Ennek felismerése és tudatosítása azért fontos, mert ahogy régen a vetésforgó és a növénynemesítés számított csúcstechnológiának, ma a transzgenikus növények előállítása is mindennapos gyakorlat. Egyúttal a mezőgazdasági termelés peremfeltételei is megváltoztak. Az iparosodás és az urbanizáció hatására csökken a termőterület, szélsőségesebb az időjárás, romlik a talaj minősége, kevesebb a víz, de mindezen negatív körülmények ellenére kb. 8 milliárd embernek kell élelmiszerről gondoskodni. Tehát mi lehet a válasz erre az égető kérdésre? Egyértelműen itt kap teret a biológia, vagyis az alkalmazott tudományága, a biotechnológia. A biotechnológián belüli géntechnológia pedig lehetővé teszi a génmódosított szervezetek létrehozását. A jelenlegi jogi szabályozás szigorúan tiltja az állatok genetikai módosítását, ezt csak a növények esetében lehet végezni! Feltehetjük azonban a kérdést: mennyire nyúlhatunk bele egy-egy élőlény genetikai állományába, mennyire irányíthatjuk az evolúciót? Nézzük, hol is állunk ma!

Valószínűleg nagyon sokan hallották már a GMO szócskát, de nem mindenki tudja, hogy mit jelent, és milyen veszélyeket rejt az emberiségre nézve. A GMO kifejezés olyan összetevőkre, növényekre vagy állatokra vonatkozik, amelyek genetikai állományát mesterségesen módosították annak érdekében, hogy új tulajdonságokkal gazdagítsák. Mivel leginkább a növényeket módosítják, ezáltal olyan szervezeteket hoznak létre, amelyek ellenállóak a betegségekre, szárazságra, vagy éppen javul a minőségük.

Az első GMO-növények

A GMO-növényeket az 1980-as években kezdték el gyártani az Egyesült Államokban. Az első gyártó, a Monsanto nevű cég a vietnámi háború alatt olyan növényirtó permetszert fejlesztett ki, amellyel rekordidő alatt lehetett lekopaszítani a dzsungel növényzetét. Ez a cég azóta is működik, miközben a háború alatt használt, mérgező vegyi anyag nemcsak a katonáknál, hanem még azok utódainál is daganatos megbetegedéseket és születési rendellenességeket okozott. A GMO-növényekkel egyértelműen az volt a cél, hogy a drága permetszereket ne kelljen külön, fáradságos munkával, drága munkaerővel kijuttatni a növényekre, hanem már legyen ott bennük, és védje meg őket a kártevők ellen. Csak az a gond, hogy amíg a permetezett alma esetében a mérget le lehet mosni, a gyümölcsöt meg lehet hámozni, addig a GMO-növényekben benne van a méreg, mi pedig megesszük. Ezek a multinacionális cég által fejlesztett GMO-vetőmagok ma az Egyesült Államokon kívül az argentin, a brazil és a kanadai piacot is uralják, de a világ más tájai felé is terjeszkednek. Természetesen más nagy cégek is fejlesztenek és állítanak elő módosított vetőmagokat és növényeket. A GMO-szervezetek fejlesztése óriási összegbe kerül, de a tesztelésük és az alapos kivizsgálásuk elmarad. Szándékosan! Ma szinte elképzelhetetlen, hogy egy független kutatólaboratórium kivizsgálja ezeket a növényeket, és publikálja az eredményeit. De milyen GMO-növények léteznek, és mi is a baj velük?

Kártevőknek ellenálló növények

Ezt úgy kell elképzelni, hogy a génmódosítás hatására a növény saját maga termeli meg azokat az anyagokat, amelyek elpusztítják a kártevőket. A baj ezzel csak az, hogy a GMO-növények sejtjei akár ezerszer is több mérget tartalmazhatnak, mint az átlagos permetszerek. El tudjuk képzelni, hogy milyen hatással vannak ezek a mérgek az emberi szervezetre, a talajra, a vízkészletre és magára az egész élővilágra. A nagy dózisú toxinok miatt ráadásul nemcsak a kártevők pusztulnak el, hanem a hasznos rovarok is, megbontva ezzel a természeti egyensúlyt. Az pedig már csak hab a tortán, hogy az USA-ban, ahol évtizedek óta termesztenek génmódosított növényeket, megjelent egy újfajta szuperkártevő, melyre már nem hat a GMO-növényben lévő méreg, így a farmerek kénytelenek megvenni a gyártó újabb, erősebb, kifejlesztett mérgeit, hogy távol tartsák a kártevőket. Beláthatatlan ördögi kör…

Növényvédő szereknek és vírusoknak ellenálló növények

Ezeket a növényeket abból a célból módosították, hogy ellenálljanak a növényvédő szereknek. A növény genetikai módosításának hatására a gyomirtók a módosított haszonnövényen kívül minden mást elpusztítanak. Ezeket a vegyszereket általában ugyanaz a cég forgalmazza, amely a növényt is kifejlesztette. A gyomnövények viszont egy idő után ellenállóvá válnak a gyomirtó szerrel szemben, így a génmódosítás értelmetlenné válik. A vírusrezisztens növények genetikailag módosított, egy vagy akár több vírus által okozott betegségnek is ellenálló növények.

A speciális anyagok és a módosított növények

Ezeket általában ipari felhasználás céljából állítják elő és termesztik. Az így kapott speciális anyagokat a gyógyszer-, a vegy- és a műanyagiparban hasznosítják.

A legnagyobb kockázat mindezzel kapcsolatban, hogy nem vagyunk tisztában a genetikailag módosított növények és az azokból készült termékek fogyasztásának hosszú távú hatásaival. Ezért összességében a GMO-növények egészségügyi, ökológiai, gazdasági és etikai veszélyeket rejtenek magukban. A természetben való jelenlétükről nincs átfogó hatásvizsgálat, és a természetbe történő kijuttatásuk után a folyamat sajnos nem fordítható vissza.

(Folytatjuk)