Mint ismeretes, az idén ünnepeljük Albert Einstein, a modern fizika alapjait elhelyező német fizikus születésének századik évfordulóját, ezért az iránta való tisztelet jeléül az ENSZ Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete kezdeményezésére a 2005. év a fizika nemzetközi évévé nyilváníttatott.
ENSZ Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete programokat szervez a fizika nemzetközi évének megünneplésére, együttműködve a világ valamennyi országának (a fejlődőket is beleértve) fizikai társaságaival, csoportjaival.
Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Közgyűlése 2004. június 1-jén
megfogalmazta, hogy a fizika a természet-megismerés folyamatának az alapja. Rámutatott arra, hogy a fizika és eredményeinek alkalmazása számos mai műszaki fejlesztés alapját képezi. Kinyilvánította, hogy a fizikai műveltség eszközöket ad az ember kezébe a tudományos kutatásokhoz, és ez a fejlődés elengedhetetlen feltétele.
Miért éppen a 2005. év?
Azonnal érthetővé válik, ha azt is elmondjuk, hogy az idei évet a szakma még Einstein-évnek is nevezi. Az idén van a híres relativitáselmélet megszületésének 100., Albert Einstein halálának pedig az 50. évfordulója.
Ez azonban csak az egyik apropója a fizika éve bevezetésének, a másik ürügyet a tudóstársadalomnak az a törekvése szolgáltatta, hogy a nem tudományos világgal megértesse és értékeltesse a számára sokszor teljesen értelmetlen fizikai alapkutatásokat. Sokan azon a véleményen vannak, hogy a huszonegyedik század első negyede újra a nagy fizikai felfedezések ideje lesz. Ezért már most keresik a nagy nyilvánosságot szaktanácskozások, kiállítások és iskolai rendezvények és programok szervezésével. A világ valamennyi részen szeretnének minél több iskolát bekapcsolni a sokrétű és színes programokba, hogy a most felnövekedő nemzedékékekkel megszerettessék a fizikát - a jövő nagy fizikusai felbukkanásának reményében - akár egy új Einstein is kikerülhet közülük.
Rovatunkban beszámolunk majd a fizika nemzetközi évének eseményeiről és eredményeiről is.
Németországban már el is kezdődött a fizika éve az Einsteinről és a relativitáselméletéről tartott szaktanácskozással és az életét, illetve életművét bemutató kiállítással. A nyilvánosság megismerkedhetett a világűr természetéről vallott forradalmian új elképzeléseivel, illetve betekintést nyerhetett a relativitáselméletbe, mely látványosan változatta meg az addigi világképet.
Gerhard Schröder német kancellár mondott beszédet az Einstein-év megnyitóünnepségén, melyre a berlini Történelmi Múzeumban került sor még januárban.
Tudós és filozófus
Albert Einstein 1879-ben születet a németországi Ulmban. 1933-ban egy hónappal Hitler hatalomra jutása előtt hagyta el hazáját, és oda soha többé nem tért vissza. Kezdettől fogva keményen bírálta a náci diktatúrát.
Einstein speciális relativitáselmélete kimondja, hogy hatalmas mennyiségű energiát lehet felszabadítani csekély mennyiségű anyagból. Ezt a közismert E=mc2 (a felszabaduló energia a tömeg és a fénysebesség négyzetének a szorzatával egyenlő) egyenletben fejezte ki. Ez az elmélet megváltoztatta a fizika arculatát. Lehetővé tette a világegyetemmel kapcsolatos kérdésekben új tudományos elméletek kialakítását és olyan forradalmian új dolgok előrejelzését, amelyek ma már ,,természetes” részévé váltak az aktuális tudományos világfelfogásnak.
Ezenkívül egyenes utat nyitott az atomenergia alkalmazásához és az atombomba kifejlesztéséhez is. Az egésznek a hallatlan iróniája pedig az, hogy mindez Einstein meggyőződéses pacifizmusa ellenére történt.
Ő maga nem volt hajlandó részt venni az atombomba fejlesztésben, 1939-ben azonban mégis levelet írt Franklin Roosevelt elnöknek, melyben sürgette a fejlesztéseket, figyelmeztetve, hogy általa a náci Németország előbb juthatna eredményre.
1921-ben megkapta a fizikai Nobel-díjat. A periódusos rendszer 99. elemét tiszteletből róla nevezték el Einsteiniumnak(Es).
1955 áprilisában halt meg az amerikai egyesült államokbeli Princentonban.