home 2024. május 21., Konstantin napja
Online előfizetés
''Mártír lett értünk, mégis majdnem elfelejtettük”
Martinek Imre
2009.02.05.
LXIV. évf. 5. szám
''Mártír lett értünk, mégis majdnem elfelejtettük”

Míg szól ajku(n)król jó lelkészü(n)k verse, nem tűnhet el közülü(n)k nyomtalanul áldott emlékeAz Úr segedelmével és Gyenge Károly tiszteletes úr szervezésében újabb rendhagyó könyv(ős)bemutatóra került sor a közelmúltban a torontálvásárhelyi református egyházközség gyülekezeti otthonában....

Míg szól ajku(n)król jó lelkészü(n)k verse, nem tűnhet el közülü(n)k nyomtalanul áldott emléke

Az Úr segedelmével és Gyenge Károly tiszteletes úr szervezésében újabb rendhagyó könyv(ős)bemutatóra került sor a közelmúltban a torontálvásárhelyi református egyházközség gyülekezeti otthonában. Az egybegyűlt helybéliek ezúttal a második világháború utáni idők magyar mártírsorsainak elkötelezett kutatóját és krónikását, Matuska Mártont köszönthették körükben. Legújabb kötete, a Megvert pásztorunk adalékokat tartalmaz a mártírhalált szenvedett Gachal János hajdani torontálvásárhelyi református püspök életrajzához. Csorba Béla, a dokumentumkönyv egyik recenzense megjegyzi: a szerző nem először foglalkozik ennek az elveszejtett pásztornak a sorsával, aki megveretett anno, az útmutató Krisztushoz hasonlatosan, mert nem volt hajlandó magára hagyni a nyájat. ''...noha megtehette volna! Ártatlansága tudatában vállalta a mártíromságot, olyan időtlenül érvényes példát beteljesítve ezzel, amit mindenképpen kötelességünk felmutatni a feledékenységre mindig oly hajlamos utókor előtt” - írja.
A könyv tavaly novemberben látott napvilágot az újvidéki SCAN Studio megmunkálásában, megjelenését a szerbiai református keresztyén egyház (RKE) anyagi támogatása tette lehetővé. ''Valójában ez a kiadvány egyfajta útmutató is a RKE bánsági részének árnyékba rejtett történelmi képéről a II. világháború környékén” - teszi hozzá mintegy zárszóként Botos Elemér református esperes úr, aki az említett publicista és Pastyik László mellett maga is besegített a recenzióba. A hallgatóközönség pedig szinte színültig megtöltötte a gyülekezeti imatermet.
Érthető, hiszen ezek az emberek hajlott koruk ellenére is követendő példaképet látnak egykori lelkészükben, aki ugyan nyomtalanul eltűnt(tetett) életükből, de szívük és értelmük mindmáig hűen ragaszkodik hozzá. Gyúlékony fájdalommal, és egyre szókimondóbban. Majd könyvének tartalmát bemutatva a szerző hozzászólásra bátorította az egybegyűlteket. Előtte azonban előkerült a hegedű, a gitár, s az idősebbek egy csoportja az Árván nőttem... kezdetű (a hallgatás korszakában állítólag parancsra ''szerzőtlenített”) Gachal-szerzeményt adta elő, melynek zenéjét a néhai püspök úr barátja, Vitkay Gyula írta.
- Meglepődtem azon, hogy milyen sok részletről tudnának még beszélni - nyilatkozta a könyv szerzője, Matuska Márton a vártnál hosszabbra sikerült, a találkozást záró könyvdedikálások után. - Sokakban felszabadultak a gondolatok, megnyíltak az emberek. Amiket közöltek itt, amiket hallottam, azokról eddig nem volt tudomásom. Meg is egyeztünk sokakkal, hogy aki bármit is tud, és fontosnak tartja, az írja le! S ha úgy adja az Isten, akkor egy újabb kiadásban talán már részletesebben is be tudunk számolni arról, hogy milyen ember is volt ez a mártír püspök, és hogyan veszett el.
* Legutóbb két évvel ezelőtt találkozhattak Önnel itt, Torontálvásárhelyen ebben a témakörben, Gachal tiszteletes úr domborművének felavatása alkalmával. Milyen adattöblettel rendelkezett most, a könyv kiadásakor, mint akkor?
- Nem túl sok lényegi kérdésre derült azóta fény, inkább csak pontosítottam dolgokat. Időközben egy helyi kiadványban megjelent az összes Torontálvásárhelyen kivégzett magyar áldozatra vonatkozó adat. Ezek az életrajzok immár a könyvben is fellelhetők.
Egyébként az eseményről a fennállásának tizedik esztendejébe lépő pancsovai Magyar Percek forgatócsoportja is készített beszámolót. Szerkesztő asszonya kér(d)ésére Matuska úr a Temes-parti kisvárost jelölte meg könyvének bemutatását hivatott következő állomásként. Okkal és talán egyfajta jubileumi megfontolásból is, hiszen az egyházi könyvek bejegyzései alapján Gachal János a délvidéki szolgálatát éppen a pancsovai református közösségben kezdte 1909-ben.

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..