Időtartam: Október 8−10. (szerda−péntek)

Helyszín: Művészetek Háza

Szervező: Cinema Filmműhely 

A vajdasági magyar mozgókép napja alkalmából:

Vajdasági Magyar Filmek Fesztiválja 2025

Október 8-án, szerdán 19.00 órától:

a Regionális Kreatív Műhely segítségével és a Magyar Művészeti Akadémia szegedi regionális munkacsoportjának támogatásával

SZOLGÁNAK SZÜLETTEK (dokumentumfilm, 2023, 70')

Rendező: Moharos Attila

Producer:  Moharos Attila, Kisfaludy András

Operatőr: Balog Gábor, Jakab Ervin

Zeneszerző: Cári Tibor

A Fülöp testvérek története 1999-ben kezdődik, amikor Leventének és Csabának a gyermekcselédek szolgasorsa jut. Szüleik alkoholisták voltak, és hét testvérüket árvaházba adták, ők viszont „szabadok” lettek a gazdájuk házánál.

Moharos Attila balladai tömörségű, a szolgaság Erdély-szerte elterjedt intézményét bemutató filmje 25 év küzdelmét és álmait meséli el Levente, majd később testvére, Csaba sorsán keresztül.

A Szolgának születtek a székelyföldi Sóvidéken játszódik, de történhetne bárhol a világon. A küzdésről, a reményről és a hitről szól, olyan fiatalok példáján keresztül, akiknek a sorsa hiába reményteljes, mégis folyton a bukással fenyeget.

A film végén beszélgetés a rendezővel.

Október 9-én, csütörtökön 19.00 órától:

FÉNYKÉP: DORMÁN LÁSZLÓ (dokumentumfilm, 2025, 80')

rendező: Herczeg Zsolt
operatőrök: Szarapka Szabolcs, Tímár Zsolt
vágás és utómunka: Miskolci Rolland
hangfelvétel: Nagy Gergely

Dormán László a vajdasági magyar fotográfia élő legendája – életműve a délvidéki történelem és kultúra képekben elbeszélt krónikája. A film mélyreható portrét nyújt egy alkotóról, aki fényképezőgépével évtizedeken át dokumentálta a térség embereit, tájait, örömeit és tragédiáit.
A történet a kezdetektől indul: gyermekkori élményeitől, a bácskossuthfalvi padláson talált első fényképezőgéptől vezet el a szakmai kibontakozásig.

A film kitér legfontosabb témáira – szociofotók, riportképek, táj- és portréfelvételek, valamint a kilencvenes évek háborús eseményeit dokumentáló munkák is helyet kapnak benne. Emellett egy külön fejezet foglalkozik jazzfotóival is, amelyek a Jugoszláviában fellépő világhírű zenészeket örökítették meg.

Az alkotás alapját a Dormán Lászlóval készült interjúk adják. Ezekből kirajzolódik egy sokoldalú, érzékeny látásmódú alkotó portréja, aki számára a fotográfia nem csupán hivatás, hanem személyes kifejezésforma is.

A film hiánypótló szerepet tölt be: eddig sem monográfia, sem mozgóképes portré nem készült a fotóművészről. Ezzel az alkotással szeretnénk hozzájárulni egy fontos életmű méltó megőrzéséhez és bemutatásához.

Október 10-én, pénteken 19.00 órától:

LEVÉL A HALÁLSORRÓL (dokumentumfilm, 2025, 24')

rendező: Forró Lajos

forgatókönyv: Pusztai Virág

operatőrök: Bari Attila, Iván Attila, Rácz Szabó Viktor, Toldi Gergő

vágó: Rácz Szabó Viktor

A szereplők: Bús János, Bús Viola, Pusztai Virág, Habonyi Marcell, Németh Ádám Ernő, Németh Tamás, Molnár Fruzsina, Szűcs Dóra Andrea, Vincze Boglárka Tünde, Dorkó Zsanett

A történelmi dokumentumfilmben visszaemlékeznek a zentai áldozatok szenvedéseire és azoknak a körülményeknek a szörnyű valóságára, amelyek között élték mindennapjaikat. Az egyik halálraítélt utolsó levelén keresztül hozza közelebb az akkori helyzetet az utókor számára.

A film mélyrehatóan kutatja és bemutatja azokat az eseményeket, amelyek során több tízezer ártatlan magyart gyilkoltak meg 1944/45-ben, és próbálja megértetni és bemutatni azokat a politikai, társadalmi és kulturális tényezőket, amelyek hozzájárultak az atrocitásokhoz.

EMLÉKEZÜNK TOLNAI OTTÓRA: TŰSZÚRÁSOK (portréfilm, 2004, 34')

rendező: Fejős Csilla

forgatókönyvíró és szerkesztő: Fejős Csilla

operatőr és vágó: Iván Attila

Ez a dokumentumfilm Tolnai Ottó neves vajdasági irodalmár költészetére támaszkodva kalauzol el bennünket azokra térségekre, bácskai tájakra, városokba, amelyek meghatározták életútját.

Tolnai Ottó a kortárs magyar irodalom egyik legeredetibb alkotója. Rendhagyó kalauzként azokba a világokba vezeti el a nézőket, amelyekben művei gyökereznek: Ó-Kanizsára, Újvidékre, Szabadkára, Palicsra és otthonába, a Homokvárba.

Tolnai mozzanatait, életének helyszínei, eseményei, alakjai, tájelemei látomásszerű panorámává teljesednek ki s ezzel bevezetik e költészetbe Tolnai meghatározó élménykörét.

„Gyermekkorom pannóniai idillje, mi más lenne az én birodalmam?”

Támogatók: Magyar Nemzeti Tanács, Sat-Trakt Kft.