A tanácskozáson megvitatták a kisebbségi kérdéskörökkel foglalkozó szakbizottságok és munkacsoportok összetételét és tevékenységi körét, valamint a nemzeti tanácsok képviselőinek munkabeszámolóját, illetve a kisebbségi akcióterv és a nemzeti tanácsokról szóló törvény módosítására tett javaslatokat.

Az elnökséget átadó Bosnyák Nemzeti Tanács képviselője, Muhedin Fijuljanin szerint a nemzeti kisebbségek alapvető igénye, hogy az állam világosan meghatározza a nemzeti tanácsok státusát mint közfeladatot ellátó hatósági szerveket, hogy ezáltal lehetővé váljon a nemzeti tanácsok és az állam valódi partneri együttműködése a nyitott kérdések megoldása terén, de ugyanilyen fontos a nemzeti tanácsok finanszírozásának kérdése is.

Danijel Petrović, a szerbiai Román Nemzeti Tanács elnöke, a nemzeti tanácsok koordinációs testületének újonnan megválasztott alelnöke elmondta, hogy céljuk nem csupán a Szerbia és az Európai Unió közötti 23. tárgyalási fejezethez szükséges cselekvési tervben foglalt kisebbségi jogkörök széleskörű elfogadtatása, de az ebben lefektetettek alkalmazása is a mindennapi gyakorlatban.

A soros elnökséget betöltő MNT elnöke, Hajnal Jenő pedig bejelentette, hogy a jövőben új módszereket vezetnek be a nemzeti tanácsok koordinációs testületének munkájában; a koordinációs és munkatestületi üléseket követően elfogadott dokumentumok egyeztetési alapot jelentenek majd a szerb kormánnyal folytatott tárgyalások során, illetve szakbizottsági üléseken közelítik majd a nemzeti tanácsok képviselőinek álláspontját a kisebbségi akcióterv 11 témakörével kapcsolatban. Hajnal Jenő szerint a legfontosabb, hogy erős, mindenre kiterjedő nemzeti tanácsi törvény szülessen, amely elősegíti a kisebbségi érdekérvényesítés az Európai Unió és az itt élő nemzeti kisebbségek elvárásainak fényében.

A nemzeti tanácsok koordinációs testülete megállapodott abban, hogy a nyári szabadások előtt még egyszer összeül Belgrádban.