A terhesség gyanújelei

A gyanújelek közé tartozik a hányinger, bizonyos táplálékok kívánása vagy ennek ellenkezője, undor némely tápláléktól, szagtól, valamint egyéb szubjektív tünetek, melyek számos más állapot tünetei is lehetnek. A felsoroltak közül talán a hányinger, illetve a hányás a leggyakoribb, mely körülbelül a terhesség harmadáig tart. A legtöbb esetben a terhességi hányinger és a hányás nem igényel terápiát, megfelelő táplálkozással — pl. többszöri kis mennyiségű táplálék- és folyadékbevitellel — ez az időszak könnyen átvészelhető. Száz esetből egyben — száz olyan terhes közül, aki hányt is, nemcsak hányingere volt — azonban a hányás olyan mértékű folyadékvesztést okoz, amely következtében a kismama kórházi terápiára szorul, illetve gyógyszeres hányáscsillapításra. Fontos megértenünk, hogy a terhesség első 10—12 hetében alkalmazott gyógyszeres terápia — nemcsak a hányinger, hanem bármely betegség esetében — káros hatással lehet a magzatra (ez a magzati szervek kialakulásának ideje), ebben az időszakban tehát csak valóban indokolt esetben, az orvossal való konzultáció után használjunk gyógyszereket, bizonyos orvosságok használata pedig semmilyen esetben sem javasolt.

A terhesség valószínűségi jelei

Ebbe a csoportba tartoznak a külső nemi szerveken, a méhen és a mellen hormonális hatásra végbemenő változások. A nagy- és kisajkak vérellátása fokozódik, ezáltal duzzadtabbak, színük sötétebb a megszokottnál, az emlők megnagyobbodnak, a bimbó és a bimbóudvar sötétebbé válik. Korábban ultrahang és laboratóriumi tesztek híján a méhen és a méhnyakon tapasztalható változások észlelése volt a terhesség felismerésének szinte kizárólagos formája — a terhesség első harmadában. Ezek a vizsgálati módszerek immár csaknem teljesen elvesztették jelentőségüket. További valószínűségi jelek a menstruációs vérzés elmaradása és a pozitív terhességi teszt. Terhességi teszttel — legyen szó akár gyógyszertárban kapható vizelettesztről, akár laboratóriumi vérvizsgálatról — a HCG-hormon szintjét mérjük. Megjelenése az anya vérében valószínűsíti a terhesség tényét (nem bizonyítja, mivel bizonyos daganatos megbetegedések alkalmával is megjelenhet a vérkeringésben), nem szolgál azonban információval a terhesség lokációjáról, vagyis méhen kívüli terhesség esetében is pozitív tesztet kapunk.

A terhesség biztos jelei

Az ultrahangos diagnosztika megjelenése előtt a terhesség biztos jelének a magzati szívhangok észlelése számított a 16. hét után (ötödik hónap). Manapság a méh üregén belül fejlődő magzat ultrahanggal való észlelését tartjuk csak a terhesség biztos jelének (az ötödik-hatodik héttől).

Élettani változások a terhesség alatt

A fejlődő embrió és az anyai szervezet kölcsönhatása talán a természet legnagyobb csodája. Az anya szervezete, az összes szervrendszerét beleértve, hatalmas élettani változásokon megy át. Ezeknek a folyamatoknak manapság is még csak a töredékét értjük és ismerjük. A továbbiakban csak néhány „szemmel látható” változást szeretnék ismertetni, a teljesség igénye nélkül:

— chloasma gravidarum: a terhesség második felében az arc bőrén megjelenő sötét foltok (májfoltok), melyek a fokozott pigmentáció következményei. A terhesség után elhalványulnak, illetve teljesen el is tűnhetnek.

— linea nigra: szintén a terhesség vége felé megjelenő, a köldököt a szeméremszőrzettel összekötő sötét függőleges csík, mely a terhesség után fokozatosan elhalványul.

— palmaris erythema: a tenyerek vérbősége, melegsége. A terhes nők többségénél meglévő tünet. Régen megfigyelték már, hogy a terhes nők keze sohasem hideg, és nem fázik.

— striae gravidarum: a magzat növekedése következtében megfeszülő hasfali bőr kollagénrostjai sérülnek (genetikai hajlam), és rövid, párhuzamos lilásvörös csíkok jelennek meg, melyek szülés után zsugorodhatnak és elhalványulnak, de sohasem múlnak el. A striák és a fent említett elszíneződések kezelése tehát hiábavaló próbálkozás, nem érdemes hinnünk a „csodakrémek”-et hirdető hangzatos reklámoknak, a kozmetikumok használata merő pénzkidobás.