A két város közötti vasútvonal újjászületett, vele együtt pedig a nyomvonal mentén lévő vasútállomásokat is eredeti állapotukba állították vissza, Horgoson, Királyhalmon és Palicson. Hajdújáráson új megállót alakítottak ki, Szabadkán pedig most újítják fel a központi vasútállomást a Budapest és Belgrád között épülő gyorsvasútfejlesztés részeként. A Vajdasági Magyar Szövetség több évtizeden át dolgozott azon, hogy ez a projektum realitássá váljon, de a munka még nem ért véget, az elképzelés ugyanis úgy lenne teljes, ha az egész egykori nyomvonal megújulna Bajától Nagyváradig, érintve Bácsalmást, Szabadkát, Szegedet, Hódmezővásárhelyt és Békéscsabát.

A kezdetektől a megszűnésig 

A Szeged—Szabadka vasútvonal hosszú története a XIX. század végétől egészen napjainkig számos fordulattal és változással volt tele. Jelentőségét mutatja, hogy Széchenyi István 1848. januári átfogó közlekedésfejlesztési munkájában is szerepel. Az eredetileg Nagyvárad és Eszék közötti Alföld—Fiume vasút részeként tervezett vonalat 1863-ban kezdték megépíteni, majd hat évvel később, 1869. november 11-én nyitották meg a forgalom előtt. A trianoni békeszerződés megszakította az eredeti összefüggő vonalat, a Horgos és Szabadka közötti szakasz a Szerb—Horvát—Szlovén Királysághoz került. A II. világháború idején ismét Magyarországé lett, és fontos szerepet töltött be a Dombóvár—Baja—Szabadka—Szeged—Békéscsaba—Nagyvárad útvonalon. A háború után azonban a trianoni határok visszaállítása miatt mellékvonallá vált. A vasúti személyszállítás 1988-ban indult újra. A szerbiai szakasz alkalmatlan volt a teherforgalomra, mivel a szerb vasúttársaság nem újította fel a pályát az I. világháború óta. Ennek eredményeként a határtól Királyhalomig 15 km/h-s sebességkorlátozás volt érvényben, 2009-től kezdve pedig további nehézségek léptek fel az utasok számára. A rossz műszaki állapotban lévő szerbiai sínbuszok miatt a röszkei, illetve a horgosi határállomáson át kellett szállni a magyar szerelvényekre, mivel a MÁV nem engedte be Szegedre a szerbiai járműveket, válaszul Szerbia is megtiltotta a magyar vonatok belépését saját területére. Ez leginkább a csencselők sorsát nehezítette meg, a Szeged és Szabadka között közlekedő sínbuszon ugyanis köztudomásúan illegális alkohol- és cigarettacsempészet folyt. 2015 áprilisában, a migránsválság előtt a vonatközlekedést járműhiányra hivatkozva leállították Horgos és Szabadka között, majd a menekülthullám idején megszüntették a Szeged és Horgos közötti napi két vonatpár forgalmát is. Itt akár véget is érhetett volna a két várost összekötő vasúti sínpár története, ám mégsem így lett.

Egy régi sínbusz (Hét Nap — archív felvétel)

A vasút újjáélesztésének tervei

A Vajdasági Magyar Szövetség negyed évszázada fogalmazta meg azokat az elképzeléseket, hogy újra kell éleszteni a vasúti összeköttetést Szerbia és Magyarország között. A projektum Dream Railway néven futott, és számos nemzetközi konferencián kapott kiemelt figyelmet vagy főszerepet a Duna—Körös—Maros—Tisza Regionális Együttműködésben. Végül 2014-ben az Európai Unió támogatásával elkészültek a vonal felújításának engedélyezési tervei és a Szabadka—Baja vasútvonal kapcsolódó újjáépítéséhez szükséges környezetvédelmi és településfejlesztési vizsgálatok. A tervek Szeged és Szabadka között 160 km/h-s sebességre tervezték a pályageometriát, a gyorsvonatok esetében 120 km/h engedélyezett sebességgel, melyhez 35 perc, míg a személyvonatok esetében 70 perc menetidőt irányoztak elő, ha az útlevél- és vámvizsgálat menet közben történne. A fejlesztést azonban jelentősen hátráltatta a migrációs válság kirobbanása. A 2015 után megszakított vonal a Budapest és Belgrád közötti vasútvonal felújításának következtében kapott nagyobb figyelmet, mivel alternatív útvonalat kellett kialakítani a teherforgalom számára. Az elavult infrastruktúra nem volt alkalmas a nemzetközi teherforgalom nagy terhelésére, ezért a két állam a vonal összehangolt felújítása mellett döntött. A Szeged és Szabadka közötti vasútvonal felújításáról első alkalommal 2020 júniusában beszéltek nyilvánosan a palicsi vasútállomáson. Szijjártó Péter, Magyarország külgazdasági és külügyminisztere azt nyilatkozta akkor, hogy Magyarország és Szerbia között a térségfejlesztési elképzelések vonatkozásában is erőteljes az együttműködés, ebben pedig a Vajdasági Magyar Szövetségnek megkerülhetetlen szerepe van. Pásztor István 2021 júniusában jelentette be, hogy az illetékesek aláírták a Szabadka—Szeged vasútvonal Szabadkától az országhatárig terjedő szakaszának a felújítását célzó mintegy 88 millió euró értékű kivitelezési szerződést.

Pásztor István, Szijjártó Péter és dr. Pásztor Bálint (a szerző felvétele)

A kivitelezés

A felújítás 2021 júniusában bontással kezdődött, majd októberben Horgoson Aleksandar Vučić szerb elnök és Orbán Viktor magyar miniszterelnök közösen indították el a vasútvonal felújítását. A magyarok és a szerbek egy új jövő építésébe kezdtek, és ennek a jövőnek együtt lesznek a nyertesei — emelte ki akkor Orbán Viktor. Mint mondta, egy 150 éves vasútvonalat újítanak fel, de mégis alapkövet tesznek le, ami annak a szimbóluma, hogy a szerbek és a magyarok egy új jövő építésébe kezdtek. Elsőként a nemzetközi teherforgalom indult újra 2022 augusztusában, majd a tesztidőszak után ez év november 28-án a személyforgalom is. A közúti és a vasúti kereszteződésekbe megfelelő jelzőberendezéseket, sorompókat helyeztek. Palicson és Horgoson szintkülönbséges megközelítési lehetőséget alakítottak ki a peronokhoz, ez Palicson azt eredményezte, hogy a polgárok, akik a lakóövezet és a tó felőli rész között gyalogosan vagy kerékpárral közlekednek, az aluljárón át juthatnak el az egyik oldalról a másikra.

Orban és Vučić Horgoson (A szerző felvétele)

Újra közlekedik a vonat

November 28-a óta naponta öt pár vonat közlekedik rendszeresen a két város között. A hivatalos menetrend szerint Szegedről a vonat mindennap 5.19-kor, 8.58-kor, 14.58-kor, 17.58-kor és 21.43-kor indul majd Szabadkára. Szabadkáról Szegedre pedig 6.03-kor, 7.37-kor, 13.37-kor, 16.37-kor és 19.37-kor. A teljes árú vonatjegy a két város között 6,2 euróba kerül, mely átszámolva 740 dinár, illetve megközelítőleg 2400 forint. A gyermekek hatéves korukig ingyen utazhatnak. A menetidő átlagosan nagyjából másfél óra. Az első járatról leszállva Palicson Lázár János magyar közlekedési miniszter kiemelte, hogy Szabadka és Baja között is megépítik a vasutat. Ezt dr. Pásztor Bálint, a VMSZ megbízott elnöke is megerősítette, aki szerint a vasúttal kapcsolatos beruházások lehetővé teszik, hogy normális, XXI. századi életét lehessen élni.

Az új vonat érkezése Palicsra (A szerző felvétele)

További vasútfejlesztések

A Szabadka—Baja vasútvonal rekonstrukciójának előzetes terve már elkészült. Ezenfelül a VMSZ szorgalmazza Vajdaság területén a regionális vasútvonalak rekonstrukcióját is, így a Szabadka—Zenta vasútvonal, különös tekintettel a zentai vasútállomás bejárati vonala befejezését. Zentán is megújul a vasútállomás épülete, és várható a Tisza-híd, illetve az ipari vágány rekonstrukciója. Támogatják továbbá a Nagykikindától Nagybecskerekig tartó vasútvonal felújításának befejezését, valamint a Pancsova—Nagybecskerek—Szabadka vasúti személyforgalom újraindítását. Szabadka pedig ismét igazi vasúti csomópont lesz, hiszen a felsoroltak megvalósítása után hat irányba lehet majd vonaton közlekedni, mégpedig Belgrád, Budapest, Szeged, Baja, Zenta, illetve Zombor felé.

Palicsi vasútállomás — (A szerző felvétele)