Arról van szó, ha te szólsz, ne lohadjunk,

de mi férfiak férfiak maradjunk

és nők a nők — szabadok, kedvesek,

— s mind ember, mert az egyre kevesebb.

(József Attila: Thomas Mann üdvözlése)

A világ teremtése: Isten megteremtette az élőlényeket (forrás: commons.wikimedia.org)

A Bibliában két teremtéstörténet követi egymást. Az elsőben az Úr megteremti az égitesteket, a Földet, a növényeket, az állatokat. A végén azt mondja, teremtsünk embert, férfit és nőt a saját képünkre. Egymás melletti, egyenrangú lényekké teremti őket. A második teremtéstörténetben a folyamat fordított. Első az ember, a férfi, és utána teremti meg az összes többi lényt. Talán az ember kedvéért népesíti be állatokkal a világot, hogy azok az ember társai legyenek? A férfi azonban nem fogadja el ezeket játszótársaknak, ám lelkileg sem elég erős ahhoz, hogy magányos létezését elviselje. Az Isten belátja ezt, és elvégzi a bordaműtétet, abból formál egy másik embert, a nőt. „És mondá az Úr Isten: Nem jó az embernek egyedül lenni; szerzek néki segítő társat, hozzá illőt” (1Móz 2,18). Elgondolkodtató, hogy amíg az Isten a férfit szilárd, érzéketlen porból és földből gyúrja össze, majd lelket, életet lehel bele, addig a nő nem porból, hanem emberből lett, a férfi gyengeségéből. Tehát nem szilárd, érzéketlen, élettelen anyagból teremtődött, hanem élőből, ami óriási különbség. 

A nő teremtése: „Uram, te zseniális vagy, mindenre gondoltál. A nő egy csoda lesz!” (Art Institute de Chicago)

A nő az idők folyamán további hatalomra is szert tett a férfi felett, a kígyó segítségével megszerezte az emberiségnek az értelem fényét, a férfit a tudás fájának almájával bűnre tudta csábítani. Valószínűleg az emberből való teremtésből ered a nő összes lelki sajátossága, lágysága, nőiessége. Belső világa az érzelmek, aggodalmak és az emberi kapcsolatok világa, kapcsolatok kialakítása, irányítása.

A férfiak és a nők lelki különbségének evolúciós és biológiai okai is vannak. A férfiak és a nők agya ugyanis máshogy fejlődött. Az egyik nemnek vadásznia, felderítenie, harcolnia kellett, míg a másik gyűjtögetett, védelmet és biztonságot nyújtott a gyermekeknek, az időseknek, a csoport többi tagjának. Gondoskodott az utódok neveléséről, a család összetartásról. A nők (ősanya) képe magában hordozza a gondoskodást, termékenységet, szeretetteljességet, az elfogadó, óvó-féltő, segítő erőket. A nők máshogy állnak a problémákhoz is: szeretik megosztani őket másokkal, véleményt cserélni róluk, és mérlegelni az esetlegesen felmerülő megoldási lehetőségeket — sőt a megosztás (az „elmesélés”) akkor is kulcsfontosságú, ha a másik fél semmit nem tud érdemben hozzátenni, csak hümmög vagy együttérzőn bólogat. Már közhelynek tűnik, ám a kutatásoknak valóban lehet némi valóságalapjuk: a férfiak számára fontosabb a személyes előrelépés, a karrier és a munkában elért sikerek. A férfi (ősapa) szimbóluma a gondoskodásra képes, bölcs férfi, aki tettre kész, megbízható, védelmező, támogató, így segítve a gyermekeiben rejlő képességek kiteljesedését.

Ezzel szemben a nők inkább a párkapcsolatokban, a családi életben és a lelki fejlődésben szeretnének kiteljesedni. Ez összefügg a nő ama biológiai alkotóképességével, amely értelmet ad életének, miképpen képes a saját testében kiformálni egy másik testet, majd egy másik embert a világra hozni.

Mára megváltoztak a szerepek, elmosódtak az éles határok, a biológiai és az ebből is következő pszichológiai különbségek azonban megmaradtak. A nőiség manapság roppant összetett életfeladat, semmiképp sem egyszerűsíthető le tipikus szerepekre.

Mégis a nők számára a legnagyobb érzelmi biztonság a szeretetet adó forrás, a párkapcsolat és a család. „A családi béke és egyensúly létrehozása, fenntartása a legmagasabb rendű intellektuális és érzelmi tettünk. Rajtunk múlik. Felülmúlhatatlan értéket képvisel. Számos külső, belső tényező akadályozza, vagy nem engedi az egyensúlyhoz vezető lépés megtételét” (Bagdy). A nő a család lelke. Szinte elviselhetetlen felelősség és teher hárul rá a gyermeknevelés és a háztartás vezetése mellett, ha az önmegvalósításra, sőt a karrierépítésre is van igénye. A testi-lelki harmónia elengedhetetlen feltétele a párkapcsolatban való kiteljesedés és elégedettség is, melynek sikeressége nagymértékben függ mindkét féltől. Füst Milán szerint a férfi-nő kapcsolat egy négylábú asztalra hasonlít. Ha bármelyik lába hiányzik, rövidebb vagy hosszabb, mint a másik, akkor sántít az egész, és fölborul. Az első láb, hogy két ember életstílusának közel kell lennie egymáshoz. Az kell, hogy hasonlóképpen szeressenek élni. A második láb, hogy egymást is szeressék. Anélkül nem megy! A szeretet ezt jelenti: a másik létezése öröm számomra. A harmadik láb: legyen meg köztük a szexuális összhang. Néha beáll egy tragikus helyzet, hogy két ember érzelmileg erősen kötődik egymáshoz, de testileg nem illenek össze. A negyedik lába az asztalnak: a házasság gazdasági kapcsolat is.

Amikor egyensúlyban van a család és a munka (3szek.ro)

Napjainkban azok a párok élnek harmonikusan, amelyek jól együttműködnek, támogatják, erősítik egymást, és szeretetteljesen viszonyulnak a másikhoz. Az egészséges párkapcsolati viszony pozitív hatással van az egészségre és a teljesítőképességre, de a nem működő vagy a konfliktusokkal terhelt kapcsolat legyengíti. A legtöbb nő minden szerepében a tökéletességre törekszik, melyet a modern társadalomban nem könnyű elérni, mert a közösségi média nem a realitást tükrözi, hanem egy eltorzult világot közvetít — ilyen például az elérhetetlen szépség- és testideál. Ha egy nő szeretne ezeknek az ideáloknak megfelelni, azaz a család és a hivatás mellett még vonzó külsőre is vágyik, akkor nem jut ideje saját magára. Aki túl sokat akar teljesíteni, annak nem marad ideje az önszeretetre, pedig ez a kiindulópontja az egészséges énkép kialakulásának a minőségi kapcsolatokhoz és egy boldogabb élethez. Mindenkinek meg kell találnia a lehetőséget a feltöltődésre, kikapcsolódásra. Így nyílik lehetőség az egyéni határok érzékelésére, a fontossági, elsőbbségi sorrend felállítására. A túl sok feladat túlvállalásra kényszerít, ezért meg kell tanulni nemet mondani, mert csak így sikerül harmonikus életet élni, melyben az egyén saját helyzete is jobb lesz, és ezzel többet tud adni a környezetének is.

Azt is szem előtt kell tartani, hogy a túlhajszoltságból eredő stresszre adott szív- és érrendszeri, valamint pszichológiai válaszok eltérőek a férfiaknál és a nőknél. A mentális stressznek kitett nőket jobban veszélyezteti a szívinfarktus, mint a férfiakat. A stresszes nőknél nagyobb arányban jelennek meg a vérrögképződés kezdeti szakaszára jellemző trombocitaaggregációk. Végül, a stressz több negatív érzelmet idéz elő a nőknél, mint pozitívat, mondják a kutatók.