* Az utóbbi tíz év folyamán a Városliget Európa egyik legvonzóbb kulturális negyedévé vált. Az elmúlt évtizedben számos látványos épületfelújítás és -beruházás történt. A projektum vezetőjeként hogyan tekint vissza a fejlesztésekre? Mennyiben valósult meg mindaz, amit megálmodtak?

— A Liget Budapest projektum ötlete 2011-ben vetődött fel, akkor egy történelmi léptékű vállalkozásra szántuk el magunkat: új kulturális intézmények, múzeumok megvalósításával és az ország legrégebbi és egyedülállóan gazdag intézményi hálózatú, városi parkjának megújításával Európa jelenleg legnagyobb léptékű kulturális tartalmú fejlesztésébe vágtunk bele. Azóta megújult a Szépművészeti Múzeum és a Millennium Háza, felépült a kontinens egyik legnagyobb és legszínvonalasabb múzeumi háttérintézménye, az Országos Múzeumi Raktározási és Restaurálási Központ, megnyílt a világszínvonalú Magyar Zene Háza és a Néprajzi Múzeum is. Ezen túlmenően újjávarázsoltuk a korábban igen elhanyagolt állapotban lévő Városliget zöldfelületének egy jelentős részét is, létrehozva számos olyan új, már milliók által használt és kedvelt parki létesítményt, mint például a Nagyjátszótér, a sportpályák, a futókör és a kutyás élményparkok. Az ország elmúlt száz évét tekintve ezek az eredmények szinte példátlannak mondhatók, ám terveink teljes körű megvalósítása még várat magára. Ha maradéktalanul megvalósul mindaz, amit tíz éve elképzeltünk, és elkészülhet az Új Nemzeti Galéria épülete is, az azt fogja bizonyítani a jövő számára, hogy képesek voltunk közösen létrehozni egy olyan, történelmi távlatban is kiemelkedő jelentőségű értéket, amely vitathatatlanul az ország javát szolgálja majd. 

Baán László-portré

* Egy kulturális negyed lelkét és legfontosabb elemét az emberek, a látogatók, azaz a közönség adja. Hogyan vélekednek a megújult Városligetről a polgárok, illetve turisták, és mennyiben változott meg az élet az ott levő, megújult intézményekben?

— A megújult Városliget elemeit az elmúlt néhány évben már „magyarországnyi”, csaknem 10 millió látogató vette birtokba. A visszajelzések egyértelműen pozitívak, a legtöbben a felújított Szépművészetire, a japán SouFujimoto által tervezett Magyar Zene Házára és a Nagyjátszótérre kíváncsiak. Bátran mondható: a több évtizedes mélypont után a Városliget a fénykorát idézi, a park újra tele van élettel. Ezt bizonyítják a közelmúltban készített közvélemény-kutatások is, melyek szerint a parklátogatók egyöntetűen pozitívan fogadják az elmúlt év fejlesztésének eredményeit, és a Liget-projektum folytatása mellett teszik le a voksot.

* A várban található nemzeti galéria is nagyon fontos kulturális központ, melynek megújult épületét a Petőfi Csarnok helyére tervezik. Mindez szintén a Liget-projektum keretében valósulna meg? Mit tudhatunk erről a fejlesztésről?

— A reményeink szerint még ebben az évtizedben megnyíló Új Nemzeti Galéria egy olyan, világviszonylatban is korszerű, a XXI. századi kihívásoknak megfelelő, csaknem 50 000 négyzetméteres otthont kap, amely méltó a Városligetben már több mint egy évszázada megépült intézményekhez és az egyik legfontosabb nemzeti közgyűjteményünk anyagához. Az új múzeumi épület a korábban már elbontott Petőfi Csarnok helyén készülne el a szintén japán, Pritzker-díjas SANAA építésziroda tervei alapján. Az építészek egy, a környezetébe illeszkedő interaktív és emberközeli, egyúttal XXI. századi, korszerű épületet álmodtak a Városligetbe. Az új intézmény a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria egyesített modern kori kollekcióját fogadja be, azaz — visszatérve a hagyományokhoz — újra együtt mutatja majd be a magyar és a nemzetközi képzőművészet remekeit, úgy, ahogy azt az ’50-es évekig a Szépművészeti Múzeum is tette, illetve úgy, ahogyan az Európa-szerte megszokott. Az új galéria a magyarországi és az európai képzőművészet modern kori fejlődésének folyamatát dokumentáló legnagyobb hazai múzeum lesz, mely a XIX. század elejétől a jelenkorig gyűjti, őrzi, illetve mutatja be a magyar és az egyetemes művészettörténet kiváló alkotásait.

Új Nemzeti Galéria

* Hosszú ideje vezeti a Szépművészeti Múzeumot főigazgatóként. Melyek voltak azok a kiállítások, illetve gyűjteményanyag-bemutatók, amelyek a legmélyebb nyomot hagyták mind a látogatókban, mind a szervezőkben az utóbbi évek folyamán az intézményben?

— Az elmúlt évek során a Szépművészeti Múzeum Európa legdinamikusabban fejlődő közgyűjteményei közé került: százezreket vonzó kiállításaival, felújított, modernizált épületével és folyamatosan gyarapodó gyűjteményével a XXI. századi szakmai és látogatói elvárásoknak minden szempontból megfelelő intézménnyé vált. A Szépművészeti immár két évtizede vezeti a hazai múzeumlátogatási ranglistát, de az évi átlagos 500—600 000 fős látogatottságával nemcsak itthon, hanem a nemzetközi múzeumi mezőnyben is előkelő helyet vívott ki magának, s időről időre bekerülünk a világ 100 leglátogatottabb múzeuma közé is — az elmúlt években pozícióját tekintve a New York-i Guggenheim Múzeummal, a londoni Royal Academy of Artsszal vagy a bécsi Albertinával szerepelünk egy kategóriában. Tárlataink vezetik a hazai látogatottsági ranglistákat, az elmúlt néhány évben olyan kiállításokkal például, mint a Renoir — A festő és modelljei (282 000 látogató), a Menny és pokol között. Hieronymus Bosch rejtélyes világa (252 000 látogató), az El Greco (202 000 látogató) és a Csontváry 170 (200 000 látogató).

Kígyózó sor a Szépművészeti Múzeum előtt (Fotók forrása: Mohai Balázs)

* Milyen nagyszabású kiállítások várhatók a közeljövőben?

— Július végéig látható a késő középkor emblematikus, magyarországi festője, M S mester műveit bemutató, számos újdonságot a közönség elé táró tárlatunk, mely csaknem száz műalkotás mellett térképek, makettek, ötvöstárgyak, valamint korabeli dokumentumok segítségével ad átfogó képet M S mester alkotói környezetéről, a stílusát meghatározó művészeti régiókról, valamint a XV—XVI. század fordulójának magyar történelméről is. Az ősszel a londoni Tate-tel együttműködve William Blake műveiből válogatott tárlatot nyitunk Menny és pokol házassága címmel, és még ebben az évben a fél évszázada felfedezett, azóta világhírnévre szert tett kínai agyagkatonák közül is érkeznek hozzánk. Az öröklét őrei című különleges tárlat nem csupán Kína ókori történelmének egyik legfontosabb fejezetét tárja a látogatók elé, de a kínai túlvilág-elképzelésekről is mesél majd. 2026-ban pedig terveink szerint Paul Gauguin művészetét bemutató nagykiállítással várjuk majd a közönséget.