A kép ránk vetül, rólunk beszél
LENNERT MÓGER Tímea
2013.07.31.
LXVIII. évf. 31. szám
A kép ránk vetül, rólunk beszél

Elfoglalhatta méltó helyét a kultúrtörténetben Bosnyák Ernő filmrendező, az európai Hollywood megálmodója. Július 4-én felavatták egész alakos szobrát szülővárosa, Zombor főutcáján.

Délután a Magyar Polgári Kaszinóban a csaknem teljes vajdasági magyar kortárs filmalkotó gárda jelenlétében emlékeztek meg Bosnyák Ernőről. Siflis Zoltán szabadkai filmrendező köszöntötte a közönséget és a kollégákat, Vicsek Károlyt és Bicskei Zoltánt, a magyarkanizsai alkotókat, Csubriló Zoltánt, Iván Attilát, Abci Jenőt, a zombori származású filmeseket, Németh Árpádot, Németh Margitot és Hoffmann Artúrt.
Az első előadó Fridrik Klára volt, aki a téma kutatójaként ismertette a Bosnyák Ernő életéről, munkásságáról szóló tanulmányát, amelyben arra kereste a választ, hogy miért nem vált Zombor Európa Hollywoodjává. A művész 1876-ban született, nyomdásznak tanult, majd külföldre ment tökéletesíteni tudását. 1906-ban egy filmvetítővel tért haza. A város első mozijának megalapítása fűződik a nevéhez. Több játékfilmet, híradót készített, a schwenk és a fahrt filmes technikát is ő alkalmazta először. A második világháború után több tragikus témájú filmet gyártott, amelyek sorra elbuktak, Bosnyák pedig a pénzhiány miatt kénytelen volt animációs reklámfilmet készíteni — az alkotás az ország első animációs filmjeként van számon tartva.
Belefáradva az anyagi kudarcokba, szakmát váltott. Pecsétvájóként és nyomdászként is több újítás fűződött a nevéhez, nem adta fel, de levonta a következtetést. Egy vele készült riportban ezt mondja: „Egyeseknek a múlt a jelenük és mindig minden jobb nekik, mint ami hajdanán volt… Nem szívlelik, ha valaki megzavarja életvitelüket… Egyszóval ahhoz, hogy Zomborban vagy bárhol is élhess, előbb meg kell halnod.”
A vélt vagy valós sérelmeket később a belgrádi Filmarchívum életműdíjjal, Zombor Város művészeti nyugdíjjal igyekezett orvosolni.
Vicsek Károly rendező a Bosnyák-életútból leszűrhető tanulságokra mutatott rá.
Részleteket láthattunk a Gobby Fehér Gyula és Vicsek Károly által készített Duna menti Hollywood című filmből. Bicskei Zoltán magyarkanizsai filmrendező, grafikus a zombori születésű, ám kevéssé ismert Morell Mihály festő, szobrász, vágó életútjára emlékezett. Elmondta, egyebek mellett a Szőts István rendezte Ének a búzamezőkön című drámai alkotásban és Huszárik Zoltán Színbád című filmjénél is közreműködött a zombori filmes, aki nemrég hunyt el Magyarországon, 102 éves korában.
— Minden egyes képbeállítás mögött egy szemlélet, egy életmű áll, amely ránk vetül és rólunk beszél — fogalmazott Bicskei.
Este a főutcán David Kecman—Dako újságíró, publicista moderálásával leleplezték a Bosnyák-szobrot, amely Igor Šeter alkotása. A Moj Sombor civilszervezet, a Magyar Polgári Kaszinó és a Bunjevačko kolo Polgári Egyesület nevében Slobodan Pelagić, Rezicska Károly, illetve Aleksandar Bošnjak mondott köszönetet a szobor felállításához szükséges támogatásért azoknak a vállalkozóknak, magánszemélyeknek, művészeknek, akik hozzájárulásukkal lehetővé tették azt. Nemanja Delić polgármester reményét fejezte ki, hogy hamarosan újabb szobor gyarapítja majd a város nagyjainak emléket állító főutcát, a Laza Kostić-, a Bosnyák Ernő-szobrok sorát. Mile Vojnović helytörténész, Vicsek Károly filmrendező, Saša Erdeljanović, a Jugoszláv Kinotéka Archívájának igazgatója után Cirkl Rudolf helyi kutató, Bosnyák Ernő egykori inasa szólt a jelenlevőkhöz.
— A mai nap egy olyan korra emlékeztet, amikor a mestereink nemcsak a szakmára tanítottak bennünket, hanem az életre is. Tudták, hogy mi az élet értelme, és ezt belénk sulykolták. Arra neveltek bennünket, hogy legyünk racionálisak, ne pazaroljuk el tudásunkat apró-cseprő dolgokra. A régi művészektől szinte észrevétlenül, gyakorlat közben tanultunk. Ernő bácsi is ilyen volt, egész lényével, példamutatásával okított. Ez a szoboravatás újjáélesztése egy olyan művész szellemének, amelyről már azt gondoltuk, végleg elfelejtődött — nyilatkozta visszaemlékezésében Cirkl Rudolf.
Az emléknap záró momentumaként a népes közönség egy kivetítő vásznon láthatta Bosnyák Ernő néhány kisfilmjét, egyebek között a II. Rákóczi Ferenc zombori szobrának 1912-es avatásáról készült képsorokat.
 

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Művelődési Körkép rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!
E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.
Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Részletek mutatása" gombra olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..