Mint a krónikákból is kitűnik, Zichyfalva 1787 tele és 1788 tavasza között (más források szerint 1783-ban) jött létre a Grabácz, Tózsombolya, Kisjécsa, Nagyjécsa, Osztern (Kiskomlós) falvakból százhuszonhárom német család tervszerű betelepítésével. A folyamatosan érkező családok számára gróf Zichy Károly főispánnak
(1779—1835), a magyar udvari kamara elnökének a birtokán osztanak ki telket, így a szóban forgó nemes úr tiszteletére nyeri el végül a falucska is a nevét. A merész mezővárosi álmokat is dédelgető településnek — a Pallas Nagylexikon szerint Torontál vármegye bánlaki járásában keresendő 3128 lélekszámú, német ajkú Zichydorf nagyközségnek, melynek plébániáját 1789-ben alapították — már 1891-ben volt takarékpénztára, vasútja, postahivatala és távírdája, illetve postatakarékpénztára. A virágkorát élő falura előbb a trianoni határmódosítás, majd a második világégés, etnikumi struktúrájára pedig a szovjet erőkkel is támogatott partizán felszabadítás nyomja rá bélyegét.

Az internált német ajkú polgárok helyébe merőben más kultúrájú és felekezeti hovatartozású nemzet tagjai érkeztek. (Összehasonlításképpen, a korabeli népszámlálás adatait véve alapul: 1921. január 21-én Zichyfalvának 3120 lakosa volt, ebből németnek 2618-an, magyarnak 263-an, szerbnek pedig mindössze 144-en vallották magukat.)

A falu katolikus templomát is utolérte a megfogyatkozott lélekszámú hitközségek sorsa: a lassú, de feltartóztathatatlan pusztulás! Híveinek száma napjainkban megközelítőleg 250 fő, akik között magyar nyelven az ürményházai plébános hirdeti az Igét, ún. oldallagos ellátásban. A Rózsafüzér Királynője tiszteletére emelt templom kincstári költségen épült 1806 és 1813 között. Noha az épület megáldása 1813. november 28-án már megtörtént Kreutzer János kanonok által, a templom berendezését és kifestését csak 1816-ban fejezték be, Szivy György plébános idejében.

Mint megtudtuk, a templom fenntartása is leginkább a civil adományozóknak, illetve a helyi önkormányzat szerepvállalásának köszönhető. Talán ezzel is magyarázható, hogy a bicentenáriumi ünnepségen a helyi és a környékbeli hívők mellett megannyi hivatalos személy is megjelent. Szinte az utolsó ülőhelyig töltve be e hajlékot, melyben az ünnepi szentmisét msgr. dr. Német László SVD megyés püspök celebrálta paptestvéreivel: msgr. Gyuris László székesegyházi plébánossal, ft. Erős Mihály verseci esperesplébánossal, msgr. Fiser János pancsovai, ft. Pósa Gyula sándoregyházai, ft. Király Tibor fehértemplomi plébánossal, nt. Mihai Ghergel görög katolikus lelkésszel, aki a kutasi és nagyszeredi hívek lelki gondozását látja el, Janez Jelen muzslyai szaléziánussal, valamint ft. Pethő László ürményházai plébánossal, aki 2009 óta egyben a helybeli hívek plébánosa is.   

Összeállításunkat Móricz Erzsébet és Kovács Szöszill
helyszíni jegyzeteinek a felhasználásával MARTINEK Imre készítette