* Több mint három éve zajlik az orosz—ukrán háború. Mindenki máshogyan, azaz a saját szempontjából közelítve interpretálja a hadakozás történéseit. Ön szerint mi ennek a háborúnak az oka, célja és értelme valójában?

— Én egyértelműen egy történelmi folyamatot látok, melynek az első állomása az volt, amikor a Német Demokratikus Köztársaság öt tartománya felvételét kérte a Német Szövetségi Köztársaságba, és ezután létrejött a német egység. A szovjetek kimentek Németországból, és kiderült, hogy az NDK gazdasága sokkal-sokkal rosszabb állapotban van, mint előzőleg bárki is gondolhatta volna. A következő állomás az volt, amikor az összes volt szocialista ország összeomlott, máshogy fogalmazva a Németország és Szovjetunió közötti országok, azaz Lengyelország, Csehország, Románia, Magyarország kiléptek a KGST-ből, és beléptek az Európai Unióba. Emellett kihátráltak még a varsói szerződésből is, és beléptek a NATO-ba. Ezen folyamat része a borzalmas jugoszláv válság, melyről egyébként hamarosan könyvem jelenik meg. Visszatérve a Szovjetunióhoz, fontos esemény volt még a balti államok kiválása. Ezek az államok beszorultak a két nagyhatalom, Németország és Oroszország közé. Talán ezért is gyűlölik zsigerileg az oroszokat jelenleg is. A volt szovjet, déli tagállamok szintén kiváltak, és itt kezdődött a hatalmi harc, hogy ezek a területek orosz, török, kínai vagy amerikai befolyás alá kerüljenek. Ukrajna 1991-ben vált függetlenné, és folyamatok milliói alakultak ki. Itt fontos megjegyezni, hogy Ukrajnában mindig is egy rendkívül nagyszámú orosz kisebbség élt, melyre később az ukrán vezetőség azt mondta, hogy ezek „eloroszosodott” ukránok. Röviden nagyon jelentős stratégiai különbség volt az oroszok és az ukránok között, és ez vezetett oda, hogy Ukrajnában oroszokat épületekbe zártak, és azokat rájuk gyújtották. Én mindig is azt vallottam, hogy egy nagyhatalom állampolgáraival ilyet büntetlenül nem lehet megcsinálni. 2014-ben meg is kezdődött ez a bizonyos büntetés, amikor az oroszok pontosan úgy, ahogyan Jugoszláviában történt Koszovó esetében, független területet alakítottak a Krímből. Aki velük nem értett egyet, legyenek azok ukránok vagy krími tatárok, azokat elüldözték. Ezután kezdődött a jelenleg is zajló háború. A háború kapcsán érdemes megjegyezni, hogy az összes európai titkosszolgálat, kivéve a britet, azt jelentette, hogy nem lesz. Csak az amerikaiak és a britek tudták előre. Az oroszok először Fehéroroszországból mentek be Ukrajnába, elfoglalták Kijev mindkét repterét, és kormányt akartak buktatni. Így kezdődött a háború, és nekem mindig is az volt a véleményem, hogy a háborút Oroszország kezdte el, de Ukrajna provokálta ki.

* És így jutottunk el az idézőjeles tűzszünetig. Az orosz elnök ugyanis feltételekkel, de elfogadta a 30 napos tűzszünetet.

— Alapjában koncepcionális különbség van a két fél között. Az ukránok, mondhatni, az orosz—ukrán fronthelyzetet akarják megtárgyalni. Zelenszkij győzelmi terve túlságosan is abszurd, hiszen minden területet visszakövetel, ami lehetetlen. Továbbá óriási jóvátételt kér, emellett pedig NATO- és EU-tagságot. Ezeket szintén lehetetlen teljesíteni. Az oroszok viszont amikor az amerikaiakkal tárgyalnak, globális témákat vetnek fel. Tehát Szíria, Irán, Tajvan, illetve a Gázai övezet van terítéken. Emellett szó esik még a kínai—orosz kapcsolatokról is. Egyszóval más a tárgyalás szintje. Nyilvánvaló az is, hogy Trump valamilyen módon elkötelezte magát annak érdekében, hogy valahogy megegyezzen Moszkvával. És mivel mindkét fél globálisan gondolkodik, szemben a meggyengült Ukrajnával, mely egyébként is csak középhatalom, nagy annak a valószínűsége, hogy a két globális játékos fogja meghatározni a jövőbeli béke feltételeit.

* Amíg nincs teljes béke, addig továbbra is finanszírozni kell a háborút. De vajon meddig tudja az Egyesült Államok, illetve most már főként Európa támogatni Ukrajnát?

— Amerika már nem fogja, az bizonyos. Az összes szakértő szerint európai támogatással maximum ez év nyaráig folytatódhat, utána összeomlik. Tehát minél tovább folyik a háború, annál több területet tudnak elfoglalni az oroszok. Így foglalták vissza a teljes kurszki térséget.

* Ki lesz ennek a háborúnak a valódi nyertese, ha egyáltalán van, illetve lesz ilyen?

— A valódi két nyertes az Egyesült Államok és Kína lesz. Kína eléri, hogy az Északi-tenger olvadása miatt újonnan létrejövő orosz kikötőket ő fogja finanszírozni, hiszen a világ valutatartalékának egyharmada kínai kézben van. Az amerikaiak szintén megerősödve jönnek ki az egészből Trump vezérletével, az oroszok pedig lassan megszabadulnak vagy kitörnek az elszigetelődésből. A háború óriási vesztese pedig Európa lesz, és vélhetően Ukrajna, mivel jelentős területeket fog veszíteni keleten.