Bombázás ide vagy oda, március 3-án megjelent egy videójáték-sorozat folytatása, melyre már nagyon régóta vártunk. A következő hónapokban pedig arkangyalokkal, sárkányokkal, varázslókkal és hőseink fejlesztésével voltunk elfoglalva. Ha sötétedés előtt eljöttek a haverok, akkor egymás ellen harcoltunk és taktikáztunk, miközben az odakint felzúgó szirénákra egy idő után már rá se hederítettünk. Sokkal fontosabb volt, hogy megszerezzük egymás ereklyéit vagy meghódítsuk a haver várát, esetleg azon idegeskedjünk, hogy miért az Eagle Eye képességet dobta a gép. 

Kép forrása: store.steampowered.com

Visszatekintve az elmúlt negyed évszázadra, bátran kijelenthetjük, hogy csak mi öregedtünk, a Heroes nem. A Heroes of Might and Magic című, körökre osztott stratégiai játéksorozat ugyanis máig töretlenül népszerű, különösen a harmadik epizód, az 1999 márciusában kiadott Heroes of Might and Magic III: The Restoration of Erathia. A játéksorozat története 1986-ra nyúlik vissza, amikor a kaliforniai New World Computing és a 3DO gondozásában kiadtak egy számítógépes szerepjátékot, mely a Might and Magic univerzumában játszódott. Ezt több folytatás követte, ’88-ban, ’91-ben és ’92-ben is, majd műfaji szempontból leágazott a sorozat, és 1995-ben megjelent a Heroes, melyet egy évvel később a második rész követett. 1999 márciusában aztán befutott a harmadik epizód, melyből már az első félévben másfél millió darabot adtak el. A harmadik felvonás az elődök receptjét vette alapul, azaz jórészt tökéletesítették a körökre osztott, fantasystratégia-elemekben bővelkedő játékstílust. Egy vagy több hőst irányítva egy tetszőleges méretű térképen a számos frakció egyikével felfedezünk, várost fejlesztünk, varázslatokat tanulunk, majd hőseinkkel és seregeinkkel egy sakktáblára emlékeztető mezőn megküzdünk az ellennel. Célunk, hogy elfoglaljuk az ellenség várait, ezzel letakarítva őket a térképről, vagy küldetéstől függően más-más feladatokat hajtsunk végre.

Kép forrása: epicgames.com

A Heroes 3-at máig a világ egyik legjobb stratégiai szerepjátékának tartják, mely kiválóan tökéletesítette az elődei játékmenetét, illetve javította ki azok hibáit. A harmadik epizódot követő, későbbi hivatalos folytatások, melyekből négyet is elkészítettek, nem igazán tudták megismételni a Restoration of Erathia sikerét. Többen estek ki az egyetemről és buktak el vizsgákat amiatt, hogy a Heroes 3-at nyüstölték. A játék ugyanis határozottan addiktív, ráadásul a grafikája máig megállja a helyét. Persze szó sincs mai, már-már fotorealisztikus látványról, inkább minden olyan, mintha kézzel rajzolták volna. A Heroes 3 esetében pazarul sikerült a fúzió: meseszerű térképek, mitológiai lények és egységek, fantasztikus játékmenet és az epikus komolyzenei körítés, amiért Steve Baca, Rob King és Paul Romero a felelős. Se szeri, se száma a rajongói tartalmaknak, kiegészítőknek, térképeknek, melyeket a Heroes 3 közössége készít a játékhoz most is.

Kép forrása:artstation.com

Ma egyébként két változatban is elérhető a Heroes 3, a GOG.com oldalon forgalmazott Complete nevű verzió, mely mindkét hivatalos kiegészítőt, az Armageddon’s Blade-et és a The Shadow of Deathet is tartalmazza, ráadásul számtalan egyéb javítás, modifikáció is elérhető hozzá, melyeket a játék kelet-európai amatőr és profi játékosai, fejlesztői készítenek, teljesen ingyen. Külön figyelmet érdemel a Horn of the Abyss elnevezésű, nem hivatalos kiegészítő, mely két új várost — azaz frakciót — is tartalmaz. Ez utóbbit egyébként oroszok hozták létre az alapjátékhoz, afféle szerelemprojektumnak tekinthető, és ma is folyamatosan fejlesztik. A másik hivatalos lehetőség a játék beszerzésére a GOG-os verziónál jóval szerényebb mennyiségű tartalmat, de HD-ben felújított grafikát kínáló HD Edition, mely az Ubisoftnál és a Steam platformon vásárolható meg. A játék eredeti kiadója, a 3DO ugyanis csődbe ment, a jogokat pedig az Ubisoft vette át. A HD Edition állítólag azért nem tartalmazza a hivatalos kiegészítőket, mert azok forráskódja elveszett. Egy lengyel blogger nemrégiben interjút készített David Mullichkel, a játék rendezőjével, aki elmesélte, hogy egyszer egy orosz interjúban megkérdezték tőle, mit szól hozzá, hogy a fiatal oroszok közül többen a játéka miatt buktak ki a suliból, és kénytelenek voltak jelentkezni a hadseregbe. Mullich emellett arról is mesélt, hogy máig rajongói levelekben dicsérik munkásságát, sőt, egy lengyel pubban az ő bekeretezett képe lóg a falon.

A legnagyobb Heroes 3 Facebook-csoportnak például több mint 120 000 tagja van, a legtöbben pedig kelet-közép-európaiak. A játék az Egyesült Államokban is átütő siker volt, népszerűségét azonban össze sem lehet hasonlítani Európával. Lengyelországban versenyeket rendeznek több ezer játékos részvételével. De mégis, vajon mi a titka annak, hogy a Heroes 3 Európa ezen részén sokkal jobban rezonál a játékosokkal? Az okok egy része minden bizonnyal abban rejlik, hogy a játék futtatásához nincs szükség erőgépre, a ’90-es években ugyanis errefelé nem igazán voltak túl erős számítógépek, a felhasználók pedig nem fejlesztették őket ész nélkül — mert nem volt rá pénzük. Szóval szinte mindenhol elfutott a játék, mely ráadásul még mestermű is lett. Mára a Heroes kulturális jelenséggé avanzsált, amihez belső poénok tömkelege, mémek és sajátos szleng is tartozik. Valamint a jóleső nosztalgia és az azzal való összekacsintás, aki annak idején játszotta (miközben ma is az elsők között kerül fel a gépre egy friss Windows-telepítés után). A játék Facebook-csoportjaiban rendre feltesznek magukról olyan képeket oroszok, lengyelek, szerbek és magyarok, amelyeken az látszik, hogy az országukra jellemző ételek, sörök és borok fogyasztása közben játszanak.

A Heroes 3 hangulatot nemrégiben éppen egy Facebook-kommentelő fogalmazta meg, aki nem szó szerint, de azt írta, hozzátartozik a kelet-európai életérzéshez, hogy asszonyverőben és susinaciban ülsz a negyedik emeleten a panelben, vedelsz, és Heroest játszol. Persze a végtelen újrajátszhatóságnak és a nosztalgiának is köze lehet ehhez, ahogyan annak is, hogy a játék szinte egy kenyérpirítón is elfut. Hány videójáték dicsekedhet ekkora rajongóbázissal 25 év után?