Magyar Attila az épülő Tanyaszínház jelenlegi állapotára mutat rá

Vajon tányértörés is lesz? - SZABÓ Attila felvételei

Gördülékenyen zajlanak a 35. jubileumát ünneplő Tanyaszínház idei darabjának előkészületei, hiszen azonkívül, hogy a próbafolyamat nagyon jó hangulatban zajlik, egy hét után már mindenki ismeri a jeleneteket, a szövegeket, és már a koreográfiák nagy része is elkészült. A darab lassan kikristályosodni látszik, legfőbb mozzanatai már összeálltak.
A Mérföldkő című előadást Gyarmati Kata, az Újvidéki Színház dramaturgja kimondottan a Tanyaszínház 35. jubileumára írta. Arról, hogy mire számíthat a közönség az idei turné alkalmával, Puskás Zoltánnal, az Újvidéki Színház munkatársával, a darab rendezőjével beszélgettünk. Kiderült, hogy a rendező és a dramaturg többéves ismeretség után már igen jól beszéli egymás színházi nyelvét. Gyarmati színházi műveltsége révén remekül tudja alátámasztani Puskás erőteljes és képszerű meglátásait. Azokkal a szövegírókkal szemben, akik mindenáron ragaszkodnak forgatókönyvükhöz, Gyarmati ecetes ollóval vágja ki a nem odaillő részeket, ha az előadás úgy kívánja.
A lendületes, provokatív és szókimondó darabban bibliai, társadalmi, politikai és tanyaszínházas vonatkozást is felismerhet majd a nagyérdemű. A téma mélységeit megjárva, azokat maga mögött hagyva a cselekmény a jelenkor konkrét valóságára reflektáló koncepcióra épül, görbe tükröt állít nemcsak a néző, hanem a Tanyaszínház elé is, zenés-táncos elemekből felépített szórakoztató jellegéből eredően viszont fogyasztható, éppen ezért nagyon izgalmas előadásnak ígérkezik.
Puskás szerint ahhoz, hogy a közönség azonosulni tudjon a színpadi művel, fontos, hogy hozzá közel álló problémákat tárjon fel. A Mérföldkő című előadást vajdasági alkotók készítik a vajdasági publikumnak globális, ugyanakkor az őket személyesen érintő problémák boncolgatásával. A munkanélküliség, a pénztelenség, a kilátástalanság, az elmenés és itt maradás kérdése folyamatosan jelen van a vajdasági magyarság mindennapjaiban. A Mérföldkő főszereplője a mai információs világban élő emberként indul el, majd útja során be- és felmutatja azt, hogy milyen fázisokon megyünk keresztül a megtisztulás, valamint az értékek lecsupaszítása során.
A jubileumra az eddigi évektől némiképp eltérő esztétikai megoldások kaptak szerepet az előadásban. A darab alkotói nagyobb súlyt helyeznek a látványra, a díszletre és a jelmezekre is. Ennek megvalósításában elismert szakemberek asszisztálnak a rendezéshez. A kosztümöket Ledenják Andrea készíti. A divattervező szerint mindig kihívás, ha egy színházi darabhoz kell ruhát kreálnia, hiszen ezáltal elsősorban a történetet kell erősítenie. A Mérföldkő erős képi jellegéből kifolyólag Andreának nem volt nehéz dolga megálmodni a legideálisabb öltözékeket. A ruhadarabokról elöljáróban annyit tudtunk meg, hogy a történet egyértelműen a köpenyek használatát sugallta, színeiben a fehér és a vörös dominál majd, de néhány kihívó és trükkös viselet is feltűnik a szereplőkön. A kosztümök tervezésekor az utómunkának is jelentős figyelmet szentel a tervező, hiszen sokszor csak a próbák során tűnik szembe a teljes a kép, amiből kiderül, milyen kiegészítő hiányzik ahhoz, hogy minden részlet a helyére kerüljön.
Az alkotók nagy gondot fordítanak a színpadi mozgás megtervezésére is. Gyenes Ildikó koreográfus kicsit tágabban értelmezi a jelenetek színpadi mozgással való alátámasztását. A darab főmotívumait vagy megerősíti a mozgással, vagy ellenük dolgozik, parodizálja, groteszkké ferdíti. A történetben jelentős szerepet kap a stilizálás. Ildikó a laza szórakoztatás híve. Szerinte a színháznak ki kell kapcsolnia az embert, ugyanakkor az előadás akkor sikeres, ha másnap, a látottakat felelevenítve egy-egy jelenet kapcsán még felidéződik valami a nézőben.
Mérföldkövek
Arról, hogy a mérföldkő hol jelenik meg a darabban, ugyancsak a rendező beszélt. Puskás szerint a Tanyaszínház mérföldkövekkel hátrébb van, mint ahol 35 év elteltével lennie kellene, beleértve az infrastrukturális gondok megoldását is. Az intézmény évekkel ezelőtt pályázati pénzt nyert egy egész épületsor kiépítésére, mely nemcsak a nyári idény lebonyolítására, hanem a téli programok megszervezésére is ideális lenne. Az építkezés azonban nagyon lassan halad. A Tanyaszínház 15 ezer vajdasági nézőt mozgat meg évente a három és fél hétig tartó turné alatt. Ennyi nézője a kőszínházaknak egy egész színházi évad alatt sincs. Ez is azt bizonyítja, hogy az emberek kíváncsiak a Tanyaszínházra. Éppen ezért jobban oda kellene figyelni erre az egyedülállóan különleges és fontos színházi vállalkozásra.
A tanyaszínházasok továbbá negatív előjelű mérföldkőnek élik meg azt is, hogy Szerbia mennyire van lemaradva Európához és a világhoz képest mind a gondolkodás, mind a színházi felfogás szempontjából. A támogatók sok esetben nem veszik figyelembe, hogy egy ilyen, számos nézőt megmozgató színházra mekkora szükség és igény van. A Tanyaszínház 35. évi fennállása is bizonyítja küldetésének létjogosultságát, hogy olyan helyekre juttassa el előadását, ahol évente ez az egyetlen alkalma a közönségnek, hogy találkozzon a színházzal.
Puskás kiemelte még azt is, hogy ha a Tanyaszínház épületei elkészülnek, akkor akár egy kisebb fesztivált is megszervezhetnének. Lehetőség lenne rá, hogy különböző országokból, például Erdélyből és a Felvidékről hívjanak fellépőket.
A mérföldkövek hiány
Hogy mit is jelent a mérföldkövek hiánya anyagi értelemben, arról Magyar Attila (Öcsi) beszélt.
A Tanyaszínház pénz dolgában nagyon rosszul áll. A kultúrának juttatott támogatás a gazdasági válság és egyéb okok miatt Belgrádtól Budapestig csökkentek, és ez alól a Tanyaszínház sem kivétel. Öcsi kiemelte, számukra most az a legfontosabb, hogy a 35 éves jubileum létrejöjjön, és az ősbemutató után végigvigyék a darabot azon a huszonhat településen, ahol már hónapok óta szeretettel várják. Mindenképpen meg kell csinálni, ha a végén azt kell is mondaniuk, hogy tele vannak adóssággal. A Tanyaszínház sohasem herdálta el a pénzt, nem újdonság, hogy minimális összegből kell kijönnie, de miután a főtámogató, a Tartományi Művelődési Titkárság a harmadára csökkentette a támogatást, még a minimális költségvetési terv sem teljesíthető. Öcsi szerint elgondolkodtató, hogy 35 év alatt honnan hova jutott el a Tanyaszínház. Úgy véli, a turné végén célszerű lenne egy kerekasztal-beszélgetést szervezni az értelmiségiek és a politikusok bevonásával, hogy megvitathassák, mennyire fontos az intézmény a Vajdaságban, milyen mértékben tartópillére a vajdasági magyarság kulturális életének, illetve érdemel-e több figyelmet.
Szerencsére a legfőbb támogató, a lelkes közönség továbbra is várja az előadásokat, és elsősorban erről kell szólnia a Tanyaszínháznak.
A Tanyaszínház Mérföldkő című előadásának ősbemutatója július 28-án lesz Kavillón.