Dušan Jovanović, a kkt elnöke, Dragan Stajić, az ügynökség tulajdonosa és a két festő-szervező Borislav Jakšić és Tóth Kása Piroska

A csatornákról szóló nemzetközi szakértői konferencia házigazdája volt szeptember végén Újvidék. A három kontinens 16 országának részvételével megszervezett tanácskozás témája: a hajózható utak fejlesztése, a csatornarendszerek adta lehetőségek kihasználása és a kanálisok megőrzése. A konferencia nagy jelentőségű nemcsak azok számára, akik a hajózható útvonalakat irányítják és használják, hanem a turizmus szempontjából is. A csatornák mindegyikének üzembe helyezése a gazdaság fellendítését is szolgálná, ezért került aláírásra a Bácskai Nagycsatorna városainak és községeinek (Zombor, Verbász, Kúla, Szenttamás, Óbecse) a szövetségéről szóló egyezmény is, mely egyezmény megkötését a Vajdaság Vizei Közvállalat kezdeményezte. A konferencián hangzott el a bejelentés: két évig tart majd a Bácskai Nagycsatorna (egykor Ferenc József-csatorna - ma DTD-csatorna) tisztítása. A revitalizációban Óbecse is érdekelt - a Tisza-parti város lakosai számára a kezdeményezés a turizmus szempontjából is sokat ígér. Az óbecsei zsilip ugyanis a 19. század nagy csodája volt. A csoda megmaradt, csak egy kicsit másképpen. Elhanyagoltan, árván, még a kíváncsi turisták elől is elzárva, élettelenül. A csatorna a vasóriások között szenved. Már csak a megsárgult fényképek őrzik az egykor ott zajló hatalmas vízilabdacsaták meg rajta keresztülhaladó hajók emlékét. Most talán ez a végérvényesnek tűnő csend majd mégis megtörik: a zsilipbe és környékébe hozzáértő szakemberek újra életet lehelnek.
A remény nyomán előkerült a vászon és a festék - ezért szervezték meg a festők óbecsei táborát 2009. szeptember 19-én. Csatlakozva az újvidéki konferenciához és a Bácskai Nagycsatorna községeit tömörítő kezdeményezéshez, az óbecsei önkormányzat, az Óbecsei Turistairoda, valamint a Stajić ügynökség, rendhagyó módon igyekezett felhívni a figyelmet a zsilip felújításának és működésbe tételének lehetőségére, valamint festményekkel is megörökíteni a csodálatos környéket. Meghívott festőcsoport vette hát birtokába a Tisza-partot. A szervező városok: Magyarkanizsa, Zenta, Törökbecse, Nagybecskerek, Csúrog és Óbecse festőin kívül a testvérváros Csongrád festőit is fogadták, hogy közösen alkotva - és egy-egy festményt hagyva - örökítsék meg az utókornak, amit látnak. A Tiszát, a partot, a zsilipet, ezzel is csatlakozva a nagy nemzetközi összefogással létrejött akcióhoz, amely ez utóbbi megmentését tűzte ki céljául.
A meghívott 14 művész reggel kezdte meg a festőtábori munkát. A nap folyamán aztán csatlakoztak hozzájuk Skrabány Viktor festőművész diákjai, majd az óbecsei Petőfi Sándor és a Sever Đurkić meg a péterrévei Samu Mihály iskola tanulói is. Festés, ellazulás, az együttlét öröme, gitár, dal... mind-mind felejthetetlenné tette a nyár egyedi színeitől egyébként is csodálatos napot. S hogy teljes legyen az élmény: Rihard Plasecky vállalta a turistavezető és hajóskapitány szerepét, a jelenlévőket sétahajózásra vitte. Kitűnő szervezés, baráti együttlét, mókázás és ezernyi örömszerzés fémjelezte a tábor estébe nyúló tevékenységét. Melynek legfontosabb üzenete: mentsük meg a Tiszát és a zsilipet; fessünk jövőre is, együtt, ugyanitt; örökítsük meg a Tiszát, a folyót, amely összeköt.