A magyar kormány hét és fél éve hozott döntést a vajdasági gazdaságfejlesztési program elindításáról. Azóta 526 millió euró fejlesztés történt annak köszönhetően, hogy 248 millió euró vissza nem térítendő támogatást hagyott jóvá a magyar kormány. A program sikerességét több mint 14 000 nyertes pályázat is bizonyítja — összegezte Pásztor István. A Vajdasági Magyar Szövetség elnöke külön köszönetet mondott Magyarország Kormányának és Orbán Viktor miniszterelnöknek, aki néhány hónappal ezelőtt tett ígéretet ennek a bizonyos 13 milliárd forintnak a folyósításáról. Pásztor szerint eljön majd az az idő, amikor folytatni tudják a programot, de egészen biztos, hogy nem az eddig ismert formák ismétlésével. A VMSZ elnöke beszédében nyomatékosította, hogy mostantól a Prosperitati Alapítvány, a vajdasági gazdaságfejlesztési program és a magyar kormány egy vassal sem tartozik senkinek. Amit vállaltak, amire döntés született, azt teljesítették is.

Pásztor István sajtónyilatkozatában megerősítette, hogy a gazdaságfejlesztési program nincs befejezve, mindenképp lesz folytatása.

— Eddig is az volt, hogy voltak időszakok, amikor nem volt nyitott pályázat, és utána voltak időszakok, amikor sok pályázat volt nyitva, és lehetett pályázni. Most egy olyan időszak jön, amikor picit hosszabb ideig nem lesznek pályázatok, azt követően pedig ismét lesznek. A körülmények olyanok, hogy azt a dinamikát, amit az elmúlt hét és fél évben tudtunk tartani, most nem tudjuk. A háború következményei miatt egyszerűen másak lettek a prioritások.

A jövőben a képzésekre helyeznek majd nagyobb hangsúlyt, azok aránylag kevés pénzbe kerülnek, sok emberhez tudnak eljutni. A tudásbázisnak az erősítése, a tudás megszerzése legalább annyira fontos, mint a gépek megvásárlása. Vannak olyan programok, olyan elképzelések, amelyek előkészítés alatt állnak, és különféle elektronikus platformok által hamarosan mindenki számára ingyen és bérmentve válnak hozzáférhetővé — tette hozzá.

Lekerekítették a történetet

A program eddigi menetében egyszer sem volt rá példa, hogy ekkora támogatási összeget jelentettek volna be. A magyar kormány 13 milliárd forintot, azaz 35 millió eurót folyósít egy összegben, hogy mindazok a beruházások, amelyekbe támogatás reményében a vajdasági magyar vállalkozók belevágtak, meg tudjanak valósulni — emelte ki felszólalásában Magyar Levente, Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériumának miniszterhelyettese. Mint mondta, Magyarország különösen nehéz helyzetben van a szomszédságában dúló háború miatt. A magyar államnak rendkívül fegyelmezett költségvetési politikát kell folytatnia, ezért kisebb csoda, hogy ezt a jelentős tételt elő tudta teremteni.

— Ki kell mondanunk, hogy hazánknak ez a szívbéli gesztusa egyúttal egyfajta lekerekítését is jelenti egy folyamatnak, annak a munkának, melyet a tízes évek első felében nagy ambícióval felvállaltunk. Ez nem jelenti azt, hogy a vajdasági magyar közösség gazdasági törekvéseinek anyaország általi támogatása véget érne, bizalommal tekintünk a jövőbe, és továbbra is azon dolgozunk, hogy legyen folytatás. Azonban szembe kell nézni azzal a valósággal, hogy egy ideig nem lesz ereje Magyarországnak az eddigi támogatáspolitika intenzitásának fenntartására. Hogy meddig, ezt egyikünk sem tudja, de sem az idei, sem a jövő év nem kecsegtet nagy mozgástérrel. Hiányérzet ugyanakkor nem lehet bennünk, mert a mű teljes, a befejezés grandiózus, amit pedig közösen létrehoztunk, annak hatását csak évtizedes távlatban lehet majd reálisan megítélni, hogy ez a hatás mekkora, és hogy sorsfordító-e, aminek eredetileg szántuk.

Magyar Levente beszédében rámutatott, hogy 103 évvel Trianon, 79 évvel a megtorlás, 32 évvel a polgárháború és 24 évvel a NATO-bombázás után az itt élő magyarok nemcsak megbecsült, egyenrangú polgárokként élhetnek Szerbiában, hanem életerős közösségbe szerveződve az ország irányításában is részt vesznek. Intézményeiket soha nem látott mértékben fejlesztik, és minden kihívás ellenére is a magabiztosság magaslatáról tekintenek a jövőbe. Hozzátette, kezdhetünk gondolkodni a folytatáson, nem hagyván magunkat elbátortalanítani a társadalomstatisztika által, hiszen ahogy az elmúlt tíz év is megmutatta, nekünk nem az számít, hogy mennyien, hanem hogy kik vagyunk.

A miniszterhelyettes arra is kitért, hogy a magyar kormány az utóbbi tíz évben nagyon jelentős eszközöket mozgatott meg annak érdekében, hogy gazdasági, vállalkozásfejlesztési és végső soron egzisztenciális vonalon is erősítse a határon túli közösségeket. Magyar Levente ez alkalommal is megerősítette, hogy a programnak lesz folytatása.

— Nagyon komoly volument értek el az itt megvalósuló fejlesztések Vajdaságban. És itt nemcsak azokról a fejlesztésekről van szó, amelyek a Prosperitati Alapítvány keretében magyar kormányzati támogatással, helyi vállalkozók révén tudtak létrejönni, hanem ezt a magyar kormány magyarországi vállalatoknak adott támogatása is kiegészíti, amelyből ezek a vállalatok szintén itt Szerbiában, nagyrészt Vajdaságban fektettek be gazdaságfejlesztési céllal. Ez a két program szépen kiegészíti egymást, és több pályázó is mind a kettőből tudott részesülni. Ez így kiad egy 230 milliárd forint körüli nagyságrendet. Azt gondoljuk, hogy egy ilyen nagyságrendű beavatkozás nem maradhat mélyreható hatás és nyomok nélkül a közösség tekintetében, és függetlenül attól, hogy az aktuális népszámlálási adatok vagy becslések mit mutatnak, mi azt gondoljuk, hogy olyan hatása lesz rövid, közép- és hosszú távon is ezeknek a beavatkozásoknak, amelyek meg fogják tartani ezt a közösséget abban az erőben, amelyben ma is van. Olyan erőben, amely lehetővé teszi számára, hogy a valós súlyánál sokszorta nagyobb mértékben tudjon részt venni Szerbia közéletében, és egy olyan intézményrendszert tudjunk kiépíteni és fenntartani, ami egyedülállónak mondható a Kárpát-medencében, minőségét, sűrűségét tekintve. Tehát a számoktól függetlenül, hogy éppen hányan laknak itt, azt gondolom, hogy egy olyan programot sikerült megvalósítanunk, amelyik biztosítja a jövőt, legalábbis megteremti azokat a feltételeket, amelyek kellenek ahhoz, hogy egyre nagyobb számban döntsenek úgy az itteni magyarok, hogy a szülőföldön keresik a boldogulásukat. Ezt a programot mindenképpen folytatni fogjuk, amíg nemzeti kormány van Magyarországon, és 2026-ig emberi számítás szerint ez biztosan így marad, addig számíthat a vajdasági közösség is minden támogatásra — tette hozzá a miniszterhelyettes. Mint mondta, azon vannak nap mint nap, hogy újra tudják indítani otthon is, és itt Vajdaságban is, illetve a Kárpát-medencében azokat a programokat, amelyeket pillanatnyilag megzavar a háborús helyzet, melynek minden bizonnyal belátható időn belül vége lesz.

Új gyárat avatott a Masterplast

Pénteken tartották meg a Masterplast Kft. új üzemének ünnepélyes átadóját. A mintegy 15 millió eurós beruházást 50 százalékban a Külpiaci Növekedési Támogatási Program keretében támogatta Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériuma. A cégcsoport új gyárában zárt cellás polisztirol hőszigetelő anyagot gyártanak majd, közismertebb nevén sztirodurt, avagy XPS-t.

— Ez a zöldmezős beruházással létesült üzem modern, környezetbarát technológiával lett felszerelve, és évente 150 000 köbméter zárt cellás polisztirol hőszigetelő termék előállítására képes. A saját gyártású hőszigetelő anyag portfóliójának bővítése fontos eleme a vállalatunk növekedési stratégiájának, amely a piac hatékony elérését biztosító, stabil európai ellátási lánc kiépítését célozza — emelte ki a megnyitón Bunford Tivadar. A Masterplast YU Kft. igazgatója elmondta, hogy a vállalat rekordidő, mindössze 15 hónap alatt építette fel az új gyárat. — Szabadka földrajzi adottságai és a Belgrád—Budapest vasút fejlesztése révén az európai irányú árumozgatás stratégiai jelentőségű régiós központjává fejlődhet. Emellett nagyon fontos lenne a magyar és a szerb vállalatoknak egyaránt, hogy a közúti határforgalmi áru átbocsájtási kapacitása növekedjen.

Pásztor István Facebook oldala

A megnyitón Jenei Gábor, a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség vezérigazgatója elmondta, hogy 2019 őszén indították el a nyugat-balkáni beruházási programot, mely az első olyan program volt, amely magyarországi vállalatnak nyújtott támogatást azért, hogy leányvállalata vagy külföldi többségű vegyesvállalata által valósítsa meg beruházását külföldön. Ennek a folytatása volt az a külpiaci növekedési, támogatási program, amelynek keretében a Masterplast projektumát is kiválasztották. Ennek a programnak a célja, hogy a kiszemelt piacra vigye a végterméket, a végtermék-előállítást, vagy pedig a termelési láncot optimalizálja ilyen módon. A programot 2020-ban terjesztették ki az egész világra, mégis Szerbia maradt az egyik legnépszerűbb célország, ez nyilvánvalóan annak a kapcsolatnak köszönhető, amely történelmi magasságban van Szerbia és Magyarország között — tette hozzá Jenei.

— Ez a beruházás is bizonyítja Szerbia és Magyarország baráti viszonyát — mutatott rá a megnyitón Magyar Levente. — Néhány éve, amikor felfutóban voltak a magyar beruházások itt Vajdaságban, Aleksandar Vučić köztársasági elnök arra kért minket, hogy a gazdasági beruházásokat terjesszük ki Szerbia egész területére. Akkor született meg a döntés a magyar kormány részéről, hogy egy olyan nagyszabású programot indít, amelynek az a célja, hogy a környező országokban — beleértve Szerbiát — segítse a magyar vállalatokat, hogy olyan beruházásokat hozzanak létre, amely a szomszédos országok gazdaságát is erősíti. Természetesen itt az alapvető cél a magyar gazdasági szereplők további erősítése volt elsősorban, de nem indítottuk volna ezt a programot, és nem fókuszáltunk volna kiemelten Szerbiára, hogyha nem volna olyan kiváló kapcsolat a két ország között, mint amilyen. Ez egyrészt azt segíti elő, hogy a magyar beruházók itt biztonságban érezzék magukat, másrészt Szerbia és annak gazdaságának erősödése Magyarország kiemelt érdeke is.

A Masterplast új beruházásához egy 2000 négyzetméteres raktárcsarnok és egy 10 000 négyzetméteres szabadtéri raktár megépítése is kapcsolódott, továbbá az alkalmazottak és a minőség-ellenőrző labor számára egy 400 négyzetméteres irodaépület is felépült.