A törökbecsei út célja az volt, hogy a tagság testközelből láthassa, miként készülnek kézművestechnikával a citerák Micsik Béla műhelyében, aki 1993 óta foglalkozik ezzel, és eddig mintegy 650 citerát rakott össze. A Csoóri Sándor Programnak köszönhető megrendeléseknek eleget téve tavalyelőtt 75, az elmúlt négy évben pedig csaknem 120 hangszert készített.

A citera fenyőből készül, de nem borovi fenyőből, mert az süketfenyő, gyantás és kemény, nem jó sem citerának, sem más hangszernek — válaszolta meg a gyerekek kérdését a mester munka közben. Azt is elmesélte, hogy egy citerát, még ha előre el is készíti annak minden egyes darabját, akkor is két napig tart összerakni, mert a faelemeket összetartó ragasztónak két óra kell, mire rendesen megköt.

Csoportkép a pusztatemplomnál

Micsik Béla elsődleges foglalkozását tekintve hitoktató, a citerakészítésen túl kántorként is tevékenykedik, emellett zarándoklatokat is szervez az aracsi pusztatemplomhoz. Mostani vendégeit is elvezette a magyar nemzeti identitás jelképeként is ismert romtemplomhoz.

Az alföld előnye, hogy az aracsi pusztatemplom tornya már 20 kilométerről is látszik — világított rá a célállomáshoz érve. Mint mondta, nekünk itt, a Délvidéken, értsd: Vajdaságban, konkrétabban a Bánságban ez olyan szívdobogtató látvány, mint amikor az ember Budapesten a Citadelláról megpillantja a Szent István-bazilika hármas kupoláját, vagy amikor a szabadkai ember távolról meglátja a vörösfalui adótornyot, mert akkor tudja, hogy már közel a város. Vagy a városházát, mely egyenlő Szabadkával. A bánátiaknak Aracs egyenlő a magyarsággal, a pusztatemplom tehát egyenlő a Délvidékkel.

Micsik Béla munka közben

Ezen a felszentelt, méltóságteljes helyen évente kétszer tartanak szentmisét. A XIV. századi építményről a természetgyógyászok is azt tartják, hogy erős gyógyító hatása van. Az enyhén kimagasló dombon, a régi szentély alatt több Szent György-vonal is metszi egymást, ezért a hely szakrális, szentnek tekintett, ahol az energiakoncentráció hatalmas, és az ember itt állva fel tudja tölteni az auráját.

Visszafelé utazva a buszon a gyerekek délibábot is láttak, miközben elhaladtak a törökbecsei Sóskopó Természetvédelmi Rezervátum mellett, ahová a rögtönzött idegenvezető szerint leginkább az őszi vándorlás idején érdemes ellátogatni, mert olyankor a vadlibák, de leginkább a darvak tömegesen, ezrével gyűlnek össze. Micsik Béla a tájról mesélve elmondta, a Bánság területét egykor tekergős folyamok és mocsarak jellemezték, de 1878-ban a Tisza mentén töltéseket építettek, a területet lecsapolták, és attól kezdve vált lakhatóbbá a vidék.

A HandCraft projektum célja, hogy a két egyesület bővítse a népi kultúrára épülő, turisztikai értékkel bíró programok sorát, és örökségturisztikai szolgáltatássá fejlessze a hagyományos népi mesterségeken és anyagi kultúrán alapuló kézművességet. Az IPA-projektum nagyobb részét a Bánát Szerb Kulturális Közhasznú Egyesület használja fel. A vezető kedvezményezett Deszken egy 200 m2 területű kézművesműhely-együttes építésére és birtokba vételére kap támogatást, ahol nyitott műhelymunkák megtartására is lesz lehetőség. A projektum vajdasági partnere a Talentum Tehetséggondozó Művészeti Egyesület, mely eszközök és viseletek beszerzését, valamint kézművesprogramok megszervezését tűzte ki célul.

— Az első IPA határon átnyúló együttműködési program során a kulturális sokszínűségünket osztottuk meg egymással, volt egy nagyobb beruházás is, a Szent Száva Oktatási, Kulturális és Hitéleti Központ emeleti részét újítottuk fel, a mostani program során egy épületszárnyat is kibővítenek — nyilatkozta Brczán Krisztifor, a deszki Bánát Szerb Kulturális Közhasznú Egyesület elnöke. — Az elmúlt tíz-tizenkét évben tizenegy mesterséget tanítottunk vissza a gyerekeknek, felépítettünk egy rendszert, és ezt szeretnénk a kézművesség, illetve a régi mesterségek által valamilyen formában itt is elindítani. A további kiírások során reméljük, a Talentumnak is sikerül saját székházat kialakítania, ami nagyon fontos lenne, hiszen saját példánkon is látjuk, hogy amióta a központunk felépült, teljesen más dimenzióban élünk, nem függünk semmitől és senkitől. Az egész projektum abból indult ki, hogy régen egy paraszti háztartás akár száz mesterséget is a magáénak tudott, hiszen a családtagok mindent maguk állítottak elő. Szerettünk volna egy olyan miliőt kialakítani, ahol az alsós gyerekek ezeknek a mesterségeknek legalább az alapjait megtanulják. A főbb mesterségek között a fával való munkákat, a kosárfonást, a gyapjú felhasználását, a szálas anyagok használatát, a hímzést, a szövést említhetjük, és ez bekerült a gyerekek órarendjébe. Egyébként nálunk is folyik népzeneoktatás, és amellett, hogy tartjuk egymással a kapcsolatot a Talentummal, ez a mostani bánáti utazás egy nagyon fontos alkalom, mert élő környezetben is meg tudtunk ismerkedni ezzel a mesterséggel.

Brczán Krisztifor

— A deszki Bánát Szerb Kulturális Közhasznú Egyesülettel immár második alkalommal van közös, határon átnyúló IPA-pályázatunk. A Talentum ezúttal is projektpartner — részletezte az autóbuszban hazafelé Brezovszki Roland, a Talentum Tehetséggondozó Művészeti Egyesület művészeti vezetője. — Az idén decemberig tart a program, addig még számos rendezvényünk lesz, de már tavaly is voltak kézműves-foglalkozásaink. A főbb elemek ezekben a programokban a mézeskalács-készítés és -díszítés, valamint a hangszerkészítés. A Talentum a kézműves-foglalkozásokon túl, a támogatásnak köszönhetően, viseletbeszerzést is kilátásba helyezett. Négy teljesen új rend viseletet fogunk készíttetni tizenhét párra, mégpedig a magyarbődi, a felcsíki, a bukovinai és a vajdaszentiványi tájegységből. A kézműves-foglalkozásokon túl a hagyományosan bejáródott rendezvényeinkkel is hozzájárulunk a programhoz, ilyen például a szólótáncverseny, a Palicsi Magyar Sokadalom és egy tábor. Ezeken az eseményeken kiállítjuk a kézművesmunkákat, de foglalkozásokat is szervezünk. Készül majd egy stand is, melyen a nemez-, gyöngy- és mézeskalács termékeinket bemutatjuk, illetve lesz egy nagy viseletkiállításunk is.

Brezovszki Roland

Útközben