A magyarországi politikus a Vajdasági Magyar Szövetség meghívására érkezett Vajdaságba, a nemzeti ünnep alkalmából szervezett központi megemlékezésre.

Szerbia és Magyarország számos területen folytat kiváló együttműködést, így a gazdaság, a kereskedelem, a logisztika, az energetika, valamint a közbiztonság és az illegális migráció elleni küzdelem kapcsán is — nyilatkozta Panyi Miklós a sajtónak, miután egyeztetett dr. Pásztor Bálinttal, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökével és a párt vezető tisztségviselőivel. Hangsúlyozta, a határvédelem helyzete jelentősen javult, de továbbra is megerősítésre szorul, mivel stratégiai fontosságú terület, melyben a két országnak szoros együttműködésre van szüksége. Az államtitkár kiemelte, a határ menti együttműködés továbbra is kiemelt szerepet kap, és egy újabb területtel, a demográfia és a családpolitika kérdésével is bővült. Magyarország az elmúlt években határozott lépéseket tett ezen a téren, és az elmúlt hetekben is több jelentős bejelentés hangzott el ezzel kapcsolatban. A születésszámok csökkenése, valamint az iskolák és az óvodák gyermeklétszámának visszaesése egyértelműen jelzi, hogy ez az ügy mindkét kormány számára kiemelt figyelmet érdemel. A téma kapcsán az államtitkár a Hét Nap kérdéseire is válaszolt.

* Egy korábbi nyilatkozatában, amikor Magyarország demográfiai mutatóiról beszélt, azt is megemlítette, hogy a határon túli területeken születik a magyar csecsemők egyötöde, évente mintegy 20 000 gyermek. Ön szerint milyen új intézkedések segíthetik a külhoni magyar családokat? Nemcsak anyagi támogatásra gondolok, hanem más, hosszú távú kezdeményezésekre is.

— Magyarország és Szerbia elindított egy együttműködést, melynek keretében Magyarország megosztja tapasztalatait, hiszen számos eredményt ért el az elmúlt években, melyek más országok, így Szerbia számára is hasznosak lehetnek. Ez nem csupán egy nemzeti ügy, hanem közép-európai szintű kihívás is: minden ország érdeke, hogy gyermekek szülessenek, a társadalom önfenntartó maradjon, ami a stabilitáshoz és a gazdasági kapcsolatok erősítéséhez is hozzájárul. A határon túli magyar közösségek — Felvidéken, Kárpátalján, Erdélyben és Vajdaságban — jelentős számban vannak jelen, és minden ország más-más családpolitikát alkalmaz. Az adórendszerek eltérései, valamint a különböző családtámogatási rendszerek miatt olyan eszközöket kell keresni, amelyek hatékonyan segíthetik a határon túli magyar családokat és a gyermekvállalást. Az egyik ilyen eszköz a Szülőföldön Magyarul Program, melynek keretében az oktatási-nevelési és hallgatói támogatások összege az elmúlt két évben megnégyszereződött. A program révén a magyar oktatásban részt vevő gyermekek után évente 100 000 forintos támogatás igényelhető. A programot folyamatosan fejlesztik, és egyik újítása, hogy pályázata digitális platformra került. Emellett kiemelt cél az oktatási intézmények infrastruktúrájának fejlesztése a határon túli magyar közösségek lakta területeken. Olyan környezet kialakítására törekszünk, amely ösztönzi a családokat arra, hogy magyar iskolába járassák gyermekeiket. Fontos szerepet kapnak azok a szolgáltatások is, amelyek a családokat támogatják a munkavállalásban és a családi élet összeegyeztetésében, például napközis ellátások vagy az Erdélyben már működő After School program, mely tanítás utáni foglalkozásokat és felügyeletet szervez a gyermekek számára. Az anyagi támogatások mellett a megbecsültség érzésének erősítése és a magyar állammal való kapcsolódás lehetőségének megteremtése is fontos szerepet kap. A Szülőföldön Magyarul Program mellett más szolgáltatási formák is léteznek, melyekkel a magyar családokat támogatni lehet. Az elmúlt években számos óvoda, bölcsőde és iskola épült vagy újult meg, ami hozzájárult a magyar oktatási rendszer megújulásához. A következő lépés az oktatási intézményekhez kapcsolódó szolgáltatások kiterjesztése, például a napközis ellátás vagy az iskolabusz-szolgáltatás, mely nagy segítség a szülők számára. Ez utóbbi több országban, így Vajdaságban is már több évvel ezelőtt elindult. A családok támogatása egyébként összetett megközelítést igényel, hiszen az országok eltérő adórendszere miatt a közvetlen anyagi támogatások lehetőségei korlátozottak. Azt gondolom, hogy éppen ezért olyan programokban kell gondolkodni, amelyek hosszú távon fenntartható módon segítik a gyermekvállalást és a családok életét. Az erre irányuló tervezés és fejlesztés folyamatos, hiszen ezek az intézkedések valódi segítséget nyújthatnak a családok számára.

* A határon túli magyar közösségek támogatása időről időre vita tárgya Magyarországon. Ön szerint hogyan lehetne növelni az anyaországi társadalmi támogatottságot ezen a téren? Van-e konkrét stratégia vagy kezdeményezés, mely segíthetne eloszlatni az esetleges ellenérzéseket, és inkább a szolidaritást erősítené?

— Szerencsére több kezdeményezés is hozzájárulhat ahhoz, hogy növekedjen az anyaországi társadalmi támogatottság ezen a téren. Kiemelkedő szerepe van a 2011-ben indult Határtalanul Programnak, melynek keretében már több mint félmillió magyar diák látogathatott el a határon túli területekre. Ez a személyes tapasztalat segít megérteni a fiataloknak, hogy milyen is határon túli magyarnak lenni, és hozzájárul ahhoz, hogy a résztvevők családtagjai, ismerősei is érzékenyebbé váljanak a külhoni magyar közösségek helyzetére. Bár egyes ellenzéki pártok következetesen elutasítják a határon túli magyarok támogatását — még akkor is, amikor például járványhelyzet idején védőfelszerelést vagy vakcinát küldött számukra Magyarország —, ezek az álláspontok egyre inkább háttérbe szorulnak. Az elmúlt éveket az Európai Unióban leomló határok jellemezték, valamint most arra is emlékeztetnék, hogy januártól Románia is csatlakozott a schengeni övezethez, amivel megnyílt a Magyarország és Románia között húzódó államhatár. A határellenőrzés megszűnése is hozzájárult ahhoz, hogy egyre több magyar állampolgár személyesen tapasztalhatja meg a határon túli közösségek életét. A turistaként vagy rokoni látogatások során szerzett élmények erősítik a szolidaritást, és elősegítik a határon túli magyarság helyzetének jobb megértését az anyaországban.

Az államtitkár a sajtónyilatkozatában arról is beszélt, hogy a határon túli magyar közösségek közül kisebbségpolitikai szempontból a vajdasági magyarság helyzete a legkedvezőbb. Ez részben annak köszönhető, hogy az elmúlt években jelentős reformok történtek a kisebbségi jogérvényesítés terén. Kiemelte a Szerbia és Magyarország közötti határ menti együttműködés fontosságát, különös tekintettel a Szegeden történő nagy fejlesztésekre. Ennek hatására várhatóan jelentősen élénkül az áruforgalom és a személyforgalom a határ menti térségben. Hangsúlyozta, hogy az összekapcsolódás megkönnyítése érdekében mindkét félnek tovább kell dolgoznia, de ez már folyamatban van. Az államtitkár hozzátette, a szegedi fejlesztésekre lehetőségként kell tekinteni, a magyar nemzetpolitika célja pedig továbbra is a szülőföldön való boldogulás támogatása, és ebbe a célrendszerbe illeszkedik a kínai BYD beruházása is. Olyan feltételeket kell teremteni, amelyek lehetővé teszik az ingázást anélkül, hogy ez a vajdasági magyarság további fogyatkozásához vezetne. A cél egy olyan együttműködés kialakítása, amely szavatolja, hogy az itt élők a BYD gyárban dolgozhassanak, miközben mindennap hazatérhetnek. Ehhez elengedhetetlen a gyorsított határátlépési lehetőség, hogy az érintettek ingázva is vállalhassanak munkát Magyarországon.