A hímzők és csipkekészítők alkotásai a X. Táncháztalálkozó és Kirakodóvásáron

A vajdasági magyarság népművelőinek körében az 1990-es évek elején generációváltás történt. Többféle változtatásra mutatkozott igény a műfaj keretében, mind a vezetésben, mind a színvonal tekintetében. A hangadók főként népzenészek, néptáncosok (művelődési egyesületekben működő csoportok és azok vezetői) és más érdekeltek voltak. A majd egyéves előkészítő munka után 1995. szeptember 2-án Topolyán megalakult egy új civil szervezet, a Vajdasági Magyar Folklórközpont, amely a népművészettel foglalkozók érdekvédelmi, értékmentő és szakmai szervezete kívánt lenni, olyan információs és szervezőközpont, amely a folklór szűkebb és tágabb értelemben vett területén tevékenykedő egyéneket és szervezeteket segíti országhatárokon innen és túl.
Célok, irányelvek
- Központi irányítású, mindenki számára nyitott szervezetünk létrejöttével hathatós szakmai támogatáshoz juthat vidékünk - hallottuk Nagy Istvántól, a Vajdasági Magyar Folklórközpont elnökétől. - Ennek fontossága az anyaországi szakmai fórumokon többször is megfogalmazódott. Az érdekelteknek így van kihez fordulniuk problémáikkal, s folyamatos képzésekkel igyekszünk biztosítani a műfajon belüli munka szakmai színvonalának emelését. Nem kevésbé fontos, hogy általunk a műkedvelők munkájának bemutatása és biztos szakmai értékelése most már megtörténhet mind idehaza, mind az országhatárokon túl is. Központunk folyamatossá teszi az információcserét, megismerhetjük a hazai és a határon túli eseményeket, szervezeteket, az információs adatbázisunk pedig mindenki számára betekintést ad a munkánkba. Jelenleg több mint másfélszáz tagunk van, de több csoport és egyesület is a belépett sorainkba a kb. 5000 aktív vajdasági műkedvelőből. Tevékenységünket egész Vajdaságra sikerült kiterjesztenünk. A szabadkai önkormányzatnak köszönhetően irodahelyiséghez jutottunk a város szívében, egyébként csak alapítványi és egyéni támogatásokban részesülünk. Szabadkán, a Dózsa György u. 17. alatti lakóépület már néhány hónapja a Folklórközpont tulajdona, így itt tudjuk elvégezni feladataink nagy részét.
A kezdet
- A kilencvenes évek közepe táján vert gyökeret az a fajta gondolkodásmód az itt maradt népművész kollégák körében, mely szerint szükséges lenne egy újfajta szerveződésre itt a Vajdaságban, amely a népművészet egészét próbálná szolgálni - mondja az elnök. - Abban az időben, a 90-es évek első felében Magyarországra is csak nehezen tudtunk átjutni, és a szakmai kapcsolataink is elég gyérek voltak, ezért gondolkodtunk egy háttérintézmény létrehozásán. Egyéves előkészület után, 1995. szeptember 2-án Bácstopolyán megtartottuk az alakuló közgyűlésünket, s létrejött a Vajdasági Magyar Folklórközpont. Ez volt az az időszak, amikor kezdtek szaporodni a művelődési egyesületek és egyéb, a művelődéssel kapcsolatos civil formációk. A Folklórközpont egyike ezeknek.
Amiért mégis mások vagyunk
- Fennállásunk tíz éve alatt bizonyosságot nyert, hogy az egyesületi formát nem tarthatjuk meg. Ez azt jelenti, hogy nincsenek tánccsoportjaink, kézimunkázóink stb. Mi - mint érdekvédelmi civil szervezet - valójában a népművészet logisztikai hátterét biztosítjuk. Információval, tudással, menedzseléssel igyekszünk kiszolgálni a Vajdaságban élő magyarságnak azt a részét, amely a magyar népművészettel foglalkozik. Természetesen díjmentesen. Másrészt a munkánkkal szeretnénk elérni azt, hogy a vajdasági népművészet bekapcsolódhasson a magyarországi népművészeti vérkeringésbe, amely immár felöleli a Kárpát-medence magyarságát. Természetesen mi is igyekszünk minél több magyarországi kollégát megnyerni annak a célnak, hogy itt a népművészeti mozgalom szakmai színvonalát megemeljük, a tárgyalkotó népművészek számára mindezt a különböző képzéseken keresztül próbáljuk biztosítani. Az itteni érdekelteket el tudjuk vinni magyarországi szakmai rendezvényekre is, szervezett formában. Legutóbb például ott voltunk a Mesterségek ünnepén, a budai várban, a Népművészeti Egyesületek Szövetségének kezdeményezésére. E szövetségnek 2000 óta vagyunk tagjai, így mi is jelen lehettünk ezen a hatalmas rendezvényen, vagy fizikailag, vagy a munkáink által, amelyek ott bemutatásra kerültek.
Minőség és színvonal
- A magyarországi jelentős rendezvényeken való fellépéseknek, az ott bemutatott dolgoknak viszont bizonyos színvonalat kell képviselniük. Ennek fontosságát felismerve szervezetünk egyik fő feladataként határozta meg a népművészettel foglalkozók szakmai támogatását. Sajnos, a vajdasági rendezvényekről valamikor hiányzott az a fajta érdemi értékelés, amelynek köszönhetően a népművelők szakmai szempontból tovább tudtak volna lépni. Magyarországon viszont már hosszú ideje alkalmazásban van egy ilyen minősítési rendszer. Központunk áthozta ide. Olyan formában, hogy az elismert szakemberek mint zsűritagok részt vesznek az itteni rendezvényeken, és minősítik a látottakat, hallottakat. Tehát ezt a minősítési rendszert a magyarországi társszervezők segítségével meghonosítottuk, és ez az újítás a vajdasági magyar néptáncmozgalomban nem csupán egy óriási húzóerőt képvisel, hanem páratlan eredményeket is hozott. A bemutatóra minden második esztendőben kerül sor Újvidéken. És hogy mennyire fontos a vajdasági magyar népművelőknek ez az értékelés, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy két évvel ezelőtt már tíz felett volt a részvevő együttesek száma. Ezen a kétnapos rendezvényen csak a minőségről szól majd az egész bemutatószínpad, melyet a magyarországi öttagú szakmai zsűri értékel.
Gyökeres változtatásra volt szükség
Raj Rozália, a Vajdasági Folklórközpont titkára - vagy így is mondhatnánk: mindenese - szívvel-lélekkel végzi teendőit a szervezet berkeiben. A felsőfokú népi játék és kismesterségképző hímző szakán végzett, majd népviselet-készítő oktatói képesítést szerzett Magyarországon. Oklevéllel tért haza, de itthon nem tudta hol kamatoztatni a tudását. Szerette volna átadni mindazt, amit a tanulmányai során elsajátított, így a Vajdasági Magyar Folklórközpont keretében felvállalta a vajdasági népművészek oktatását, informálását. Számára a népművészet, a paraszti kultúra egyegységes egészként történő tanulmányozása és művelése a legfontosabb kritérium, amelyhez a népművészettel foglalkozóknak maradéktalanul tartaniuk kell magukat.
- A legnagyobb hiányosság abban mutatkozott meg, hogy a vidékünkön élő és tevékenykedő, önmagukat népművészeknek valló egyének a letűnt paraszti kultúrát nem egységes egészként, hanem részleteiben tanulmányozták. Ez meglátszott a munkáikon is. Úgy éreztem, hogy gyökeres változtatásra van szükség annak érdekében, hogy a vajdasági magyar népművészet eredeti mivoltában élhessen tovább.
Hagyomány és hitelesség
Raj Rozália kezdeményezésére tehát a központ keretében kezdetét vette azoknak a különböző tanfolyamoknak a sora, amelyek révén a népművészettel foglalkozók - magyarországi előadók felügyeletével - hallhattak az egyes technikák, anyagok alkalmazásának lehetőségeiről, a motívumok elhelyezkedéséről stb.
- 140 órás képzéseket irányoztunk elő a hímzők, a szövők és a fazekasmesterek részére. Ezek meg is hozták az eredményeket, és ma már büszkén mondhatjuk el, hogy a tanfolyamainkon részt vevők mindegyike elsajátította azt az ismeretanyagot, amely a valamikori paraszti kultúrát hiteles formában élteti tovább. Számunkra a legfontosabb a hagyományosság és hitelesség volt, hogy a népművészettel foglalkozók megtanuljanak egy adott tájban, időben és stílusban gondolkodni, hiszen csak ily módon tudnak érdemben alkotni.
Csak a tiszta forráshoz érdemes nyúlni
A Vajdasági Magyar Folklórközpont megalakulása előtt Nagy István és Raj Rozália hét éven keresztül folyamatosan megszervezte a gyermekek népművészeti táborát Doroszlón. Ezekre Vajdaság egész területéről érkeztek gyermekek, és a táborban folyó munka iránt évről évre egyre nőtt az érdeklődés.
- A doroszlói táborok munkájában a helybeliek közül többen is részt vettek. Például a néhai Polák Margit, a falu legidősebb polgára, kiváló hímző asszony, akinek a nevét egy színvonalas, kétévente megrendezésre kerülő hímzési pályázat viseli. å volt az, aki megértette velünk, hogy mindenben - a népművészetben pedig kiváltképpen - csakis a tiszta forráshoz érdemes nyúlni.
Elismerések - határon innen és túl
A Vajdasági Magyar Folklórközpont tanfolyamain részt vevők munkái számos elismeréssel öregbítik a szervezet hírnevét, s emelik a vajdasági magyarság kultúráját. A hímzők például a 2005-ben, Magyarországon megrendezett Országos Népművészeti Kiállításon a legrangosabb elismerést, a Gránátalma Díjat érdemelték ki. De hasonlóképpen jól szerepeltek a 25. Kis Jankó Bori Hímzőpályázaton és -kiállításon is.
- Különböző programokat dolgozunk ki az állandó tanfolyamaink és pályázataink mellett. Ilyen például a Vajdasági magyar tájházak múltja, jelene és jövője címet viselő szaktanácskozás, amelyet immár kilencedik alkalommal sikerült megrendeznünk. Emellett természetesen szakmai kirándulásokat is szervezünk határon innen és túl, de részt veszünk más kiállításokon, pályázatokon is. A tárgyalkotóink mellett ma már nemcsak hogy ismertek, hanem elismertek is a néptáncosaink, a népdalkörünk, a népzenészeink is. 1997 óta a Vajdasági Magyar Folklórközpont megbízásával kerül sor minden esztendőben a Vajdasági Táncháztalálkozóra, amely mind népszerűbb, látogatottabb és évről évre színvonalasabb.
Írott informálás
A Vajdasági Magyar Folklórközpont fontos feladatának tekinti a tagság és az érdeklődők informálását a népművészetet érintő kérdésekben. Útjára indult a Hírlevél, amelynek szerkesztését Nagy István vállalta magára. A kiadvány ma már a vajdasági műkedvelőkön és szervezeteken túl a Kárpát-medence mintegy 120 címére jut el időről időre. Ebben nagy segítséget nyújt a világháló, az Internet, amely lehetővé teszi a gyors és pontos információcserét. A Vajdasági Magyar Folklórközpontnak saját internetes oldala van, amelyen bárki hozzájuthat a központ tevékenységével kapcsolatos ismeretanyaghoz.
Tervek, elképzelések
- A jövőben szeretnénk egy új programot kidolgozni tanfolyamaink bővítésére, még magasabb színvonalra emelésére. Ez a rendezvényeinkre is vonatkozik, hiszen mindig mindenen lehet javítani, tudásunkon csiszolni. Nagy örömmel és büszkeséggel tölt el, hogy a tanfolyamainkon részt vevők szinte mindannyian elsajátították a népművészet műveléséhez szükséges alapokat, sőt önállóan alkotnak, oly módon, ahogyan azt maga a népművészet megköveteli. Továbbra is szervezünk hazai és külföldi kirándulásokat, tanulmányutakat. A közeljövő tervei között szerepel továbbá az általános iskolákkal, pontosabban a pedagógusokkal való kapcsolatteremtés avégett, hogy a kisgyermekeket megismertessük a hagyományainkkal, a népművészettel mind elméletben, mind gyakorlatban. Reméljük, hogy ez az együttműködés hamarosan létrejön, és hogy a jövő korosztálya is érdeklődést tanúsít majd értékeink megőrzése, népi hagyományaink ápolása iránt - zárta a beszélgetést Raj Rozália, a Vajdasági Magyar Folklórközpont titkára.