarországi zenetörténetben ő az első jelentős zeneszerző és hangszeres művész, és évszázadokig az egyetlen, aki az európai zenekultúrára is döntő hatást gyakorolt. Halálát a pestisjárvány okozta. Halálához közeledve kéziratait állítólag elégette.
Korának ünnepelt lantvirtuóza volt, fényesen improvizált. Fejedelmek kitüntető figyelmét és kegyeit élvezte, költők versben dicsőítették. Művészete döntő állomás volt a hangszeres zene fellendülésében az addig vokáliszene-központú európai zeneszerzésben.
(Külső hivatkozás: Wikipédia)
Budapesten, a róla elnevezett utcában emléktáblát is állított tiszteletére az utókor.
Budapest, II. kerület /Víziváros/ — 2023. január 7.
Fényképezte: Martinek Imre