December 19-én a szabadkai Szent György-templom felszentelésének százegyedik évfordulóján ünnepli fennállása 170. évét a Szent György egyházközség. Főtisztelendő Palatinus István plébánost arra kértem, hogy dióhéjban foglalja össze a plébánia történetét.
- Az egyre jobban növekvő város területén új egyházközségek alapítására volt szükség, hiszen addig csak a Barátok templomának is nevezett, Szent Mihály ferences és a Szent Teréz-templom állt a hívek rendelkezésére. 1841-ben tehát két új egyházközséget hoztak létre, az egyiket Szent György, a másikat pedig Szent Rókus tiszteletére. A Szent György vértanú tiszteletére felszentelt plébánia a Wesselényi úton felépült szép kúriában kapott helyet. Itt vezették az egyházközség területén születettek, házasságot kötöttek és elhunytak anyakönyvét egészen a második világháború utáni évekig. Ekkor az egyháztól elvették, és mind a mai napig nem adták vissza az anyakönyveket. Kezdetben a szentmiséket imaházban tartották. Templom építésére csak 1891-ben nyílt lehetőség. Úgy tervezték, hogy a magyar honfoglalás ezredik évfordulója tiszteletére neogótikus stílusú templomot építenek. Igaz ugyan, hogy csak 1898-ra készült el, az egyházközség híveinek millenniumi lelkületét azért így is erősítette. Egyik féltve őrzött kincsünk abból az időből a magyar ajkú hívek készítette millenniumi zászló, melynek egyik oldalán a Szűzanya iránti tisztelet jeléül az akkoriban kihirdetett Mária-dogma igazsága jegyeztetett fel: Szeplő nélkül fogantatott Szűz, könyörögj érettünk. A másik oldalán pedig virággal hímezve az 1000-res szám áll. Joggal és büszkén nevezzük tehát templomunkat magyar millenniumi templomnak, mely a Magyar Nemzeti Tanács által kiemelt fontosságúnak nyilvánított hat templomok egyike.
* Milyen mozzanatok teszik még gazdagabbá az ünnepi megemlékezést?
- Az évforduló különlegességét emelném ki, mely abban fejeződik ki, hogy Papp Korhecz Zsuzsanna restaurátor az ünnepre elkészült a szentély két falfestményének a felújításával. A festmények az 1900-as évek első évtizedében készültek. Alkotójuk Szirmai Antal szabadkai születésű festő volt. A felújítás költségeihez a magyar állam is hozzájárult. Támogatása révén készülhetett el a templom belső felújításának a terve. A falak festékrétegeinek a vizsgálatakor megdöbbenve tapasztaltuk, hogy ugyanazokat a stílusjegyeket - az aranyozott bordás keretbe foglalt zöld mezőbe ágyazott tulipán- és liliomábrázolást - hordozta magán, mint a majdani Városháza belső festett tere. Reméljük, ennek alapján majd valamikor sikerül elvégeznünk a felújítást is.
* A százhetven éves plébánián milyen közösségi élet folyik?
- A pezsgő közösségi élet a pasztorális tanács, a felnőtt felolvasók, ministránsok, a kórusok és a különféle lelkiségek buzgalmának jóvoltából zajlik. Tevékeny munkát folytatnak a kamilliánus betegápolók, a karizmatikusok, de tevékeny a Fokolár lelkiség és a plébániai karitász is. A kórusaink munkájában figyelmet szentelünk az értékes régi magyar népi énekek felelevenítésének, a horvát kórusban pedig a horvát és a bunyevác népénekek tanulásának.
* Az évforduló ünnepnapját december 19-én tartják, és ekkor hirdetik meg a missziós évet is.
- Egyházközségünk jeles dátumára helyeztük az ünnepi szentmisét, melyet megyés püspökünk, dr. Pénzes János mutat majd be december 19-én, hétfőn, 18 órakor, templomunkat ugyanis 1900-ban ezen a napon szentelték fel. Egy vallási közösség számára pedig legfontosabb a hitélet elmélyítése, ezért döntöttünk úgy, hogy harminckilenc év után újra meghirdetjük a népmissziót. Egyházközségünkben ugyanis missziós évet 1930-ban, 1960-ban és 1973-ban tartottak. Természetesen ma már egészen új formában szervezzük meg, és a plébániatemplomunkban most meghirdetett missziós év az eljövendő új évben veszi kezdetét. Így akarunk a 170 éves múltunkból egy új fejezetet nyitni egyházközségünk életében.
* Plébános úr az idén ősztől a Szabadkai Mária Rádió magyar műsorának az igazgatója is. Kérem, foglalja össze a rádió feladatát!
- A Mária Rádió a hit elmélyítését szolgálja a média révén. Célhallgatói elsősorban azok a hívek, akik életkoruk, betegségük vagy másállapotuk - terhességfenntartáson levő kismamák vagy a csecsemőjük mellett odahaza maradó édesanyák - miatt nem tudnak részt venni a szentmiséken. Nekik segít tehát a rádió, hogy lelkileg is megőrizzék a kapcsolatukat az egyházzal. A Mária Rádiónak három elvet kell szem előtt tartania. Először is azt, hogy imádságos rádió, másodszor: hogy a tiszta hit tanításának, harmadszor pedig hogy a hitben való gyakorlati életvezetésnek a hirdetője. Az új műsorszerkesztőség fontosnak tartotta, hogy az ökumenizmus jegyében heti fél órát adjon a protestáns testvéreinknek és a zsidó vallásnak is.
Az életvezetésbeli szaktanácsokon kívül vallásos emberekkel készített riportok, életutak bemutatásának, valamint az egyházközségek kulturális, művészeti tevékenységének, a mindennapi élet szemléltetésének adunk még nagyobb teret. Helyet kap majd műsorainkban a Mária-kegyhelyek és más zarándokhelyek bemutatása is. Tulajdonképpen tehát a vallási turizmus felélesztését szeretnénk segíteni.
* A Mária Rádiót csak hallgatni lehet, vagy be is térhetnek az érdeklődők a szerkesztőségbe? Lesznek-e egyéb lehetőségek a kapcsolattartásra?
- Szeretnénk, ha rádiónk székháza - amelyet a Matija Gubec utca. 8. szám alatt, az egykori politechnikai középiskola utcai frontján rendeztünk be - a hitüket gyakorló vagy a vallási kérdések iránt érdeklődő emberek találkozóhelyévé is válna. Itt akár be lehet térni a kis kápolnánkba elcsendesedni. Januártól az Agapé Könyvkiadó könyveit is forgalmazzuk majd székházunkban. Sort szeretnénk keríteni élő műsorok megszervezésére is és kisebb képkiállítások megrendezésére. Egyébként az új esztendőben interneten is elérhetőek leszünk, a Kábel- és Digi tévén pedig követhető lesz a 24 órás magyar, valamint a 24 órás horvát műsor is.
A szerkesztőség mindenki előtt nyitva áll. Szeretettel várjuk a fiatalokat, és mindazokat, akik a rádiózás iránt érdeklődnek.