Nem mindennapi kiállítás megnyitójára került sor nemrégiben Szerbcsernyén, Đura Jakšić szülőházában. A magyarcsernyei születésű Szilágyi Mária műemlékvédelmi szakmérnök, az Újvidéki Egyetem Műszaki Karának Építészeti és Urbanisztikai Tanszékének doktorandusza és Anica Tufegdžić, az Újvidéki Egyetem Műszaki Karának asszisztense A Csekonics család zsombolyai uradalmának épített öröksége című kiállítását láthatták az érdeklődők.
A nemzetközi jellegű eseményt az Újvidéki Egyetem Műszaki Karának Építészeti és Urbanisztikai Tanszéke, a Magyar Nemzeti Levéltár Fejér Megyei Levéltára, valamint a magyarcserenyei község, a szerbcsernyei Đura Jakšić Népkönyvtár és a Đura Jakšić Művelődési Központ szervezte.
A megnyitón dr. Milan Micić, a Tartományi Művelődési Titkárság segédtitkára, dr. Németh Ferenc helytörténész, a szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar docense, és Branislav Milić, a nagybecskereki Műemlékvédelmi Intézet szakmunkatársa méltatta a fiatal szakemberek munkáját.
A Csekonics család több mint száznegyven évig uralkodott és tevékenykedett. Pénzbeli támogatásának hála ez idő alatt falvak és majorok létesültek, több kastély, templom, vasútállomás épült, melyek azonban napjainkban szomorú látványt nyújtanak. Ezeknek az épületeknek a felkutatására vállalkozott a két fiatal szakember azzal a céllal, hogy bemutassa őket az utókornak, azaz megmentse a feledéstől. A tárlaton látható korabeli térképek, képeslapok, régi képek bemutatják a Csekonics család szerteágazó tevékenységét. A ránk hagyományozott szellemi örökséget meg kell tehát ismerni, és ideológiamentesen, körültekintően kell vele foglalkozni.
Szilágyi Mária elmondta: nagyon örül annak, hogy sokan megjelentek, mert ez annak a jele, hogy sokan szeretnék megismerni a hely, illetve a Csekonics család történelmét.
A kiállítást nézegetve kiderül, hogy a XIX. században és a XX. század elején a Bánságban a Csekonics család zsombolyai uradalma volt az egyik legnagyobb birtok. A család fénykorában 45 200 hold termőföldön gazdálkodott, és olyan korszerű tevékenységet folytatott, amely példaként szolgált még Nyugat-Európában is. Napjainkban azonban erről még az uradalom területén levő településeken is igen keveset tudnak. A hátrahagyott építészeti örökség a XX. század folyamán fokozatosan lepusztult, és Romániában, valamint Szerbiában sem állt senki érdekében, hogy megőrizze a hagyatékot.
Az összeállítás december 31-éig tekinthető meg, és a szerzők ígérete szerint a Csekonics-kiállítás Magyarcsernyén is látható lesz 2014 júliusában a csernyeiek találkozóján.
