III. Napóleon és felesége, Eugénia császárné kedvenc tartózkodási helye elég hamar az európai uralkodócsaládok kedvenc üdülőhelyévé vált. Az egykor volt illusztris vendégek között Viktória királynő éppúgy megemlíthető, mint fia, VII. Edward vagy XIII. Alfonz spanyol király.

Biarritzot már a XII. században is megemlítik mint cethalászatra alkalmas térséget. Levegőjének gyógyhatására a XVIII. században figyeltek fel az orvosok, és sok gyengélkedő betegüknek ajánlották a hosszabb ott-tartózkodást.  A táj vadregényességét a Pireneusok lejtői is fokozzák, melyek sziklák sorával érnek az óceán vizébe, de a fürdésre alkalmas partszakaszok sem hiányoznak.

Ottjártunkkor a napos idő ellenére óriási, dübörgő hullámok fogadtak bennünket, így számomra nem volt kétséges, hogy sort kerítek majd a hullámokkal való birkózásra, mivel csak a délutáni órákban tervezték az út folytatását Bordeaux-ba. Valamikor itt a hullámlovaglás kedvelői népesítették be a partszakaszt szívesen élvezve a haragosan tajtékzó habok nyújtotta kalandokat, de miután a múlt század ’60-as éveiben nagy riadalmat keltett a tengerár, mely egymás után málasztotta szét a jellegzetes sziklákat, a part megmentése céljából hullámtörő építésére került sor. 

Biarritz előtt a franciaországi Baszkföldre léptünk, Bayonne megtekintésére egy fél délután állt rendelkezésünkre. Mindenki ismeri azt a puska csövére erősített rövid szúrófegyvert, amelyet bajonettnek nevezünk. Ennek a szuronynak ötlete éppen ebben a városban született meg a XVII. században. A város neve pedig, mellesleg, baszkul jó folyót, a nevezetes tengerparti üdülőhely pedig göröngyös utat jelent. Bayonne az Adour folyó óceáni torkolatánál fekszik. Az óvárosban sétálva belekóstolhattunk a parkokkal, árkádos házakkal tarkított kisvárosi utcák hangulatába, s még arra is futotta időnkből, hogy a csokoládét kedvelő barátainknak ajándékot vásároljunk, hiszen a bayonne-i cukrászat igen hírneves, s az erős fűszerekkel készített édesség biztos örömszerzés forrása lehet. 

A folyóparton elhelyezkedő meghitt és idilli kávézók egyikében megihattam délutáni kávémat, és csak azt sajnáltam, hogy a Bonnat-hagyaték megtekintésére már nem volt idő, pedig El Greco, Goya, Rembrandt, Rubens alkotásait meg a rajongásig szeretett Michelangelo tizenkét rajzát is tartalmazza a gyűjtemény.

Miközben másnap déltájt a Vizcayai-öböl nagy hullámai között pancsoltam, a parton felépített szállodák felé is vetettem néhány pillantást, és megpróbáltam elképzelni, milyen is volt itt az élet III. Napóleon császárságának idején, akit Victor Hugo csak kis Napóleonnak nevezett; és miként tartott teadélutánt a Hotel Palais-ban a művelt és intelligens, spanyol nemes lányból lett francia császárné, akit a nagy előd unokaöccse szerelemből vett feleségül. Gondolatban segítségemre volt Jacques Offenbach A gerolsteini nagyhercegnő című operettjének egyik dallama meg a Belle Époque idején nálunk is sokszor előadott Hoffmann meséi című opera egyik emblematikus áriája.

Amikor annak idején az általános iskolában történelemórán szó esett a második császárságról, Biarritzot is megemlítette Schreck tanárnő. Nem gondoltam volna akkor, hogy egyszer én is belélegezhetem majd ennek a váratlan kalandokra hívó térségnek a levegőjét.