Csaknem kilenc hónapig tartó zárlat után újra használható a Nikola Pašić tér Belgrádban. Ez az a szerbiai parlament előtti terület, amelyet csak Ćacilandként emlegettek az utóbbi hónapok során. Január első hetében azonban a „tanulni vágyó egyetemisták” sátrait eltakarították, ahogyan arra Aleksandar Vučić köztársasági elnök előzetesen ígéretet tett. Előbb karácsonyi vásárrá alakult a tér, majd a teljes tisztítás után átadták a forgalomnak, így a korábban szinte tabunak számító területen újra közlekedhetnek a járművek és a gyalogosok. Helyreállt a városi buszok menetrendje is. A buszok számára egyébként leállósávot is kialakítottak, hogy az utasok fel- és leszállása ne akadályozza a közlekedést.
A teret először az ott folyó építési munkálatok miatt zárták le — körforgalmat alakítottak ki —, később azonban az ellenzék ellen tiltakozók Pionír parkban, illetve a környéken felállított sátrai miatt nem lehetett használni a közterületet. A sátortábort a szerb elnök a legszabadabb helynek nevezte, hiszen ott olyanok kaphattak teret, akik ki merték mondani, hogy támogatják a kormányt.
Incidensek is előfordultak itt, természetesen. A legemlékezetesebb ezek közül októberben történt, amikor egy férfi a szerbiai parlament előtt tüzet nyitott, és megsebesített egy másik férfit. Az esetet Aleksandar Vučić terrorcselekménynek nevezte. A hetvenéves Vladan Anđelković előbb felgyújtott egy sátrat, majd rálőtt arra a férfira, aki észrevette, hogy mit csinál. A rendőrség azonnal elfogta. A férfi beismerte tettét, és közölte, hogy önállóan cselekedett, egyszerűen zavarta, hogy a főváros központját egy sátortábor csúfítja el, és abban reménykedett, hogy tettének következményeként a rendőrség lelövi.
A remények szerint nem építik vissza a sátortábort, így a jövőben is rendesen közlekedhetünk Belgrád központjában.
![]()
Fotó: Beta/Miloš Miškov
Nem csökken a bizonytalanság a NIS körül
Aleksandar Vučić szerb köztársasági elnök személyesen is folytatott megbeszélést a Mol magyar olajtársaság vezetőségével a Szerbiai Kőolajipari Vállalat, azaz a NIS lehetséges megvásárlásáról. A felek egyeztettek a különféle lehetőségekről, az amerikai szankciókról és a megoldási lehetőségekről.
A Mol-csoport képviselői egyébként néhány napja kezdték meg a szerb olajipar működésének alapos elemzését. Beszámolók szerint a szakemberek nemcsak a benzinkutakat, hanem a pancsovai finomítót, valamint az Elemér határában fekvő gázfeldolgozót is vizsgálják.
Az elemzés és a vizsgálat azonban gyors eredményre kell hogy vezessen, mert megint kifutunk az időből. Az amerikai pénzügyminisztérium december 31-én a NIS számára különengedélyt adott ki, mely január 23-áig teszi lehetővé a vállalat operatív tevékenységeinek folytatását.
A határidő lejártával viszont Szerbia vásárolná meg az orosz Gazprom részvényeit — vagy vonná saját vezetés alá a NIS-t. Azt azonban nem lehet tudni, hogy ez hogyan történne meg, hiszen Aleksandar Vučić többször is hangsúlyozta, nem lesz államosítás, és Szerbia semmit sem vesz el az oroszoktól. Az utóbbi napokban a szerb elnök inkább arról beszélt, hogy Belgrád csak az orosz részvények 5 százalékát vásárolná meg, hogy részesedése elérje az egyharmadot, most ugyanis csaknem 29 százaléknyi részvényt birtokol. Az egyharmados tulajdon némileg javítana az arányokon, de nem hozna érdemi változást, így egyáltalán nem biztos, hogy Washington elfogadná ezt a megoldást, és nem folytatná a szankciókat.
Egyelőre csak reménykedhetünk abban, hogy hamarosan megoldás születik, saját kőolaj-finomító és lelőhelyek nélkül ugyanis nagyon sokba kerül fenntartani egy ország szükségleteit.