Nyáron, a kánikula beköszöntével sokan töltik az évi szabadságukat a tengerparton, de az emberek egy forró hétvégén is szívesen kilátogatnak a legközelebbi strandra. A vízparton sokkal könnyebb elviselni a hőséget, de figyelmet kell fordítani a biztonságos fürdőzésre, hogy elkerüljük a veszélyeket — figyelmeztet Szendi Zsolt, a szabadkai Vöröskereszt Vízimentő Szolgálatának koordinátora.
Beszélgetőtársam szerint ha menteni kell, akkor ott valaki hibázott. A fürdőhely fenntartóinak gondoskodniuk kell a megfelelő számú képzett vízimentőről, de az egyéni felelősség ugyanennyire fontos. Érdemes a környezetre is figyelni, egy olimpiai méretű medence esetében ugyanis a vízimentő nem tud mindenkit szemmel tartani, így ha valaki bajt észlel, azonnal jelezze a piros rövidnadrágot és sárga pólót viselő szakembernek.
Szabadka egyébként országos szinten is élen jár ezen a területen, huszonöt éve ugyanis innen indult a szerbiai, illetve az akkor jugoszláviai vízimentés. Itt alakult meg a Vöröskereszt keretében működő Vízimentő Szolgálat, melynek munkatársai rendszeres képzéseket, edukatív programokat is tartanak annak érdekében, hogy ne történjen tragédia a strandszezonban.
— Minden strand rejteget veszélyeket, emberélet foroghat kockán. Nem mindegy, hogy hova megyünk fürödni, hiszen a különböző vizek különböző veszélyeket rejtenek. A medencén az is lehet veszélyes, hogy nagyon sok fürdőző van egy helyen, és ebből adódhatnak problémák. A nyílt vizek, a folyók, tavak, bányatavak vize nem áttetsző, sőt, a bányatavaknál előfordulhat, hogy beomlik az alja, a tengerek esetében pedig a hullámok, az erős áramlatok okozhatnak gondokat. Ha az emberrel a vízben történik baj, akkor nagyon rövid idő, néhány perc vagy másodperc alatt olyan helyzetbe kerülhet, hogy veszélyben foroghat az élete — mutatott rá Szendi Zsolt, a szolgálat koordinátora.
* Jóllakottan, alkohol fogyasztása után nem javasolt vízbe menni…
— Mint már említettem is, minden fürdőhely más veszélyeket rejt, de az általános veszélyek mindenhol jelen vannak. Ilyen az is, hogy kiadós étkezés után nem jó azonnal úszni, fürödni. Ilyenkor a vér a gyomorba áramlik, és előfordulhatnak görcsök. Nagyon sok fürdőhely mellett látjuk, hogy étkezdék vannak, és alkoholos italt is kínálnak. Ez nincs rendben, mert az alkohol csökkenti az ember ítélőképességét, növeli viszont a bátorságát, és ebből óriási gondok keletkezhetnek. És nem csak azzal, aki alkoholt fogyasztott, mert mást is veszélyeztethet a saját viselkedésével. A baj általában nem azzal történik meg, aki felelőtlenül viselkedik, hanem azzal, aki egy kicsit gyengébb úszó, és esetleg megijed a másik ember viselkedésétől. Nagyon fontos az is, hogy fokozatosan menjünk be a vízbe, ha 36-37 fok van kint, a víz hőmérséklete pedig 16 és 23 fok közötti, mert ez túl nagy hőmérsékleti különbség, mely rosszul hat a szervezetre. Összehúzódhatnak a nyaki erek, az agy kevesebb oxigént kap, pillanatnyi eszméletvesztés történhet. Ilyenkor nem minden esetben látja a vízimentő a fuldoklást, az ember a medence aljára kerülhet. Meg kell vizezni a nyakat, mellkast, és zuhanyozni is érdemes úszás, lubickolás előtt. Olyan vízbe ne menjünk, amelyet nem ismerünk, amely nem átlátszó. A veszélyt jelző táblákat is figyelni kell, mert azokat okkal rakták ki. Tenger esetében nem szabad messze eltávolodni a parttól. Emellett a vízi járművek útvonalát is tiszteletben kell tartani. A fürdőzők akkor mennek vízbe, amikor akarnak, de reggel és este a legjobb úszni. Legjobb lenne nem a legnagyobb forróságban vízbe menni. Nem mondom, hogy ha valaki beugrik a vízbe, akkor szívinfarktust fog kapni, de aktiválódhatnak betegségek. Jó úszókkal is megtörténhet a baj, görcs vagy egyéb rosszullét.
* Mit tehet az, akik bajt észlel?
— Mivel a fuldoklónak 50-60 százalékkal magasabb az adrenalinszintje, magával ránthatja a segíteni szándékozót. Tehát 50 százalék esély van arra, hogy a segíteni próbáló személy is vízbe fullad. Mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy megmentsük az életét, de közvetlen kontaktusba nem szabad kerülni a bajbajutottal. A vízimentőt kell értesíteni, vagy valakit, akinek van megfelelő felszerelése. A fuldoklónak valami tárgyat kell neki adni, melybe bele tud kapaszkodni, például matracot, felfújható labdát, faágat, pokrócot. A legrosszabb, ami történhet, hogy a vízimentőnek vízbe kell mennie, hogy mentsen, mert ilyenkor 50 százalék annak az esélye, hogy a vízimentő is az életét veszti.
* Vajdaságban sok munkája van egy vízimentőnek?
— Az egészségügyi statisztikák azokról az esetekről szólnak, amelyek általában nem szerencsés kimenetelűek. A többi adatot, ahol baleset vagy fuldoklás történt, a különféle vízimentő szolgálatok jegyzik. Átfogó adataink nincsenek. Sajnos minden idény azzal kezdődik, hogy valahonnan fuldoklásról érkezik hír. Szabadkán is volt ilyen eset, még ha nem is rendezett fürdőhelyen, illetve Belgrádban is. Vajdaságban már több megelőző intézkedésre volt példa, illetve Szerbiában is. Általában azok az esetek kerülnek be a hírekbe, amikor valaki megfulladt. A fuldoklásnak egyébként úgynevezett láncszemei vannak. Az első mindig a fürdőző, akinek be kell tartania a fürdőzés szabályait, tudnia kell, mik a korlátjai, tiszteletben kell tartania a vizet. A következő láncszem a fürdőhely működtetője, mert övé a felelősség, hogy azt biztonságossá tegye, legyenek megfelelő helyen kihelyezett táblák, információs pontok. Fontos, hogy vízimentő szolgálat is működjön. A harmadik láncszem maga a vízimentő vagy a vízimentők, akik lelkiismeretesen kell hogy végezzék a dolgukat, hordaniuk kell az egyenruhájukat, a piros rövidnadrágot a sárga pólóval, mely színkombináció jól látható a strandon. Például egy olimpiai méretű medencénél a törvény szerint legalább négy vízimentőnek kell lennie, de 1000-1500 fürdőző esetében nem biztos, hogy ők mindent rögtön észrevesznek. A vízimentő legjobb partnerei a fürdőzők, akik ha bajt észlelnek, jelentik. Ezért is fontos a könnyen észrevehető egyenruha. A fuldoklásnak egyébként öt fázisa van. Az elsőben még kommunikatív a fuldokló, meg lehet nyugtatni, a másodikban már agresszív, és veszélyes a vízimentőre, majd eszméletét veszti, és süllyedni kezd, a negyedik és az ötödik fázis pedig a klinikai, illetve a biológiai halál.
Szendi Zsolt felvételei
* Nálunk van elegendő vízimentő, illetve milyen feltételeknek kell eleget tennie annak, aki ezzel szeretne foglalkozni?
— Minden hivatalosan szabályozott fürdőhelyen kellene hogy legyen vízimentő. Nincs olyan szerv, illetve nem tudok róla, hogy lenne, amely ezt ellenőrzi, amíg a baj nem történik meg. A vízimentők oktatását különféle szolgálatok végzik. Tizennyolc évnél fiatalabbakat is kiképeznek, de ők jogilag nem dolgozhatnak egyedül, idősebb vízimentő nélkül, nem mehetnek vízbe menteni. Aki ezzel szeretne foglalkozni, annak orvosi igazolásra van szüksége, melyet a sportorvos ad ki. Tizenhat évesen már lehet alaptanfolyamot végezni. Vannak kritériumok, a felvételin és a vizsga folyamán például bizonyos távokat le kell úszni. Több mint kétszáz órás elméleti, valamint gyakorlati tanfolyam van. A Vöröskereszt szerbiai szervezetének két referensközpontja végzi a vízimentők kiképzését. Én az oktatásban veszek részt a Vöröskereszt által, de nagyobb rendezvények biztosításában is jelen vagyok. Mi ebben a pillanatban tanácsadással és veszélyfelméréssel, prevenciós előadásokkal, tanfolyamokkal is foglalkozunk.
* Hogyan emlékszel vissza az első mentésedre?
— Húsz évvel ezelőtt történt, hogy egy embert ittas állapotban többször vízbe engedtek. Kétszer kellett kimenteni, és ha mi nem vesszük észre, tragikus vége lett volna az esetnek.
