A Kispiacra vezető bekötőút mellett élő Papdi Nándor és családja 1985-ben szabadföldön fogott bele a paprika termesztésébe. A már akkor jelentkező szárazság miatt öntözőrendszert telepítettek, és traktor segítségével a Körös-patakból öntözték az ültetvényt, egészen addig, amíg az üzemanyag ára el nem érte a literenkénti 4 márkát. Az idő múlásával néhány fóliát létesítettek, ahol a palántákat nevelték, majd következtek a ’90-es évek, a háborúk és az infláció, melyhez rossz termés és alacsony eladási ár párosult. Nándor azonban még ekkor is bízott abban, hogy egyszer jóra fordulnak a dolgok, és a termesztés mellett távhallgatóként befejezte a kecskeméti kertészeti főiskolát, majd két év elteltével, 1994-ben növényvédő szakmérnöki képesítést szerzett, mely a mai mesterdiplomának felel meg. A családi hagyomány tovább folytatódik, hiszen mindhárom gyermek a mezőgazdaság mellett tette le voksát: Enikő növényorvosi mesterképzést fejezett be, jelenleg a doktoriját készíti a talajtani tanszéken, Nándor Zentán kertészmérnöki képesítést szerzett, majd Budapesten befejezte a növényorvosi mesterképzést, de tovább folytatja tanulmányait, István pedig a magyarkanizsai mezőgazdasági középiskola második osztályos tanulója.

Papdi Nándor (a szerző felvétele)

Papdiéknál a fóliák sosem üresek, télen retket és zöldhagymát termesztenek, melyet tavasztól a tölteni és a sütni való paprika vált fel.

— Legjobb lenne az angol technológiát alkalmazni, tehát a fóliákat ötévente vándoroltatni, azaz más területen felállítani. Ez azonban költséges munka, így inkább a vetést változtatjuk, tehát a talajba nem mindig paprika kerül. Egy növényi kultúrából nem szabad egyszerre sokat termelni, mert a termék pénzzé tétele is egyre nehezebb. Az időjárással is meggyűlik a bajunk, főleg az utóbbi években. Korábban mindenszentek ünnepére megérkeztek a kemény fagyok, melyek ma már jócskán késnek, de a tavasz is sokkal később köszönt be, mint évekkel ezelőtt. Előfordult, hogy húsvétkor még nulla fok körüli hőmérsékletet mutatott a hőmérő, és a hideg egész május 1-jéig kitartott. A palántát május elejéig szinte nem merjük a fóliába palántálni, nehogy megfagyjon vagy megfázzon. Utóbbi sokkal rosszabb, mert néhány hetet várunk abban a reményben, hogy megindul a palánta, közben pedig nem megy semmire. A piacon idejében meg kell jelenni a terméssel, késés esetén ugyanis előfordulhat, hogy csak féláron tudjuk értékesíteni a termést. A piacok tele vannak viszonteladókkal. Könnyű őket megismerni, hiszen legalább tizenöt fajta zöldséget és gyümölcsöt kínálnak a vásárlóknak. Hiába megyek be egy autónyi paprikával a piacra, csak néhány ládával adok el, mert a vevő inkább ott vásárol, ahol többféle terméket szerezhet be. Régen teleraktuk az autót paprikával vagy paradicsommal, és ládánként vagy kilózva mind eladtuk. Ma már ezt nem lehet. Az első osztályú paprika nagyban 130 dinárért talált vevőre, a másodosztályúért 110, a harmadosztályúért 100 dinárt lehetett kapni — mondta Nándor.

A fóliák egy része (a Papdi család archívuma)

Az elmúlt évi termésről érdeklődve Nándor és a beszélgetésünkhöz időközben csatlakozott felesége, Márta elmondta, hogy a júniusban szabadföldbe palántált sütni való paprika szépen megindult, majd az erős nap megégette a termés egy részét, melyen nagy fekete folt jelentkezett. A termés így sem veszett kárba, mert a nem eladható paprikát a kecskékkel és a többi jószággal etették meg. A sütni való piros paprika erős festékanyaga még az asztalterítőt is befogja, a tyúkok pedig a tölteni való paprika fonnyadt szárának elfogyasztása után olyan tojást tojtak, amelynek a közepe piros színű volt.

A piros paprikának erős a festékanyaga

Jelenleg szabadföldön és fóliában is termelnek paprikát. A sütni valót nem éri meg fóliában termeszteni, mert mire árulni lehetne, már a szabadföldön termesztett is beérik. A sátor alatt termesztett növényt felkötni, vezetni, kacsolni kellene, erre azonban a temérdek munka miatt nincs idő.

— Munkást nehezen találunk. A fóliákban nyáron hajnali fél 5-kor kezdődik a munka, a nagy meleg miatt reggel 8 óráig lehet dolgozni, majd délután 6-7 órától újra be lehet menni a fóliába, viszont a túl sok szúnyog miatt mindössze sötétedésig lehet bent tartózkodni. Kis légterűek a fóliáink, és későn hűlnek le annyira, hogy bent lehessen lenni. A locsolást 20 méter mély kutakból végezzük, mi nem pazaroljuk az ivóvizet. A nagy mennyiségű vasat tartalmazó vízből a homokot ki lehet szűrni, a vízkőtől viszont elzáródik a csöpögtetőrendszer. Két éve a sárgadinnye-ültetvénybe csöpögtetőrendszert húztunk be, melyet a madarak kilyukasztottak, mert a közelben lévő csatorna kiszáradt, és máshonnan nem jutottak folyadékhoz. Az idény végéig háromszor kellett cserélnünk a rendszert. Tavaly a talajba ágyaztuk be, de a madarak így is megtalálták, és kilyukasztották, pedig a csatorna bővelkedett vízben — mondta Nándor.

További terveikről mindketten elmondták, hogy jó lenne kevesebbet dolgozni, mert a 2023. év bizonyult az eddigi legnehezebbnek, ennyi munkájuk még sosem volt.

— Gondolkodunk a bővítésről, hiszen itt a három gyerek, akiknek lehetővé tesszük, hogy addig tanuljanak, ameddig szeretnének, viszont már kiskoruktól kezdve tevékenyen részt vesznek a termelésben is. Mi ezt az utat tapostuk ki gyerekeink számára. Bízunk benne, hogy a háromból legalább egy folytatja a termelést, de akkor sem leszünk elkeseredve, ha egyikük sem ezt választja, hanem máshogy boldogul a világban. Ez számukra lehetőség, hogy ne aprópénzért dolgozzanak valahol. Fűszerpaprika termesztésén is gondolkodunk, valamint a fóliákból kettőt fűthetővé szeretnénk tenni, így kevésbé lennénk kitéve az időjárás viszontagságainak — mondta.

Papdiék a nehézségek ellenére a jövőt a paprikatermelésben látják, melyhez sok munka szükségeltetik, de ők mindezt vállalják, hiszen a saját gazdaságukban dolgozhatnak, és szeretik, amit csinálnak.

Eladásra készen