Utóbbi az a tetten érhető folyamat, amely akkor is jellemezte a bolygót, amikor még nem élt rajta ember. A klímaváltozás pedig az, amit a tevékenységünkkel mi idézünk elő. Nem lehet azonban pontosan meghatározni, hogy az emberi tevékenységnek mekkora szerepe van, ténykedésünk hogyan hat a környezetünkre. Mindeközben sokan vannak még mindig olyanok is, akik a „száraz tények” ellenére tagadják, hogy létezne bármiféle klímaváltozás a Földön. Egyesek azt is mondják, hogy mindez manipuláció, kitaláció. Valakik így akarnak eladni valamit, anyagi haszonra szeretnének szert tenni, vagy csak így „butítják” a népet.

(Szalai Attila rajza)

Több, hiteles adatok alapján készített tanulmány szerint a hőmérséklet 1,5 fokot emelkedett bolygónkon a XX. század átlagához képest. Ez a különféle régiókat eltérő mértékben érinti. Magunk is tapasztaljuk, hogy őshonosnak mondott növény- és állatfajok, gombák, rovarok tűnhetnek el, melyek valaha jól érezték magukat térségünkben, most viszont már nem megfelelő a klíma számukra. Eközben olyan fajok megjelenésének vagyunk szemtanúi, amelyek korábban nem éltek itt. Szűkebb környezetünkben a hagyományos szántóföldi kultúrák vagy a málna is alig terem, viszont fügével, kivivel, citrusfélékkel, valamint egyes banánfajtákkal is egyre gyakrabban találkozhatunk, akár még a szabadban is. Ám még mindig sokan vannak, akik szerint csak ki kell várni, hamarosan visszaáll a természet rendje, olyan lesz időjárásunk, mint évtizedekkel ezelőtt.

Súlyos gazdasági következményeik is vannak ezeknek a folyamatoknak. Minden iparág többé-kevésbé ki van téve a klímaváltozás hatásainak. Leginkább a mezőgazdaság, hiszen annak egyik jelentős szektora, a szántóföldi növénytermesztés még mindig csupán „gyár a szabad ég alatt”. Ebben a gyárban azonban a termelékenység, a termelési eredmények romlása tapasztalható. Ez nyilván jórészt a klímaváltozásnak tudható be. Jórészt, de nyilván nem csak annak. Termőföldjeink átlagos humusztartalma jelentősen csökkent, ezt elemzésekkel támasztották alá. Vannak olyan vélemények, hogy az utóbbi évtizedekben alkalmazott agrotechnikai eljárások is hozzájárultak a romláshoz. Sok szakember úgy véli, jelentős változtatásokra lenne szükség, például a szántást a legtöbb esetben el kellene hagyni. Azzal ugyanis olyan károkat okozunk a talajban, annyi nedvességet pazarolunk el, annyi szerves anyagot égetünk el, hogy ezáltal hosszú távon elpusztítjuk a termőréteget.

Ami a klímát illeti, szűkebb környezetünk ma már sokkal inkább hasonlít az 1950—1960-as évek Dél-Európájára, semmint a korábbi Kárpát-medencére. A növények termesztését és az állattartást is valószínűleg ehhez kellene igazítanunk. Az alkalmazott technológiákon túl azonban nyilván a teljes területhasználatot is újra kell gondolnunk. Nem lehet büntetlenül, következmények nélkül mindent felszántani. Eretnek felvetésnek tűnhet, de talán egyes esetekben érdemes lenne megfontolni a rosszabb adottságú termőföldek természetes állapotának visszaállítását. De ha ezt nem tesszük meg szándékosan, a folyamatok nagy valószínűséggel egyébként is azt eredményezik majd a nem is olyan távoli jövőben.