home 2024. február 22., Gerzson napja
Online előfizetés
A magyar szórvány napja Tiszakálmánfalván
Kartali Róbert
2018.11.15.
LXXIII. évf. 46. szám
A magyar szórvány napja Tiszakálmánfalván

Magyarország Országgyűlése 2015-ben november 15-ét, Bethlen Gábor (1580—1629) erdélyi fejedelem és magyar király születésének napját a magyar szórvány napjává nyilvánította.

A szórványmagyarság távol él a nagyobb magyar közösségektől, ezért jobban ki van szolgáltatva a többségi nemzetnek. A Magyar Nemzeti Tanács az emléknapot beemelte a vajdasági magyarság ünnep- és jeles napjai sorába.

Harmadszor lett megszervezve a magyar szórvány napja Vajdaságban. A Magyar Nemzeti Tanács és a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség az idén Tiszakálmánfalván, a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület székházában egy nappal korábban, november 14-én tartotta meg a központi ünnepséget.

— Ünnep helyett inkább emléknap a mai — nyilatkozta mgr. Hajnal Jenő. A Magyar Nemzeti Tanács elnöke hozzátette, hogy egyrészt a magyar múltra emlékezünk, másrészt mai aktualitását az adja, hogy száz évvel ezelőtt fejeződött be az I. világháború, és a délvidéki magyarság magára maradottságának, szórványosodásának a folyamata ekkor kezdődött el igazán.  

— A magyar szórvány napja kapcsán arról is gondolkodunk, hogy miként élhetjük azt meg: ünnep a szórványközösségekért vagy a szórványközösségek ünnepe? Sokunk reménye szerint annak ünnepe, hogy a küldetés, a mindennapi cselekedet nem túlpartért kiált — attól ünnep tehát, hogy egész életutat, magyar életet tud kirajzolni — fogalmazta meg köszöntőjében Sutus Áron, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség elnöke.

Az egybegyűlteket a házigazdák nevében Milánovity Ottília, a tiszakálmánfalvi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület elnöke köszöntötte. A rendezvényt és a vajdasági magyar szórványközösségeket Szöllősi Tibor helyi plébános áldotta meg. Az ünnepi műsort a dél-bácskai, a szerémségi, az észak- és a közép-bánsági szórvány- és szigetmagyarság közösségei adták. Gazdag hagyománykincsükről és magyarságukról tanúbizonyságot tettek Tiszakálmánfalva, Maradék, Piros, Torda népdalkörei, táncegyüttesei, népi énekes és táncos szólistái. A muzslyai Rontó Márta mesével, Sziveri Emese pedig verssel emelte az est színvonalát. Az ünnepségen a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet jóvoltából megtekinthető volt az Aracs és az aracsi kő című kiállítás. Az eseményről bővebben a Hét Nap jövő heti számában olvashatnak.

Képgaléria
Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Részletek mutatása" gombra olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..