Az Óbecsei Városi Múzeum és a Magyar Turán Alapítvány szervezésében, Raško Ramadanski régész rendezésében, a magyar himnusz szövegéből átvett cím alatt („Őseinket felhozád…” — Leletek a korai középkor és a magyarok bejövetele idejéből) nyílt nagy érdeklődésre számot tartó, országos viszonylatban is egyedülálló tárlat az Óbecsei Városi Múzeum gyűjteményéből.

Másnap a múzeum udvarában honfoglalás kori magyar fegyverek és viseletek bemutatóját tartották a Magyar Turán Alapítvány és a Délvidéki Turán Egyesület, majd A honfoglalás kori magyarság a természettudományos kutatások tükrében címmel Bíró András Zsolt antropológusnak, humánbiológusnak, a Magyar Természettudományi Múzeum kutatójának tudományos ismeretterjesztő előadását hallgathatták meg az érdeklődők az intézmény nemrég felújított kiállítótermében.

A megjelenteket Tojzán Ákos, a múzeum igazgatója üdvözölte, egyúttal megköszönve a háromrészes rendezvény létrejöttét a helyi önkormányzatnak, a Magyar Turán Alapítványnak és a Magyar Nemzeti Tanácsnak.

— Őseink öröksége nem csak a történelemkönyvek lapjain fontos. Őseink kultúrája, tárgyai, fegyverei a kutatás és bemutatás révén életre kelnek, és közelebb hozzák a bennünk élő múltat. Közös történet ez, a vidék története. Elődjeink itt éltek és alkottak, itt lettek eltemetve, a kultúrájukat tovább kell vinni — mondta a kiállítás megnyitóján Bíró András Zsolt, kiemelve a tudományos kutatások eredményeinek fontosságát.

Gábor Emese portrészobrász az arcrekonstrukció bonyolult létrehozásáról szólt. Érdekességként mondta el, hogy az Óbecse községhez tartozó Péterréve területén végzett ásatások helyszínén jó állapotban lévő, X. századból származó honfoglalás kori női csontvázra leltek, akinek fizikai antropológiai mércéknek megfelelő hű arcmását igyekeztek elkészíteni. A háromdimenziós modell Óbecsén és Újvidéken készült, a gipsz arcrekonstrukció viszont Budapesten.

A leletek a magyarok bejöveteléről tanúskodnak, és új fényt visznek a X. század kutatási eredményeibe, mondta köszöntőbeszédében Aleksandar Uzelac, a Belgrádi Történelmi Intézet munkatársa.

Raško Ramadanski archeológus a rendezvény elnevezése kapcsán kiemelte, hogy az a magyar himnusz egy sora, mely a korai középkort szimbolizálja. Fontos a X. század, az országok alapítása, jó tudni, hogy a magyarok mikor jöttek erre a tájra. A kiállítás anyaga a továbbiakban szisztematikus kutatás folytatásával gyarapítható, mondta, és kifejezte abbéli reményét, hogy ez a kiállítás még csak a kezdete a magyarországi partnerekkel való további gyümölcsöző együttműködésnek.

Nagy érdeklődés övezte a múzeumudvarban felállított jurtát, valamint a honfoglalás kori magyar fegyverek és viseletek bemutatóját. Az egykori életmód a legfiatalabbakat kötötte le, a páncélba öltözött vívóknak szurkoltak, illetve megcsodálták a természetes anyagokból készült íjakat, nyilakat.

Bíró András Zsolt előadására várva ismét megtelt a múzeum érdeklődőkkel. A magyarság eredetével kapcsolatban a XIX. század közepe óta vita folyik a különböző álláspontok között. A történelemkönyveket lapozva láthatjuk a magyarság finnugor eredetének elméletét, de az erre vonatkozó antropológiai, régészeti, nyelvi és genetikai kutatások ettől az elmélettől eltérnek — hangsúlyozta. Már elfogadják, hogy a honfoglaló magyarok embertani jellege és kultúrája inkább az iráni és szkíta hatásokat is magában foglaló közép-ázsiai népességgel mutat hasonlóságot, és a magyar törzsek eredete jelentős részben a hun törzsszövetség bizonyos népességeivel is szoros kapcsolatban lehetett.

Bíró András Zsolt beszélt Árpádról, Álmos fejedelemről, Emese álmának legendájáról, a magyarok ősi jelképéről, a turulról, Attiláról, a hunok nagy fejedelméről, a nomád életről, a vándorlásokról. Szóba került, hogy a magyarok életében a lovak a hadjáratokban és a harcokban, de a mindennapok során is döntő szerepet töltöttek be. Külön kitért a lovas temetkezésre. Érdekességként említette, hogy a IX. századi, tehát honfoglalás kori lovak csontjából kivont DNS-minták vizsgálata arra utal, hogy a mai lovak közül a türkmén lovak állnak a legközelebb az ősi magyarok lovához. Ismertette a kutatások mibenlétét és azt, hogy egy-egy jelleg egy régióban mikor jelent meg, netán idővel milyen új jelleget öltött. Az európai és a közép-ázsiai országokkal együttműködve nemzetközi adatbázist hoztak létre. Több mint 35 000 ember adatait gyűjtötték össze, így keresték az összefüggéseket, és kapták meg a honfoglalás kori magyarok karakterét is.

A kiállítás a hónap végéig tekinthető meg.